Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-460

340 460. országos ülés márczins 18. 1872. sége választóinak kérvényét van szerencsém beadni, melyben kérik, hogy méltóztassék a kormánynak azon óhajtását, hogy az országgyűlési képviselők öt évre választassanak: elutasítani, s megtartani az 1848. IV. törvényezikk azon rendeletét, hogy az országgyűlési képviselők egy országgyűlésnek három évi üléseire választassanak. Elnök: A kér vény i bizottsághoz tétetik át. Jankovics Miklós: Vau szerencsém Pestmegye Tas községének hasontartalmu folyamodványát a t. ház asztalára letenni. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Lázár Ádám: T. képviselőház! Egy sajátságos jogeset ötletéből vagyok bátor felszólalni, illetőleg egy, a birói függetlenséget veszélyeztető igazságügy-miniszeri intézkedés ellen az igazságügyi miniszter úrhoz interpellátiót intézni. Rövid indokolásául illetőleg a miniszter urnák, -— minthogy elődje a volt miniszter intézte volt el az igazságügy menetét felfüggesztő rendelet kibocsátását, — tájékozásul előre bocsátom, hogy a keleti vasút épitése alkalmából Warring testvérek az építkezésre, az 1868-iki LV. törvényezikk értelmében az illető közlekedés ügyi minisztériumtól engedélyt nyervén: mindenekelőtt a kisajátítás kérdése azon területen volt elintézendő. Ezen vasútvonal az erdélyi részekben a medgyesi területen feküdvén : ott több földbirtokossal előleges kisajátítási lépések kezdettek meg. Többek között bizonyos Schuster Rudolf területén is ily kisajátítás volt tervbe véve. Miután az illető tulajdonosokkal: rövid utón a vállalkozók kiegyezni nem tudtak: az idézett törvényezikk értelmében a további lépések voltak elintézendők. Minthogy pedig Schuster Rudolf látta azt, hogy a vállalkozók ezen kisajátításra nézve a tőrvényszabálytól eltérve kivannak eljárni nemcsak, sőt mielőtt a kisajátítás a maga rendén elintéztetett volna: már a vállalkozók meg is kezdették a munkálatokat, ennek meggátlására kénytelen volt a tulajdon-jog védelme tekintetéből a bíróság közbenjárását felkérni, s e czélból, még 1870-ik évi szeptember elején az akkori medgyesi egyes-biróságnál birtokháboritási kérelemmel lépett fel a Warringház, mint vállalkozók ellen, minek következése az lön, hogy a vállalkozók szabályellenes eljárása következtében eltiltattak a munkálattól: még pedig először 2,000 frt. pénzbírság terhe alatt, Minthogy pedig ennek foganatja nem lőn: a felperes ujabb kérelmére ezen büntetés 4000 frtra megkettőztetett, később 6,000 frtra és utoljára 8,000 frtra emeltetett föl. Azon közben a birói eljárás a maga rendes menetében folytattatott. Az egyes bíróság a beadott birtokháboritási keresetet a maga rendén tárgyalta, s már csak az érdemleges ítélet hozatala volt hátra. Minden ilyen egyes lépések ellen, igen, természetes, az alperes Warringház felebbezésekkel és semmiségi panaszokkal igyekezett magát védelmezni a felperes ellenében. Azonban az alperes látván, hogy a rendes birói eljárást a polgári törvénykezésben kiszabott utón és módon meggátolni nem sikerült: jónak látta a politikai hatalomhoz folyamodni, még pedig a közlekedésiügyi minisztériumhoz, kérelmezvén azt, hogy ezen birói lépések, és egyes bírósági intézkedések megszüntessenek. A közlekedésügyi minisztérium, nem késett az 1868-ik LV. törvényezikkben nyert hatalmánál fogva a vállalkozó felek részére pártolólag fellépni, és az igazságügyi minisztériumot a szükséges intézkedések megtételére felkérni, minek az lőn következése, hogy az igazságügyi minisztérium akkor, midőn az előtt néhány nappal a birói Ítélet az alperesnek elmarasztalásával keletkezett: 1870-ik év octob. 20-án egy miniszteri rendeletet bocsátott ki, s azt a marosvásárhelyi királyi tábla utján nemcsak a medgyesi egyes bírósághoz, hanem, köztudomás szerint, az összes erdélyi egyes bíróságokhoz ugy látszik hasonló esetekben zsinórmértékül szolgálhatás végett kibocsátotta; mely rendeletben a bíróságok működését, nemcsak fölfüggesztette; sőt az egyes bírót minden a múltban és jövőben azon eljárásból, melyet az igazságügyminiszter törvényellenesnek czimezett, keletkezhető károkért felelőssé tette. Bővebb indokolás mellőzésével minthogy az magából az igazságügyminiszter által kibocsátott rendeletből eléggé kiviláglik: bátor vagyok az igazságügyminiszter urnák azon rendeletét, mely épen jelen interpellatiom tüzetes tárgyát képezi, — fölolvasni. Azt mondja az igazságügyminiszter 1870. october 20 -án 18707. sz. a. kibocsátott rendeletében „Az 1868. LV. törvényezikk a „Keleti vasút* kiépitését sürgősnek jelentette ki, s a 3. §. szerint ez értelemben meghatározott idő alatti kiépitését a vállalkozó társulatnak kötelességévé tette s ez okból a közlekedési minisztérium 1870. Julius 5-én —8832. száma, a társaságnak megengedte, hogy a többek közt Medgyes város határában a vasúti munkálatok az előterjesztett vonalterv szerint, nemcsak a kártalanítás iránti birói eljárás, de maga a kisajátítási terv megállapítása előtt, a tervezet szerint elfoglalt földterületen az arra eső adó tiszta jövedelmének 30-szoros összege letétele mellett azonnal megkezdessenek. Ezen miniszteri engedély az 1868. LV. tör-