Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-455
236 4 55. országos ülés márczlts 7. 1872. vonhatják kétségbe: akkor a házat nem illeti a verificatio joga. És ez is oly rendelkezése a tőrvénynek, melyre nézve ismétlem, hogy nem tulajdonítom a törvényjavaslat szerzőjének azon szándékot, mintha az alsóházat a verificatio jogától megkívánta volna fosztani: ezt nem akarom föltenni; de oly törvényjavaslatot alkotott, mely a jogfosztás fdlé vezet, t. i. hogy az alsóház verificatio joga lassandassan megsemmisüljön. De van még egy más tekintet, s ez már szerintem sokkal fontosabb a választók jogaira nézve. A 1848-iki törvény szerint a képviselőknek ajánlása azon gyűlésből történik, melyben megindittatik és végrehajtatik a követválasztás, az 1848-iki törvény szerint a képviselőnek ajánlása a választók közgyűlésében nyíltan történik, mindenkit illet, és minden megszorítás nélkül, élőszóval tétetik; önök ezt megmásítják, önök ebből egy üres formalitást csinálnak. Először, szóval nem lehet senkit ajánlani az önök törvényjavaslata szerint. Ugy látszik, mintha önök az élőszó hatalmától félnének, azt meg akarják kötni, s helyettesitik a betűvel, mely öl, elnémítván a szellemet, a mely az éltető. De nemcsak, hogy formalitássá teszik a dolgot; hanem még tovább mennek. A törvényjavaslat szerint arra, hogy valaki képviselővé ajánltassék 10 választónak aláírása szükséges. Már tekintve azon jognak, természetét, melyet az 1848-iki törvény ad minden választónak, melyszerint minden formalitás nélkül, mindenki ajánlhat képviselőt, tekintve ezen törvényt és az önök javaslatát, az utóbbi szerintem jogfosztást tartalmaz. (Helyeslés bal felől.) És uraim sajnálom, hogy ily eszme csak támadhatott is valakinek agyában; valódi constitutonalismus nem keres ily formákat ; sőt többet mondok , valódi constitutionalismus repudeal ilyen formákat: (Helyeslés bal felől.) mert a szellemnek megszorítását, békóba verését látja benne. (Helyeslés bal felől.) Ez a 4-ik jogfosztás, mely az önök törvényjavaslatában foglaltatik. Én tehát azt hiszem, t. képviselőház, hogy indokoltam abbeli állításomat, hogy az önök törvényjavaslatában jogfosztás van; minden esetre a legpraegnansabb jogfosztás az első és negyedik, melyet jeleztem, s melynek elvi jelentőséget tulajdonitok. Van még egy ötödik jogfosztás, (Halljuk!) az 1848-ki törvény szerint azon iparosok, kik egy segéddel dolgoznak: választói joggal birnak. Kérdem, mitől tételeztetik fel ott a választói jog? azon ténytől, hogy vajon állandóan egy legénynyel dolgozik-e az illető, vagy nem, Egyes esetben, ha ez be van bizonyítva: a választó jogát meg kell hagyni; hanem kérem: én sem oly logieát, sem oly tő rvénytudományt nem ismerek, mely azt tanítaná, hogy ily ténynek bizonyítása csupán és egyedül egyetlenegy utón eszközölhető, t. i. akkép: ha az illető bebizonyítja azt, hogy miként fizeti az adót. Kérem: ba arról van szó, azon tényről, hogy vajon valamely iparos egy segéddel dolgozik-e vagy nem ? azt hiszem, hogy itt semminemű bizonyíték kizárásának helye nincs. Az, hogy az illető mikép fizeti az adót: lehet szintén bizonyiték, de szerintem nem egyedüli bizonyiték: és ha azt, hogy az illető egy segéddel dolgozik: be lehet más utón is bizonyítani ; szerintem nem lehet megtagadni az illetőtől a válazztói jogot; de önök, sajnálom, máskép okoskodnak. Tisztelt képviselőház, én nagyon sajnálom, hogy midőn a felhozott esetben alkotmányos jogról van szó, az önök észjárása az, hogy azt nézik, hogyan történik az adófizetés; de bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy az állam czélja nem az adófizetés. (Derültség a jobb oldalon. Az igaz!) Elnök: (Leszáll és helyét Bánó József foglalja el.) Vidliczkay József: (Folytatja.) T. képvi selőház! Az absolutismussal kormányzott országok ban a kormánykörökben, elismerem, hogy az észjárás mindig az adófizetés és katonáskodás ; hanem alkotmányos országokban az én felfogásom szerint első tekintet a jog. (Egy hang a jobb oldalon: Paff! Hosszan tartó derültség a jobb oldalon.) Csanády Sándor: Kérem megszámláltatni a jelenlevő képviselőket, miután a házszabályok 100 tag jelenlétét követelik. (Felkiáltások jobb felől: Nem szabad félbeszakítani a szónokot. Halljuk! tovább.) Elnök: A felszólításnak kénytelen leszek engedni, azt hiszem azonban, hogy addig, mig a szónok ur folytatja előadását: a kérésnek nem tehetek eleget. (Hosszan tartó zaj. Számos képviselő bejön a terembe. Győrffy Gyula: Ezt akartuk! Vidliczkay József: Azt mondtam t. ház, hogy absolutismussal kormányzott országokban .. í(Felkiáltások jobb felől: a dologra /) beszédem fonalából ki fog tetszeni, hogy a dologhoz beszélek. (Zajos derültség a bal oldalon.) T. képviselőház az absolutismussal kormányzott országokban. (Zajos, hosszasan tartó felkiáltások jobb felől: a dologra !) Elnök: Bátor vagyok figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy most Németh Albert képviselő ur indítványához szólani méltóztassék. Vidliczkay József: Önök uraim tapasztalni fogják ez alkalommal is, hogy nekem nem szándékom türelmökkel visszaélni, és ón a higgadtságot nem fogom elveszteni.
