Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-449
449. országos ülés márczius 1. 18Já. :. kérdést, melyben engem hitt föl, mintegy fölvilágositás adásra. Én, t. képviselőház, nem vagyok barátja annak, hogy bármely országos seb itt, a hol egész Európa látja és hallja: felhozassák, akkor sem, midőn ezen seb létezik; de határozottan kárhoztatom ily sebek fölhordását és fölelevenitését akkor: midőn azok nem léteznek. T. képviselőtársam indokolván, miért nem kívánja leszállítani a censust, az agrarialis mozgalmakat hozta föl és midőn én azt kérdeztem, — mint kérdeztem az osztályban való tárgyaláskor egy igen nagytekintélyű jobboldali képviselőtársamtól, — hogy hol ? azt felelte rá a képviselő ur, ön azt legjobban tudhatja. Ha én tudom legjobban: én elmondom a legjobb tudásom szerint; hanem méltóztassanak megengedni, hogy a parlamentalis discussió magasabb teréről leszállva, ezt egészen elbeszélő modorban mondjam el. Még mielőtt azon választókerület határát átléptem volna, a melyben megválasztatni szerencsésvoltamágensok hir terjengett a felől, hogy Somogymegyében agrarialis mozgalmak vannak. Én elhatároztam, hogy miután ezen szin és ezen zászló alatt semminemű kitüntetésben részesülni nem akarok : egészen szemébe fogok tekinteni ezen kérdésnek és az első emberektől, tisztes polgároktól, kikkel találkoztam, azt kérdeztem, igaz-e, hogy önök földeket osztanak? azt mondták : nem osztunk mi, uram, van nekünk is elég és igen t. képviselőtársam Orbán Balázs, ki akkor velem volt, bizonyságot tehet azon megjegyzésekről, melyeket tettek. De igenis tapasztaltam más mozgalmakat. Tapasztaltam tisztviselői visszaéléseket, erőszakot. Tapasztaltam és hallottam oly eseteket, hogy apró pártmozgalomért egyesek megbüntettettek, bottal verekedtek. Hallottam, és itt e házban föl is hoztam egy interpellatióban az esetet, midőn a baloldaliak bizonj^os pártmozgalmakban talán tulbuzgóan — nem akarom őket menteni — résztvettek: az illető birák által botozásokkal \ és más kínzásokkal fenyíttettek meg. Hallottam panaszt, hogy egész határok vetéseit lejárták több vadászszal vadászó urak; hallottam közelebbről és pedig a helybeli lelkész llőtt panaszlókat, kik azon tényt constatálták, iogy egy bizonyos uradalmi vadász egy földmi^sre, ki a maga földén nyúlra vadászott : kétser lőtt rá, és pedig egyszer lábára, egyszer féére. Ezek voltak azon agrarialis mozgalmak, mely&et én Somogy vármegyében tapasztaltam ; de engdelmet kérek: egy agrarialis mozgalomról kell még megemlékeznem, nem kezeskedem róla, de gzt beszélték nekem, hogy bizonyos majorsági földek jelöltettek ki azok számára, kik jobb oldali jelöltre szavaznak, és ezen szegény emberek, miután kőtelességöket teljesítették, beállították tavaszszal az ekét az illető földbe és azután visszautasittattak. Talán ez volt az a híres agrarialis mozgalom. Hanem igen örvendek, mondom, hogy igen t. barátom fölhozta ezen kérdést, a melyet mind én, mind társaim itt e házban többször szóba hoztunk. Én interpelláltam a belügyminiszter másod elődjét a babocsai esetre nézve 1869-ben, a budget tárgyalásakor, több izben fölszólítottam épen azon minisztert, ki a legtöbbet tudhatott róla: Rajner Pál urat, ki ott királyi biztos volt, adja elő azon eseményeket, hogy lássuk a tényállást, és ne hagyja ezen vádszennyet azon föld népén, mely azt nem érdemli meg. Én magam fölszólítottam, sőt kértem, hogy legalább egy keveset adjon azon földből, melyet bizony elhozhatott volna mellényzsebében is. Semmi felelet nem történt; már pedig „qui tacet, consentire videtur," és ebből azt hiszem, constatálható, hogy Somogymegyébeu agrarialis mozgalmak nem léteztek. Sajnálom, hogy e perezbeu is csak a székhez fordulhatok, melyben a belügyminiszter urnák ülnie kellene ; hanem azt hiszem, hogy a ki a tárczát és a széket örökli: örökli egyszersmind a felelősséget is, (Helyeslés) és én e perczben is ünnepélyesen fölkérem a belügyminiszter urat, méltóztassék e tárgyban nyilatkozni, annyival is inkább, mert ugyanazon alkalommal, midőn a királyi biztos Somogymegyében volt: több megszorító szabály bocsáttatott ki, melyek azóta sem vozattak vissza, és melyek hatálya meglehet, még a jövő választásokra is ki fog terjedni. így például — ha jól tudom — a vásárok a választások ideje alatt be voltak tiltva. íme, t. ház, ezek azon agrarialis mozgalmak, melyek miatt a t. képviselő ur a censust nem kivánja lejebb szállítani. És már most legyen szabad a kérdésben forgó tárgyakra áttérnem. A eensus kérdése a legfontosabb kérdés alkotmányos országokra nézve ; hévmérője ez azon ország miveltségének. politikai érettségének, és ennélfogva határozott, szilárd meggyőződésem, hogy a censust alkotmányos országban emelni lehetetlen, lehetetlen a nélkül, hogy egyszersmind azon alkotmányos ország önmagát meg ne bélyegezze; mert maga azon ország törvényhozása és közigazgatása tehet arra nézve legtöbbet és tesz is mindent arra nézve, hogy a nemzet értelmileg emelkedjék. már pedig ha értelmileg emelkedik: a eensus alább kezd szállani, s ha emelni kell, az épen magára a kormányra és a törvényhozásra nézve lenne szegénységi bizonyítvány. Yan ennek egyetlenegy módja, nem taga-