Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-449
449. országos ülés márczius 1. 187? 47 véleményemet, mintsem, hogy bárkinek is okot szolgáltattam volna azon feltevésre, hogy mást akarnék mondani, mint a mit -\ alóban biszek, s a mit meggyőződésem követel tőlem, hogy elmondjam. £ tekintetből, ugy hiszem, semmi szükség sincs rá, hogy Móricz Pál képviselő ur enunciálja azt, hogy én conservativ képviselő vagyok miután ezen vallomásomat hogy conservativ képviselő vagyok, mindannyiszor, valahányszor alkalmam volt meggyőződésemnek kifejezést adni, azt tenni soha el nem mulasztottam s nem is fogom elmulasztani; és pedig azért, mert a mindennapi életben azt tapasztaltam, hogy nem kisebb erkölcs a megszerzett jogokat megtartani és megőrizni, mint még meg nem levőket megszerezni ; s mert a magán életben is sokszor tapasztaltam, hogy a kik kellő megfontolás és számítás nélkül rohanva haladnak családi életökben és gazdasági viszonyaikban : az ily haladásnak utoljára is a bankrott a következése. Ezen bankrottól megóvni akarván csekély tehetségeim szerint hazámat, igen természetes, hogy iparkodom megőrizni azon jogokat, melyekkel jelenleg bir, iparkodom megszerezni azokat, a melyekre bizonyos kilátás van, hogy minden veszély nélkül meglehet szerezni. {Helyeslés jobbról.) Ez értelemben igenis a conservativ szellemet és jeliemet magamra nézve elfogadom, s hogy ha ilyennek ismernek: dicsőségemnek tartom. (Helyeslés 'jobbról.) T. ház! Igen meglepett engem és nem tettem volna föl az előttem szóló képviselő úrról azt, hogy ő egy magán körben mondott beszédemet itt a képviselő házban fogja fölemlíteni. (Fölkiáltások balról: Az osztályokban tartott beszédét említette fölt) Engedelmet kérek az osztályokban tartott viták nem a ház vitái. {Halljuk!) A ház vitáiban a parlamenti szabályok szerint csak azokra lehet refiectálai, melyek itt mondatnak; mert különben, ha reflectálni akarunk azon vitákra, melyek a házon kivül mondatnak — tiszteletteljes engedelemmel legyen mondva ezen erősebb kifejezésem — akkor a háznak tanácskozásai nagyon sokban fognak hasonlítani a piaczi tanácskozásokhoz, (ügy van! jobb felől.) En, t. ház! igenis Magyarországban a földbirtokos osztályra fektetem a fősúlyt. (Élénk helyeslés jobbról.) A földbirtokos osztályra fektetem a fősúlyt azért, mert Magyarország közvetlen adóinak legnagyobb részét a földbirtokosok fizetik, s az országnak legnagyobb terhei egyenesen a földbirtokosokat sújtják; mert ezen birtokosok el nem titkolhatják adóalapjukat, hanem kénytelenek akarva nem akarva fizetni azon adót, melyet az ország rájuk ró. En az osztályokban kijelentettem ezt, hogy igenis kívánom a censust felemelni odáig, míg a census egy fokon nem áll ugy a városokban, mint falukon lakó polgárokra nézve; mert én abban nem látok igazságot, hogy e hazának azon polgárai, kik véres verítékkel keresik mindennapi kenyerüket, kik az országban a legerősebb munkát teljesítik : választói képességükhöz sokkal nagyobb census mellett jussanak, mint azok, a kik jövedelmeiket eltagadják ; vagy ha ezt nem teszik: annyit vallanak be, a mennyit akarnak. (Élénk helyeslés jobbról.) Ha e tekintetben mondotta volna a t. képviselő ur, hogy a censust fel kivánom emelni : nem szólaltam volna fel, mert ez az én valódi és legbensőbb meggyőződésem. A ki azt hiszi, hogy ennyi figyelmet Magyarország földmivelő népe a többiek irányában meg nem érdemel: az vegye föl a követ és vesse rám. T. ház! Őszintén bevallom, hogy azon 8—9 napi tanácskozások után, bár azokat legnagyobb figyelemmel kisértem, mégsem tudom valódi indokát annak eltalálni, hogy ugyan miként keletkezett és mi szolgáltatott alkalmat ezen roppant nagy vitára s ugy szólván életharczra, mely vivatik. Némely szónok ur előadásában minket kisebbíteni akart, ha t. i. kisebbíthetnének bennünket. (Majoros István közbeszól. Már nem lehet!) Nem lehet, mert sokkal magasabban állunk, (Élénk helyeslés jobb felől) semhogy önök, bármennyire akarnák is, bennünket képesek volnának kisebbíteni. {Élénk helyeslés jobb oldalon.) Ugyan kérdem önöktől, éreznek-e magukban annyi morális és anyagi erőt, hogy, ha e mostani kormányon levők, s velük együtt a párt tagjai s azok, kik e házon kívül a mi nénózeteinket és a mi elveinket vallják, a köztérről lelépnének és nem is oly ingerültséggel és haraggal működnének a baloldal ellen, mint az ellenzék most a jobboldal ellen működik, hanem a negatív térre vonulnának vissza ; kérdem a baloldal tagjaitól : éreznének-e magukban annyi erőt, hogy a hazát csak azon állapotba is juttassák, avagy megtartsák, a melyben jelenleg van? (Nagy tetszés a jobb oldalon, mozgás a bal oldalon.) Én ezt kereken tagadom, s hogy erre csakugyan nem volnának képesek, ezt bizonyítja ama szomorú 18 év, mely alatt a legnagyobb összetartás és összműködés volt szükséges arra, hogy a mostani állapotokba jussunk, mi — mint mondám — csak ugy volt lehetséges, hogy a hazának minden egyes polgára fáradozott rajta, mert ezen állapotok megteremtésére a nagy szavak s ő császári királyi felsége kocsija-olda-