Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-459
459. országos ülés márezins 12. 1872 3S1 azokon valami változtatás történnék: az már ezen vitára nem lenne alkalmazható. Röviden ezeket akartam megjegyezni azokra nézve, miket az igen t. pénzügyminiszter ur mondott. Az igen t. belügyminiszter azon állítására, hogy átalában a parlamentarismus érdeke kívánja azt, hogy mi ezen a téren tovább ne küzdjünk; erre nézve az nézetem, hogy én ugy fogom fel a parlamenti kormányt, hogy az nemcsak abból áll, hogy a többség alakul egy parlamentben és a mit az határoz, a mit az megszavaz: annak meg kell történni, akár megegyezik az, mit határoz, az ország meggyőződésével, véleményével, akár nem; hanem én ugy fogom fel a parlamenti életet, és átalában a parlamentalismust, hogy a kormány, ha valamely törvényjavaslatot előterjeszt, fontolóra veszi: vajon az nem ellenkezik-e az ország közvéleményével; s ha azt találja, hogy a közvéleményaz ellen hatalmasan nyilvánul: azt törvénynyé alkotni nem óhajtja. Erre nézve azt mondja a t. kormány részéről különösen a belügyminiszter ur, hogy már a következetesség is azt hozza magával, hogy ragaszkodjanak ezen törvényjavaslathoz. Én nem tartozom azok közé, kik a t. kormányt következetlenséggel vádolják, sőt ellenkezőleg elismerem, hogy azon törvényjavaslattal, melyet beadni méltóztatott, nagy következetességet tanúsítottak. Mondtuk mi azt többen, még a 67-tes bizottságban, midőn a közös ügyek tárgyaltattak, hogy önök lépésről lépésre fognak azon téren előre haladni, melyen eddig haladtak, következetesen is haladnak e téren, azt meg j kell vallani; hanem hogy ezen haladás az ország jogainak szélesbitésóben, az egyes hazai lakosok jogainak tágítása érdekében történik-e; vagy pedig azokkal épen ellenkezőleg? arról határozottan tanúskodik ezen törvényjavaslat melyet beadni méltóztattak. (Helyeslés bal felől.) Különben én nem is azt követelem önöktől, ' hogy ezen törvényjavaslatot véglegesen vissza vonják, nem; de méltóztassanak azt felfüggeszteni, (Helyeslés bal felől.) mert minden esetre SZÜKséges, egy eszme létesítésére, egy törvény meghozatalára az, hogy arra az ország közvéleménye megérjen. {Igaz! Ugy van! bal felől.) Az ország közvéleménye még ezen törvényre megérve nincs. Látszik azon számos felszólalásból, látszik azon határozott ellenzésből, mely ellene ezen padokról nyilvánul; s ennek következtében én azt hiszem, hogy a kormány minden esetre figyelemmel lévén arra, hogy csak oly törvény alkottassák, mely az ország időszerű s időnkénti közvéleményével összeegyeztethető, ezen törvény hozatalát függessze föl. (Élénk helyeslés bal felől.) , Ismétlem, Magyarország közvéleménye ezen tör- I vénjavayslatra megérve nincs. j Meglehet, hogy arra is eljön az idő! Neveljék csak önök az ifjúságot ugy, mint eddig, hogy mindenki csak hivatal után vágyódjék, osztogassanak, mintegy jutalmul hivatalokat, folytassák a nemzet szabad szellemét, erélyét meggyilkoló servilismus jutalmazását s akkor talán meg fog érni az ország ezen törvényjavaslatra ; (Élénk helyeslés bal felől.) de még most, hála istennek, ámbár sok tekintetben sajnosán kell tapasztalnunk a hátralépéseket; az ország e törvényre megérve nincs. Neveljék ugy a népet több ideig, s meglehet, hogy jön egy országgyűlés, mely ezen törvényjavaslatot üdvösnek fogja találni; de az is meglehet, hogy oly oppositio fog önökkel szemben állani, mely még szigorúbb törvényt, még magasabb censust fog kívánni, mely Erdélyre nézve még inkább meg fogja szoritani a jogegyenlőséget. Nincs itt capitulatióról szó. Ne capituiáljanak. Folytassák eddigi eljárásukat s erőszakoljanak a nemzetre oly törvényt, melyre szégyen nélkül és büszkén kimondom, megérve nincs. Önök minden fegyverhez nyúlnak; a magyarországi közvéleményre, az igaz : nem igen méltóztatnak hivatkozni; hanem van önöknek egy hatalmas szövetségesünk, mely hozzá teszem, némileg álszövetséges s ez a bécsi sajtó, mert ez azt mondja, hogy a magyar országgyűlés carrieaturája a parlamenti eljárásnak! Erre én megjegyzem azt, hogy a mi igen t. szomszédaink oda át, még itt sem szeretem alkalmazni ezen kifejezést : a „Lajthán tul," sok tekintetben fölénynyel bírnak fölöttünk; de a mi a parlamentalismust illeti, ezt tőlök tanulni nem fogjuk; a mi pedig azon támogatást illeti, melylyel ezek önök iránt viseltetnek: csak arra kérem önöket méltóztassanak ezzel nem dicsekedni. A német sajtó minél inkább a centralisatió felé fordul, minél inkább követi valamely párt ezen irányt, melynek következtében azok, kik igy haladnak, elérhetnek azon boldogsághoz t. i. az egységes osztrák birodalomhoz: mihelyt ők azt fogják elérni, hogy egy fővárosa legyen a birodalomnak s ez Bécs legyen, a bécsi sajtó ezt mindig fogja pártolni. Alakuljon itt egy párt, mely az mondja: nem kell országgyűlés, csak olyan Landtagforma, mint Gralicziában van, és legyen Bécsben a központ, a delegatió nőjje ki magát annyira, hogy legyen közös birodalmi tanács, ebben legyen Magyarország vagy közvetve vagy közvetlen képviselve a Landtagok által, vagy pedig egyes választók által; ha ily párt alakulna: méltóztassanak elhinni, hogy ugyanazok, kik most önöket pártolják : ugyanazon czég alatt megjelenő lapok határozottan önök ellen fognának fordulni. Elnök: Kérem a képviselő urat, a ház42*
