Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-449

449. országos ülés márczius 1. 187? 47 véleményemet, mintsem, hogy bárkinek is okot szolgáltattam volna azon feltevésre, hogy mást akarnék mondani, mint a mit -\ alóban biszek, s a mit meggyőződésem követel tőlem, hogy el­mondjam. £ tekintetből, ugy hiszem, semmi szükség sincs rá, hogy Móricz Pál képviselő ur enunci­álja azt, hogy én conservativ képviselő vagyok miután ezen vallomásomat hogy conservativ kép­viselő vagyok, mindannyiszor, valahányszor al­kalmam volt meggyőződésemnek kifejezést adni, azt tenni soha el nem mulasztottam s nem is fogom elmulasztani; és pedig azért, mert a min­dennapi életben azt tapasztaltam, hogy nem ki­sebb erkölcs a megszerzett jogokat megtartani és megőrizni, mint még meg nem levőket megsze­rezni ; s mert a magán életben is sokszor ta­pasztaltam, hogy a kik kellő megfontolás és számítás nélkül rohanva haladnak családi éle­tökben és gazdasági viszonyaikban : az ily haladás­nak utoljára is a bankrott a következése. Ezen bankrottól megóvni akarván csekély tehetségeim szerint hazámat, igen természetes, hogy iparko­dom megőrizni azon jogokat, melyekkel jelenleg bir, iparkodom megszerezni azokat, a melyekre bizonyos kilátás van, hogy minden veszély nél­kül meglehet szerezni. {Helyeslés jobbról.) Ez értelemben igenis a conservativ szelle­met és jeliemet magamra nézve elfogadom, s hogy ha ilyennek ismernek: dicsőségemnek tar­tom. (Helyeslés 'jobbról.) T. ház! Igen meglepett engem és nem tet­tem volna föl az előttem szóló képviselő úrról azt, hogy ő egy magán körben mondott beszé­demet itt a képviselő házban fogja fölemlíteni. (Fölkiáltások balról: Az osztályokban tartott beszé­dét említette fölt) Engedelmet kérek az osztályokban tartott viták nem a ház vitái. {Halljuk!) A ház vitái­ban a parlamenti szabályok szerint csak azokra lehet refiectálai, melyek itt mondatnak; mert kü­lönben, ha reflectálni akarunk azon vitákra, me­lyek a házon kivül mondatnak — tisztelettel­jes engedelemmel legyen mondva ezen erősebb kifejezésem — akkor a háznak tanácskozásai nagyon sokban fognak hasonlítani a piaczi ta­nácskozásokhoz, (ügy van! jobb felől.) En, t. ház! igenis Magyarországban a föld­birtokos osztályra fektetem a fősúlyt. (Élénk he­lyeslés jobbról.) A földbirtokos osztályra fektetem a fősúlyt azért, mert Magyarország közvetlen adóinak leg­nagyobb részét a földbirtokosok fizetik, s az or­szágnak legnagyobb terhei egyenesen a földbir­tokosokat sújtják; mert ezen birtokosok el nem titkolhatják adóalapjukat, hanem kénytelenek akarva nem akarva fizetni azon adót, melyet az ország rájuk ró. En az osztályokban kijelentettem ezt, hogy igenis kívánom a censust felemelni odáig, míg a census egy fokon nem áll ugy a városokban, mint falukon lakó polgárokra nézve; mert én abban nem látok igazságot, hogy e hazának azon pol­gárai, kik véres verítékkel keresik mindennapi kenyerüket, kik az országban a legerősebb mun­kát teljesítik : választói képességükhöz sokkal nagyobb census mellett jussanak, mint azok, a kik jövedelmeiket eltagadják ; vagy ha ezt nem teszik: annyit vallanak be, a mennyit akarnak. (Élénk helyeslés jobbról.) Ha e tekintetben mondotta volna a t. kép­viselő ur, hogy a censust fel kivánom emelni : nem szólaltam volna fel, mert ez az én valódi és legbensőbb meggyőződésem. A ki azt hiszi, hogy ennyi figyelmet Magyarország földmivelő népe a többiek irányában meg nem érdemel: az vegye föl a követ és vesse rám. T. ház! Őszintén bevallom, hogy azon 8—9 napi tanácskozások után, bár azokat legnagyobb figyelemmel kisértem, mégsem tudom valódi in­dokát annak eltalálni, hogy ugyan miként ke­letkezett és mi szolgáltatott alkalmat ezen rop­pant nagy vitára s ugy szólván életharczra, mely vivatik. Némely szónok ur előadásában minket kisebbíteni akart, ha t. i. kisebbíthetnének ben­nünket. (Majoros István közbeszól. Már nem lehet!) Nem lehet, mert sokkal magasabban állunk, (Élénk helyeslés jobb felől) semhogy önök, bár­mennyire akarnák is, bennünket képesek volná­nak kisebbíteni. {Élénk helyeslés jobb oldalon.) Ugyan kérdem önöktől, éreznek-e maguk­ban annyi morális és anyagi erőt, hogy, ha e mostani kormányon levők, s velük együtt a párt tagjai s azok, kik e házon kívül a mi né­nózeteinket és a mi elveinket vallják, a köztér­ről lelépnének és nem is oly ingerültséggel és haraggal működnének a baloldal ellen, mint az ellenzék most a jobboldal ellen működik, hanem a negatív térre vonulnának vissza ; kérdem a bal­oldal tagjaitól : éreznének-e magukban annyi erőt, hogy a hazát csak azon állapotba is jut­tassák, avagy megtartsák, a melyben jelenleg van? (Nagy tetszés a jobb oldalon, mozgás a bal oldalon.) Én ezt kereken tagadom, s hogy erre csak­ugyan nem volnának képesek, ezt bizonyítja ama szomorú 18 év, mely alatt a legnagyobb összetartás és összműködés volt szükséges arra, hogy a mostani állapotokba jussunk, mi — mint mondám — csak ugy volt lehetséges, hogy a hazának minden egyes polgára fáradozott rajta, mert ezen állapotok megteremtésére a nagy szavak s ő császári királyi felsége kocsija-olda-

Next

/
Thumbnails
Contents