Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-458
238 * ,r »8> országos ülés márcztiis 11.1872 szorítani. Ez egy igen nevezetes megszorítás, mert hisz ez által a képviselői állás mintegy fél permanentiába jő ; és azon képviselő, ki 5 évig biztosítva látja állását s nem törődik azzal, hogy mikép változik meggyőződése, hogy az európai események mily befolyással voltak ígéretére : tudja, hogy 5 évig tehet, a mit akar tenni, anélkül, hogy a választóknak joga lenne ebhez hozzászólani, vagy pedig őt más által helyettesíteni, és igy az országgyűlésen a maguk nézeteit képviseltetni. Ezen csekély befolyást is, mely eddig a választóknak törvény által adatott: önök 3 évről 5 évre kívánják redncálni. Es mily szándéka van a kormánynak mindé törvényjavaslatok keresztülvitelében? Ha nem lett volna más kulcsunk annak megítélésére: nyújtotta nekünk a kormány azt e napokban, midőn beterjesztette az úgynevezett incompatibilitási törvényjavaslatot. Oly törvényjavaslat, t. ház, mint a minő ezen incompatibilitási törvényjavaslat — merem állítani — soha komolyan egy törvényhozásnak be nem adatott, (Igaz! bal felől.) mert ez nem komoly dolog: ez valóságos carricatura, ez pasquill, ez csuffátevése a parlamentnek. (Helyeslés és felkiáltások bal felől: Ugy van! Igaz!) Uraim! nincsen kérdés, melyre nézve a közvélemény Magyarországban oly hangosan és oly egyértelmüleg nyilatkozott volna pártokra való tekintet nélkül. Méltóztassék megnézni a képviselőház kérvénylajstromát és azt fogják találni, hogy számos törvényhatóság, melyek a legjobb renomméban állnak mint telivér Deákpárti vagy jobboldali vármegyék: kérvényt nyújtottak a képviselőházhoz, hogy a hivatalnokok összeférhetlenségét a képviselői állással mondja ki. Számos ily kérvény fekszik a ház asztalán s nem tudom melyik sötét fiókba kerültek; hanem ott vannak és eonstatálni lehet, hogy a közvélemény ez utón is mily hangosan nyilatkozott e tárgyban. Nézzék meg 5 év óta a sajtót, és látni fogják, hogy minden pártszinezet orgánuma felszólalt e kérdésben; itt e házban is nem egy felszólalás történt. Törvényjavaslat, határozati javaslat nyújtatott be és maga a kormány sem merészelte ezt egyenesen megtagadni; sőt most is, midőn e törvényjavaslatot benyújtotta: minek engedett? Engedett saját maga pártja kívánságának, engedett a Deák-körben kifejezett óhajtásnak, és ennek következtében Ígérte, hogy be fog egy törvényjavaslatot terjeszteni, mely a választási törvénynyel egyidejűleg lesz szentesítendő, és ezen igéretét azzal váltja be, hogy mintegy csúfot üz a nemzet ily sok módon kifejezett óhajtásával; azt mondja t. i. hogy minden tiszteletbeli fogalmazótól felfelé minden miniszterialis hivatalnok képviselő lehet. Hiszen kérem, erre nem volt szükség törvényre; mert ettől, hála Istennek, eddig is meg voltunk mentve, s legalább eddig sem tapasztaltam, hogy valamelyik minisztérium béli portás választatott volna meg. (Derültség.) Ennek előtte is ki voltak azok zárva. De kérdem: ki fogja az ottani munkát teljesíteni akkor, midőn a hivatalnokok itt mint képviselők ülnek ? Igaz, hogy arra nézve egy gyönyörűséges módot talált fel a kormány: kisorsoltatja a képviselőket. Megvallom, hogy igen szép módja ez a szabadválasztási és képviselői jog gyakorlásának! Elnök: Bocsásson meg t. képviselő ur ; de vagy teljesítem Kötelességemet, míg itt ülök; vagy kénytelen leszek elhagyni e széket, mert a szabályok nem engedik, hogy tárgyalja t. képviselő ur azon törvényjavaslatot, mely tárgyalás alatt nincs. Felkérem képviselő urat, méltóztassék ahhoz akkor szólani, midőn az napirenden lesz. Simonyi Ernő: Engedelmet kérek, én a situatiót kívánom eonstatálni néhány szóval s midőn ezen törvényeket megérintem, — mert' nem tárgyalom azokat átalában — csak inkább jelzem azon törvényeket, s azokból azt akarom kihozni, hogy ezen törvények, a melyek olyanok, milyeneknek jelzem — nézetem szerint természetesen, — hogy ezen törvények keresztülvitele nem indokolja nézetem szerint elegendőképen az országgyűlés, vagy a képviselőház üléseinek meghosszabbítását, mely különben is orvostudorok által kijelentett vélemény szerint a képviselő egészségével meg nem fér. (Igaz! helyeslés bal felől.) Én igen sajnálom, hogy ha a t. háznak igen becses ideiéből többet veszek igénybe, mint szükséges; de midőn az ország, a képviselőház előtt szólok: szólok az egész ország előtt, s ezért igazolni kívánom, s indokolni alaposan: miért nem tartom szükségesnek többet adni időmből a közmunkára, mint a mennyi okvetlenül szükséges? s miért nem akarok annyit adni, a mennyi jelenleg kívántatik, mely a képviselők, ugy saját magam egészségével nem is fér meg. Ennek méltóztassék tulajdonítani t. elnök ur azt, hogy én kissé bővebben tárgyalom és taglalom azon törvényjavaslatokat, a melyeknek keresztülvitele tekintetéből kívántatik az ülések meghosszabbítása. (Helyeslés bal felől.) Ugy hiszem, a t. ház át fogja látni s a t. elnök ur meg fogja engedni, hogy midőn ezt teszem — hogy ugy a képviselőház, mint az ország előtt indokoljam eltérésemet azon indítványtól, a mely tétetett s a képviselőház munkaidejét nem kívánom hosszabb időre kiterjesztetni, midőn
