Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-455

455. eraágos ülés »érezios 7. 1972. 243 lálom. (BervMség jobbról. Ugy van! bálról.) Mél- i tóztatnak nevetni ? Tessék nevetni. Én majd in- ' dokolni fogom állításomat; ha azt nevetségnek találják: ám nevessenek; de azt hiszem, hogy azok, kik a nevetésüket hallják : nem fogják épen in­dokoltnak találni. Elnök: Bocsánatot kérek, mig a t. ház nem határozza el, hogy eltekintve az első indít­ványtól, ezen második incidens indítványra akar áttérni: én a t. képviselő urnák e tárgyra nézve a szót meg nem adhatom. {Csernatony közbeszól: Nem acceptáljuk!) Csiky Sándor: En nekem a házszabá­lyok értelmében van jogom szólni, és erre nézve nincs joga az elnök urnák a szabályok szerint tőlem megtagadni a szót. (Mozgás jobb felől. Élénk helyeslés balról.) Én az elnöki jogokat tisztelet­ben tartom; de azoknak a határon tul terjeszté­sét soha el nem ismerem. Győrffy t. képviselő­társam indítványát alaposnak lenni találom és pártolom : pártolom pedig azért, mert annyi az, a mit az elnök ur mondani méltóztatott fölvilá­gositásul a ház előtt, az iránt, hogy miért enge­di ez ülésnek még továbbnyulását, nem áll. Azt méltóztatott t. i. mondani, hogy a tegnapi napra volt kihirdetve az ülés,j melyet tovább is lehet folytatni, mert az, hogy a folytatás meddig ter­jedjen, nincs kijelentve a hirdetésben. Ily értelme a hirdetés tartalmának nem lehet, felfogásom sze­rint, mert ily módon, hogy az egyik napról a másikra is ki lehet terjeszteni az ülést: akkor január 1-én kihirdetik az ülést reggeli tiz órára ugy az eltarthat azon év Szilveszter napjáig. (Derültség.) Én részemről ily magyarázatát a házszabá­lyok által az elnökségnek adott jogoknak én chi­merieusnak tartom, sőt az a közönség rászedése is volna. Ki van mondva a hirdetésben — mint Huszár képviselőtársam is emiitette, —• hogy ma csütörtökön délelőtt 10 órakor ülés tartatik a házban. Mikor tehát csötörtökről tesz említést, a hirdetmény, ma pedig péntek van, és a pénte­ki ülés kihirdetve nincs: ülést tartani pedig ki­hirdetés nélkül nem lehet: én ezen ülést jogos­nak el nem ismerem s bárminemű határozásnak érvényes voltát tagadom. (Helyeslés bal felől. El­lenmondások jobb felől.) Elnök: Ámbár jogom volna, (Felkiáltások bal felől: nincs joga! jobb felől: de van joga!) még egyszer ismétlem, ámbár jogom volna .... (Felkiáltások bal felől: nem volt! Jobb felől: volt! Elnök csenget.) Méltóztassanak kihallgatni. Sza­vába vágni lett volna jogom .... (Élénk ellenmondás balfelől.) nem akartam vele élni . . (Ellenmondások bal felől. Nyugtalanság. Zaj.) Mél­tóztatnak constatálni a házszabályok ellenére, hogy az elnöknek nincs joga. (Felkiáltások bal fe­lől: Nincs! nem volt!) Csak azt akartam consta­tálni, hogy ha a képviselő ur házszabályokra hivatkzik vala:akkor egy szót sem szóltam volna; de szóltam, mert egy indítványt méltóztatott em­líteni, s a mint azt méltóztatott említeni: köte­lességem vala figyelmeztetni, hogy előbbi indít­vány van, méltóztassék ahhoz szólni. Tisza Kálmán: Én, t. ház igazán a házszabályokhoz szólok, még pedig két szem­pontból. Az egyik az, hogy mit mondanak a házszabályok az elnökségnek azon jogára nézve, hogy a szónokot beszédében megakaszthatja? Azt mondja: „Azon esetben megszakítással is rendreutasítani van joga az elnöknek," ha t. i. okot adott a rendreutasitásra ; de más esetben a 133. §. szerint nincs azon joga, hogy a szó­nokot beszédében megszakítsa. Egyébiránt ez most mellékes kérdés; mert hiszen a házszabá­lyokkal, azok után, miket tapasztalunk: most nincs ok mit törődni. (Félkiáltások mind a két oldalról: Igaz! Ugy van!) Itt már ugy látszik, a házszabályokat is leszavazzák; hanem azért szólaltam föl, hogy nyilvánítsam, hogy Győrffy azon felszólalása, mely szerint a tegnapi ülésnek [ márczius 8-án folytatása nem jogosult: tökéletes alappal bir. (Zaj. Ellenmondás jobboldalról:) Még nincs kimondva, hogy permanens ülés legyen. És ilyent csak forradalom alkalmával szoktak kimondani. Ha a többség constatálja, hogy Ma­gyarországon forradalom van : akkor kimondhat­juk a permanens ülést, és ez esetben nem le­hetne mondani, hogy ha az ülés egyik napról a másikra átmegy, jogosultságát veszti; de mig az mfig nem történik: addig az alkotmányos j gyakorlatra hivatkozva, lehet mondani: hogy az ' ülés tanácskozásait, a másik napra is átmenve ugy folytatni, hogy azok törvényesek legyenek, nem lehet. A fölött, hogy helyes lesz-e ilyen, csak forradalom esetében igazolható lépést tenni: nem vitatkozom ; méltóztassanak a fölött önmaguk ítélni, hanem egyet határozottan kinyilvánítok és ez az: hogy ha méltóztatnak kívánni, fogunk dís­curálni és beszélgetni reggelig. (Felkiáltások a jobbról: Tessék!) Fogunk is, de ha ezután bár­mikor ezen beszédek felytán a ház határozatot hozna, a legelső törvényes ülésben, midőn ezen­határozat hitelesíttetnék: teljes joggal és alap­pal meg fogjuk ezen határozat törvényességét támadni, (Helyeslés balfelől. Ellenmondás jobb felől.) mert egy ily ülésben hozott határozat érvény­telen. Simonyi Ernő: Előbb ugyan Német Albert t. barátom által beadott indítványra vol­tam följegyezve; de azon indítvány, melyet Győrffy Gyula képviselőtársam beadott, de melyet nézetem szerint mellőzni nem lehet Elnök: T. ház ! Méltóztassanak megbo* 31*

Next

/
Thumbnails
Contents