Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-455
244 466. országos ülés míreziut 7. 1872. esátani, én addig, míg a t. ház azt el nem határozza, hogy ezen utóbbi inditvány tárgyaltassék: a házszabályok értelmében meg nem engedhetem, hogy Győrffy Gyula képviselő ur indítványa tárgyaltassék. Győrffy Gyula: Jól van, én mint indítványozó elfogadom azt, döntessék el először azon kérdés: vajon a házszabályok kérdése tárgyaltassék-e vagy nem? Méltóztassék e fölött határozni a ház. Azt hiszem, az elnök ur nem fogja a házszabályokat önkénytesen magyarázni, hanem amint eddig szokásban volt: a házszabályok mikénti értelmezése fölött a ház határozzon. Elnök: Én megint bátor vagyok azon megjegyzést tenni, hogy Simonyi képviselő ur indítványról szól; ha a házszabályokra hivatkozott volna : nem tehettem volna ellenvetést; de miután az indítványról szól, az első indítványnak sorsa pedig még eldöntve nincs: kötelességem figyelmeztetni, hogy a házszabályok szerint a későbbi inditvány most még nem tárgyalható. (Zaj; felkiáltások: Napirendre!) Simonyi Ernő: Igen, igen nagy baj, hanem egy kis türelemmel átesünk rajta; legyünk elnézései egymás irányában, — mondom, igen nagy baj, mikor a ház elnöke nem érti a házszabályokat. (Ugy van! balról. Nagy eaj, lárma.) T. ház a házszabályok 128. szakasza azt mondja: „Szót kérhetnek bármikor azok is, a kik: a) napirendet indítványozni; b) netaláni személyes megtámadásra válaszolni; e) szavaik elferditését röviden helyre igazítani ; d) a ház szabályaira hivatkozni akarnak. Hogyha tehát szót kérhet, ki a házszabályokra hivatkozni akar: joga volt Győrffy barátomnak szót kérni, és joga volt indítványt tenni; — mert mit ér a szó, ha azon szónak eredménye nincs, — (Ellenmondás jobb felől.) nekem pedigigen természetes jogom van a Győrffy képviselő által tett indítványt pártolni; s igy ezen esetben a házszabályok 132. §-nak rendelete áll, mely az mondja : „A szónokot beszédében megszakasztani nem szabad." En tehát azt mondom, hogy midőn a szabályok értelmében egy inditvány pártolására fölszólalok: az elnök urnák nincs joga beszédemet félbe szakasztani; nincs joga az elnöknek azt sem kívánni, hogy a fölött, vajon ezen inditvány tárgyaltassék, vagy ne tárgyaltassék: a ház határozzon. Ez egy inditvány, mely a ház előtt fekszik : e fölött mindenesetre dönteni kell. Ha a ház azt fogja határozni, hogy Győrffy képviselő ur indítványa el nem fogadtatik: akkor a tárgyalás folytattathatik, de ezen esetben is — miután ez csak azon szabály megszegésével történhetik, mely szerint ki nem hirdetett gyűlést tartani nem lehet, — mondom ez esetben is ez nem lesz szabatos, érvényes gyűlés; és annak határozatai — mint Debreczen városának t. képviselője is fölemiitette : a legelső törvényes gyűlésben, kérdés alá vonhatók. (Helyeslés bal felöl.) En tehát t. ház, föntartva magamnak azon jogot, hogyNémeth Albert képviselőtársam, tulajdonkép Szapáry képviselő ur által tett indítványhoz továbbra is hozzászólhassak : kívánom, hogy a t. ház a Győrffy Gyula képviselőtársam által beadott inditvány felett határozzon. Tisza László: En csak röviden és a házszabályok értelmében azt vagyok bátor kérdezni, hogy áll-e az — a mit én legalább tagadok és nem hiszem, hogy más az ellenkezőt demonstrálhassa, — hogy ezen egy óra előtt 5 perczczel kezdett gyűlésben kívánja eldöntetni azon indítványt, a melyet Németh Albert képviselőtársam beterjesztett. Ha igen: ugy méltóztassék kimondani azt, hogy permanentiában vagyunk; különben az egész világ parlamenti eljárása ellen cselekszünk. (Jobb felől: A napirendre ! bal felől: Nincs napirend \) Elnök: T. ház! Én azt gondolom, hogy az egész meddő vitának véget lehet vetni az által, ha azon kérdést teszem a t. háznak : méltóztatnak-e az ülést tovább folytatni vagy nem ? (Bal felől: Nem folytatjuk! a szélső bal felől: Nem szabad folytatni! jobb felől: Nem folytatjuk !) Bezárom ennélfogva az ülést. Ma délelőtti 10 órakor a tárgyalás folytattatik. (Az ülés végződik éji l 11 * órakor.)
