Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-457

457. országos ölés márczias 9 1872 255 Körmendy Sándor: T. képviselő ház! Rég óta érezzük, érzi a haza egy teljes, minden clausulák nélküli vallási törvénynek szükségességét és annak hiányát. Tudjuk, hogy már 1848. előtt a legfontossabb viták egyikét épen e tárgy képezte ; s azóta is gyakran ismét és ismét megújult a közhangulat ez irányban. Nem ritkán történtek felszólalások e szempontból ezen képviselő házban is. Természetes is t. ház ; mert ha a polgári szabadság szándékoltatik : kell, hogy annak legbiztosabb, legvalódibb alapja a lelkiismeret, a vallásszabadság, a benső ember szabadsága megtalálja a maga biztosítékait. (Zaj.) Hogy mennyire szükséges ez, azt tanúsítják t. ház, a lapokban oly gyakorta olvasható olyféle események. (Halljuk!) Hogy mennyire szükség lenne t. ház! ismétlen ily törvényre: azt látjuk azon botrányos eseményekből, melyek a lapokban oly gyakorta jeleztetnek. Egy ily eseményre vagyok bátor ezúttal a vallásügyi miniszternek figyelmét felhívni {Halljuk!) és hozzá egy kérdést intézni, mely ekként hangzik. (Halljuk! Olvassa) : „Kérdem a vallásügyi miniszter urat: Van e tudomása a miniszter urnák arról, hogy Somogy megyében levő Barcs községben létező rom. kath. plébánia lelkésze, egy környékbeli pusztán, Gyönyösön lakó ev. ref. vallású cseléd Szabó Istvántól — ki egy rom. kath. növel lépett házassági frigyre, — reversalist vett születendő fiainak a rom. kath. vallásban! neveltetésökre nézve vonatkozólag. Ha nincs tudomása a fönebbi tényről a miniszternek : szándékozik-e mielőbb szerezni, s a fönebbi nemcsak keresztyénietlenül intoleráns ; de ugy természeti, mit az 1868. évi LIII. törvényczikkbe ütköző, az érdeklett vallásfelekezetek közötti testvéries viszonyt, a honpolgári békét fölzavarni czélző, az ev. ref. hitfelekezetüek egyházát lealázni törekvő eljárást megtorolni, illetőleg a megsértett törvény tekintélyének mielőbb elégtételt eszközölni s a szerzett elégtételről a képviselőház elé értesítést terjeszteni ? Eérem közöltetni a vallásügyi miniszterrel. Elnök: Közöltetni íog az illető miniszter úrral. (Helyeslés.) Várady Gábor: T. ház! 1869. évi márczius 2-án a kormány egy rendeletet bocsátott ki a képviselői választások alkalmávali kihágások megtorlása érdekéből, vagy legalább e czimén. Ezen rendeletre vonatkozólag 1869-ki évi Julius 5-ón egy interpellatiót voltam bátor intézni az összeg minisztériumhoz. Ezen interpellátiómra feleletet egész mosta | náig nem nyertem. Várakoztam 1869-ben és ! reméltem, hogy a t. kormány e nagy fontosságú ügyben felelni fog. Tartott ezen reményem 1870-ben is és nem akartam a t. kormányt gyakori emlékeztetések által ostromolni. Reményem tartott 1871-ben is, szándékosan nem emlékeztettem a t. kormányt, mert azt hittem, hogy közeledvén sz országgyűlés berekesztésének ideje, a t. kormány elé fog terjeszteni egy javaslatott a képviselő választások alkalmával történt kihágások megtorlása érdekéből. Ezen törvényjavaslat nem terjesztetett elő mostanáig sem. A központi bizottság javaslatát ismerjük, mely a t. ház előterjesztetett; s mely fölött a t. ház szavazott is, és elfogadta azt báró Simonyi Lajos t. barátom javaslatának ellenére. Miután azonban ezen elfogadott javaslatból nem lehet azt következtetni, hogy azon törvényjavaslat még ezen országgyűlés tartama alatt törvény erőre emelkedjék; mert esak arra van utasítva a t. kormány, hogy javaslatot terjesszen elő még ezen ülésszak alatt: kénytelen vagyok | t. ház interpellatiom megújítani, (Halljtik!) anyí nyival is inkább; mert, bár itt van az ezelőtt pár nappal megszavazott napirendben tárgyalásra kitűzve a képviselő választások alkalmával elkövetett kihágások megtorlása végett előterjesztendő törvényjavaslat tárgyalása is; de maga a törvényjavaslat előttünk nincs. Bátor leszek minden további indokolás nélkül azon interpellatiómat felolvasni. (Olvassa.) „Az összes minisztérium a képviselő választások alkalmából felmerülhető kihágások rneggátlása czimén folyó évi márczius 2-án az ország összes törvényhatóságaihoz kibocsátott rendeletében mindazon községi elöljárókat és járásbeli tisztviselőket, kik a kéj:>viselő választási mozgalmak alkalmából elkövetelt bántalmazás, vagy fenyegetés eseteit 24 óra alatt feljelenteni elmulasztják : bűnrészeseknek nyilvánította. Továbbá a tiszti ügyészeknek kötelességévé tette, hogy az ilynemű fenyítő perekben keletkezett ítélet, akár felmentő, akár elmarasztaló legyen az: hivatalból fölebbezzék. Továbbá a főispánokat felhatalmazta, hogy mindazon tisztviselőket, a kik ezen rendelet végrehajtása körül részrehajlást vagy hanyagságot tanúsítanak: hivatalaiktól azonnal felfüggeszthessék. Végül a főispánokat oda utasította, hogy ha akár előzőleg, akár pedig a fenyítő per folyama alatt külön bíróság kiküldésének szükségét látják fenforogni: ez iránt az igazságügyminiszterhez forduljanak. „Tekintettel arra, hogy a kormány a bünrészesség kimondása által ugy a törvényhozói, mint egyszersmind a birói hatalom körébe avat-