Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-461
441. országos ülés márczíus 11. 1872. 389 teljes hiánya volt, s ehhez járult még több más ok, melyeket bátor leszek röviden jelezni. 0 maga mutatott rá arra, hogy az imént megalkotott bírósági törvényekben a most felállított királyi ügyészek hatásköre, különösen a vizsgálatban nincs eléggé körvonalozva. Ez is egy ok, mely szükségessé teszi, hogy habár csak ideiglenes, de minden esetre gondoskodás történjék A másik ok az, mintán a törvénykezés az administratiótó] elválasztatott és a bűnvádi eljárásban tisztán csak az előnyomozások teljesítése hagyatott az administrativ közegeknél, annélkül hogy határozottan meg volna mondva a törvényekben, mi és mennyi az, amit előnyomozások czime alatt az administratio közegeinek teljesíteni lehet és szabad. Ez a másik és pedig igen fontos ok, mely engem szükségképen bir arra, hogy gondoskodjam a bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról. A harmadik ok pedig azon körülmény, melyre ő maga szintén utalt. Megemlítette ezt az előttem szóló t. képviselő ur is, t. i. a a személyszabadság kérdése, mely csak a legközelebbi napokban több rendbeli interpellatiok tételére szolgáltatott itt e házban alkalmat. Méltóztatnak tudni, hogy e részben szintoly önkény létezik, mint a minőt ecsetelt az előttem szóló képviselő ur, hogy az intézkedések épen a személy szabadság megóvása érdekében egy részről, más részről pedig a biróságoknak érdekeiben is szükséges, kik most már az uj bírósági személyzet életbe léptetésénél a bírói felelőség törvénye alatt állanak. Ezek voltak azon indokok, a melyek engem arra bírtak, hogy ilyen ideiglenes törvényjavaslatot terjeszszek a t. ház elé. Ezzel atöivéeyjavaslattal nincs praejudicálva annak, hogy az egy egész bűnvádi eljárást szabályozó teljes munkálatot ne terjeszszen minél előbb a t. ház elé, sőt azon helyzetben vagyok t. ház, hogy kijelenthetem, hogy e javaslat ma már készen is van, azonban hogy most nem terjesztettem a t. ház elé, miután az öt száz és egynéhány szakaszt tartalmaz: ezen körülmény is eléggé megfejti, hogy ma már nem volna ideje ilyesmit előterjeszteni. Mondom, én csak a legpraegnansabb szükségekről kívántam gondoskodni, a melyek mulhatlanul szükségessé teszik azt, hogy történjék valami ez irányban, mert különben egyöntetű eljárást a törvényszékektől várni nem lehet. Ezek azok t. ház, a melyeket t. képviselő Chorin Perencznek a hozzám intézett kérdésre elmondani szükségeseknek tartottam, s még csak azon egyet vagyok bátor megjegyezni, hogy azon indokolás, melyet ő nélkülözött azon törvényjavaslatnál, s mely igen terjedelmes, épen most van nyomatás alatt, rendelkezésére fog állani azon bizottságnak, melynek kiküldetését kérem. Különben mi a bizottsági tagok számát illeti: részemről kijelentem, legyen az 10 — 12 vagy 15-én, szívesen elfogadom, amint azt a t. ház elhatározza. {Helyeslés.) Szakácsy Dániel: T. ház! Néhai jó emlékezetű Gonda László képviselőtársunk a mostani 3 éves országgyűlési időszak kezdő napjaiban egy szerény indítványt terjesztett a t. ház elé, melyben azt kérte megállapítani, hogy a miniszter urak szükség esetében szakértő férfiakkal tanácskozván egy rendszert alapítsanak meg, nevezetesen adjanak be javaslatot, a felöl, hogy mily törvényjavaslatok, minő rendben fognak előterjesztetni az országgyűlés elé. Szerény barátunk ezen igen méltányos indítványa elhangzott, mert fájdalom, még mindig él közöttünk az, hogy ha valami indítvány terjesztetik elő: arra tekintünk, hogy kitől jő, nem pedig, hogy mit tartalmaz. A következés ugy látom bebizonyította, miképen jó lett volna mostani 3 éves országgyűlés kezdetén mindjárt egy ily ügyrend viteli és tárgyalási rendszert megállapítani. Akkoron nem zavarták volna össze a vasúti, és oktatásügyi és Isten tudja miféle ügyeket egymással, hanem öszszefüggésben, alaposabban tárgy altathattak volna a törvényjavaslatok. Ha visszatekintünk az 1848-iki törvényhozókra, (Halljuk!) méltóztassamegtebinteni azon 18á7/48-iki törvényczibkeket., méltóztassanak meggondolni, mily kevés idő alatt hozattak azok mindössze egy néhány hónap alatt és minden érdekeit a hazának, minden kérdéseit megoldották, vagy legalább az alapokat letették ugy, hogy a mostani kormánynak már csak azokon kellene haladni, s tüzetesen egymás után terjeszteni elő a törvényjavaslatokat. De annak az 1848-iki törvényhozásnak volt egy irányadója, a ki összevonva az ország minden érdekeit, fejében birta és a szerint tudta az országot kormányozni; tudta, hogy lehessen a legüdvösebb, legczélszerübb törvényeket alkotni. Tovább megyek, méltóztatnak emlékezni rá, midőn 1860-ban a mostani uralkodó ő felsége az octoberi diplomát kibocsátotta és a cancelláriát visszaállítván, annak elére idősb b. Vay Miklóst meghívta; ámbár húsz év volt a között — az ostromállapotok, a zűrzavarok, — az ősiségi, a telekkönyvi és más nyilt parancsok pátensek, osztrák-polgári büntető törvény-könyv, ugyan annyi perrendtartás behozva: és az akkori cancellár idősb Vay Miklós, méltóztatnak emlékezni, hogy ugy szólván egy pár hónap alatt az egész országban helyreállította, mind a közigazgatást, mind az igazságszolgáltatást. Az tudott gondoskodni a perrendtartásról, összehívta a haza törvénytudóit Esztergomba, a
