Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-458

458. országos ülés márczius 11. 1872. 289 ezt mondom, bővebben megmagyarázván, igyek­szem kifejteni, hogy az egyátalában nem vissza­élés a t. ház türelmével és idejével; hanem azt a képviselői állásommal összefüggő felelősség meg­kívánja. (Helyeslés bal felől.) Azonban, t. ház, én annálfogva, a mit most mondottam s nem is tárgyalás alá vettem, hanem csak néhány szóval igyekeztem jellemezni azon tőrvényjavaslatokat, melyek most beterjesztettek, t. i. a választási törvényt, az 5 évi országgyűlési tartamról szóló törvényt és azon hires törvényt, melyet a na­pokban terjesztett be a kormány. Hogy a kor­mány maga ezen törvényjavaslatokra nézve különböző nézetben és véleményben van : kitet­szik ismét egy igen különös és a parlamentalis kormányoknál szokatlan, mondhatnám, példa nél­küli eljárásból. Itt van egy törvény, mely a parlamentnek alapját akarja reformálni. Kijelenti a miniszter, hogy ennél fontosabb törvény nem is lehet. Igaz, és ezen törvényt mégis csak egyetlenegy minisz­ter irja alá, egy miniszter nyújtja be és egy miniszter köti hozzá tárczáját. Ezen törvénynek visszavonása kívántatik. Azt a legmakacsabbul ellenzi nem azon miniszter, ki benyújtotta, az hallgat; hanem a miniszterelnök. De a miniszter­elnök a felelősséget megosztani nem akarja, a minisz­terelnök egy szóval sem jelentette ki, hogy ezen szerencsétlen törvényjavaslathoz ő is hozzá köti tárczáját. Pedig ha van oly törvényjavaslat egy­átalában, melyhez a minisztérium állása kötve van: kétségkívül első sorban áll azon törvény, mely az alkotmány alapját, mely e parlament existentiáját határozza meg. Ez, mondom, szokat­lan eljárás, melyhez hasonlót én híjában keres­tem a parlamentaris országok történetében. Beadnak egy másik törvényt, mely az ország­gyűlés tartamát 3-ról 5 évre akarja meghosz­szabbitani. Fontos, nagyfontosságú törvény ez is, épen azon oknál fogva nagy fontosságú, mert mint amaz, ez is a nép jogainak megszorítását czélozza. Ezt aláírja az egész minisztérium, alá­írja valamennyi miniszter, osztozván az egész minisztérium a felelősségben, állását kötvén az egész minisztérium ezen törvényjavaslat sorsához ; és én reménylem, hogy mint maga ezen törvény­javaslat : ugy vele együtt maguk a miniszterek is bukni fognak. {Helyeslés a ssélső babn. Fölkiál­tások: Adná isten, hogy ugy legyen!) Benyújtanak egy harmadik törvényjavasla­tot, mely némileg ezen tárgygyal szintén kap­csolatban van, t. i. az incompatibilitási törvény­javaslatot. Ezt is a miniszteri tanácsban fogad­ták el. Ezen is nagyon megismerszik a miniszter­elnök ur tolla. Merném kijelölni azon szavakat, melyeket a miniszterelnök ur irt belé, (Fölkiál­tások a ssélső balon: Halljuk \) és kijelölhetném KÉPY H. NAPLÓ 1844- xxn. azokat is, miket a pénzügyminiszter ur irt belé; de azért egyikök sem irta alá: hanem aláíratták azt a belügyminiszterrel és általa adatták be, igy a felelősséget egészen rá hárítván. Tehát maguk a minisztertanácsban határozván el annak beterjesztését, a felelősségben azonban osztozkodni nem akarván: méltóztassanak megengedni, ez legalább is nem parlamentalis lovagiasság colle­gájok, minisztertársuk irányában. ('Fölkiáltások a ssélső balról: Igás !) Ami már most, t. ház, magát a tárgyat illeti, t. i. a képviselőház ülésezésének hosszabb vagy rövidebb időre való kiterjesztését, én niint előbb is kijelentettem, kész vagyok, kötelessé­gemnek tartom akármily hosszú ideig, a mennyire emberi erőmből kitelik, tanácskozni és jelen lenni a képviselőház üléseiben: ha a szükség kívánja. De azon törvényjavaslatoknak, melyeket a kor­mány át kíván erőszakolni, ily módoni keresztül erőszakolása én előttem nem indokolja azt, hogy ezen véleményem szerint nagy rosznak elköve­tése végett még egészségemet is koczkáztassam és veszélyeztessem. Ennélfogva ezen meghosszab­bítást a jelen stádiumban egyátalában indokolt­nak nem tartom. Ha a miniszterelnök ur azt fogja mondani : ime itt vannak azon törvényja­vaslatok, melyeknek mielőbbi keresztülvitelét az ország érdeke megkívánja; ha befogunk menni azon törvényjavaslatokba, melyek itt fölsoroltat­tak, melyek közt van a fővárosok rendezése, a telepitvényesek, az árviz károsultak, a Ludovi­cea, a kisebb királyi haszonvételek, a vasutak stb. ügye, és akkor több idő log kívántatni; mert ezek közül sem kívánok egyet is csupán könnyelmű tárgyalással áteresztetni; hanem kívá­nom, hogy azok kellőleg megvitatva iktattassa­nak törvénykönyvbe, ha, mondom, ezekre íbg kívántatni, hogy 8—10, talán 12 óráig is itt üljek, habár egészségemet veszélyeztetem is: itt fogok ülni helyemen. De mikor önök azt kíván­ják, hogy egészségemet veszélyeztessem, koczkáz­tassam, többet tegyek mint gyenge erőmtől telik, csupán azért, hogy választóim nagy része eddig élvezett legbecsesebb jogaitól megfosztassák : én ezt egyátalában motiváltnak nem látom, és azért amellett maradok, hogy eddig követett napiren­dünkben, t. i. 10-től 3 óráig tartandó üléseink rendjében semmi változás ne történjék. Ennél­fogva nem pártolom a t. barátom Németh Albert által benyújtott indítványt. Almásy Sándor: T. ház! Hosszabb munkaidő kívántatik tőlünk. Kívántatik pedig valóban nem tudom miért. Mondatik ugyan, hogy igen fontos törvényjavaslatok vannak a szőnye­gen, melyeket szeretnénk bevégezni. De miután azon értekezletben, melyben felajánlottuk, hogy szívesen hozzájárulunk a munkaidő meghosszab­ÍJ rv

Next

/
Thumbnails
Contents