Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-460

460. országos ülés inárczius 13. 1872. 341 vényczikk 30. §-án alapszik s az ország legfon­tosabb érdekei azt eléggé indokolják. — Ezen engedély folytán a „Keleti vasúttársaság" Med­gyes város és székhatósága által, a vonalterv szerinti birtokba rendesen be is vezettetett, s egyúttal a kisajátítási terv iránti rendes eljárás megindittatott s az véghatározás végett a mi­nisztérium előtt áll. „Schüster Rudolfnak (Medgyesen) 7 hold 954 [Jöl birtoka a vasutterv vonalába esvén, csak mintegy Ví-ed részben lett a kisajátítási tervbe felvéve; — de a felek közti egyezség nem sikerülvén, a rendes eljárás tárgyává té­tetett. Sehuster R. azonban a vasutterv vonalába esett részbirtokán, a fön emiitett engedély s be­vezetés következtében megkezdett munkálatok­ért Kossá K. alvállalkozó ellen sommás vissza­helyezési pert indított, s d hogy a vasúti kisajásitási terv megállapítása körüli eljárást az 1868 LV. törvényczikk 25—30. §-a. rendes bí­rói eljárás alól kivették, s hogy a vasút építő társaság a tervszerű vonalba törvényesen beve­zettetett, s ezen bevezetés Sehuster birtokára is kiterjed; s hogy annak birtoka fölött is a rendes eljárás folyamatban van; s daczára, hogy az 1868 LV-ik törvényczikk 61-ik §-a a vasút épitőtársaságot felhatalmazta, a bevezetés bir­tokába adott területnek karhatalommal is leendő megvédelmezésére: a medgyesi bíróság mégis a pert nemcsak elfogadta, hanem az építkezést is még határozat hozatal előtt 2000 később 4 — 6000 frt. büntetés terhe alatt eltiltotta, s a két elsőt már végrehajtással is foganatosította. „Minthogy a közlekedési minisztérium saját hatáskörében hozott, s Medgyes város határozata ál­tal közigazgatási utón foganatba vett határozata bí­rói eljárás tárgyát nem képezheti s birói utón hatálytalanná nem tétethetik; minthogy to­vábbá a medgyesi egyes bírónak fönebbi eljá­rása mint a fönnálló törvényes rendeletekbe ütköző intézkedés az 1868: L1V. törvényczikk 8. §-a a) pontja értelmében, ha már folyamatba is tétetett: azonnal s bármikor megszüntetendő ; — a birói s közigazgatási hztóságok közt fel­merülő illetőségi esetek elintézésére az 1869. IV. törvényczikk 25. §-a szerint különben is hiva­tott közeg e minisztérium lévén, mindezek foly­tán felhivatik a királyi tábla, hogy azon egyes bírót törvényellenes eljárása, iránt kérdőre vonja, eddigi összes eljárását azonnal felfüggeszsze, sőt mind a múltra mind jövőre nézve, törvénytelen eljárásából származható minden károsodásért fe­lelőssé tegye." Az ép felolvasott miniszteri rendeletből ki­világlik, miszerint a miniszter hatalmánál fogva a birói függetlenséget, törvény által szentesitett elvének megsértésével a birói működést a ré­szükre kitűzött illetőségi hatáskörben nemcsak fölfüggeszteni, de ezáltal az igazságügy menetét nyilván megváltoztatni törekedett. Azon miniszteri rendeletben idézett polgári törvénykezési rendtartás 8. §-ának a) pontja legke­vésbbé sem hatalmazza fel a minisztert, hogy a bíró­ságok eljárását ily utón felfüggeszthesse; miután az bírósági teendő, hogy ha valamely ügy elébe kerül, mely nem a bíróság elintézésének tárgyát képezi, ezt a feleknek minden kifogása nélkül felfüggesztheti. Minthogy pedig, t. képviselő ház, épen Er­délyben a vasúti építkezések körül a jelenleg napirenden lévő ily kisajátítások számos ily visz­szaélésekre, birtokháboritásra adnak alkalmat; minthogy továbbá a miniszteri rendelet, bárha a felperes által a törvényszabta lépések az illető fölebbviteli bíróságnál megtétettek , melyeknek végeredménye az lett, hogy a semmitőszék ki­mondta azt, még pedig f. é. február 22-én 886. sz. a. határozatával, hogy az igazságügyminiszter­nek ezen már felolvasott rendelete a birói eljá­rást meg nem akadályozhatja; úgyde, mig ez a semmitőszék által kimondatott volna, másfél évig nyugodott ezen pernek birói végleges elin­tézése, melynek keretébe azon érdemleges kér­désnek eldöntése tartozik, hogy van-e birtok­háboritás vagy sem? van-e sértés az illető tulaj donos birtokjogában vagy nincs? minthogy végül ezen intézkedés, a mint érintett beszédemben említem, az összes erdélyi bíróságokhoz van ki­bocsátva, mely bíróságok e concret eset ötleté­ből bármint legyen a semmitőszék által eldöntve, az igazságügyminiszter fölfüggesztő rendeletét irányadónak fogják tekinteni és folytonosan to­vább is zsinórmértékül fogják követni, a meny­nyiben az illető bíróságok, még az alkotmányos utón választott bíróságok is, annálinkább a ki­rályi kinevezés által beállított bíróságok, az igaz­ságügyminiszter rendeletének feltétlen hódolattal és tisztelettel tartozván viseltetni, azt szem előtt fogják tartani, és így naponként fognak előfor­dulni oly esetek, mig a birói függetlenséget sértő miniszteri rendelet a maga rendén az igaz­ságügyminiszter által vissza nem vonatik. Épen e föltűnő törvénytelenség meggátlása, illetőleg a birói függetlenség megóvása tekintetéből bátor vagyok az igazságügyminiszterhez következő in­terpellatiot intézni: (Olvassa.) Interpellatio az igazságügyi miniszter úrhoz / Tekintve, hogy a birtokháboritási keresetek a perrendtartás i93.§ i)pontja szerint a rendes pol­gári bíróságok illetőségéhez tartoznak, s ezeknek tárgyalására, jelesen a királyi járásbíróságok nemcsak jogosítva, sőt az 1869: IV. t. ez. 22. §-a szerint kötelezve is vannak;

Next

/
Thumbnails
Contents