Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-454

204 4*4. országos ülés márezius ?. 1872. Majoros István: Tessék az érdekletteket kiszólítani, hadd sétáljanak a folyosóra pipázni. . . . (Roppant zaj és ingerültség jobb felől. Felkiáltások: Rendre! Rendre!) Elnök: Én kérdem a t. házat, vajon a ház méltóságával megegyezik-e ily beszéd, vagy nem? (Felkiáltások jobb felől: Nem! Nem! A korcsmába való! El kell tőle venni a szói. Zaj bal felől.) Vajon az alkotmányos szabadság és parlamentalis rendszernek előmozdítására és megerősítésére szolgál-e az ily beszéd, milyet a képviselő úrtól hallunk? (Felkiáltások jobb felől:Nem! Nem! Hosszas élénk ingerültség. Nagy zaj. Irányi int a szónoknak, hogy álljon el.) En a képviselő urat kétszer rendre utasítottam, és most ujolag kérem, ne méltóztassék ilyeténképen folytatni; mert különben kénytelen leszek a házat felkérni, hogy a szót vegye el tőle. (Élénk helyeslés jobbról. Ellenmondás bal felől. Nagy zaj.) Majoros István: En ugy sem kívánok tovább szólni, nemcsak azért, mert a rendre utasításnak helyét látta a t. elnök ur, s mert azon része a többségnek, a mely nagyon szívesen felállt, a rendreutasitás mellett szavazott; hanem azért sem, mert úgyis bevégeztem volna beszédemet : (Mozgás.) ha elnök ur nem utasit is rendre. Lónyay Menyhért gr. miniszterelnök : T. ház! Az előttem szóló képviselő ur, oly zajban szólt, hogy megvallom, sértő szavai most jöttek csak tudomásomra, midőn a t. elnök ur azokat a gyorsírói jegyzetekből felolvasta. Sajnos, de ugy van, hogy gyakran a teljesen alaptalan ráfogásoknak és rágalmazásoknak vagyunk és lehetünk kitéve, kik ezen állást elfoglaljuk. Ez azonban az első eset, hogy a parlamentben ily teljesen indoktalan s minden alapot nélkülöző vádak és ráfogások emeltettek. Ezeknek megtorlására nekünk a parlamentalis eljárás nem nyújtván módot: csak röviden azt kívánom kijelenteni, hogy mindazt, a mit a képviselő ur részint a minisztériumra, részint reám nézve minden alapot nélkülözőleg s ennélfogva, mint rágalmat mondott : egyenesen visszautasítom. {Elénk helyeslés a jobb oldalon.) Ha van tény, ha tud a képviselő ur bármi tényt, melyet előhozhat: ugy kötelessége e ténynyel előállani. (Ugy van. Élénk helyeslés jobb felől.) A mondottak után a képviselő ur állításait rágalmaknak nyilvánítom, s azokat a leghatározottabban visszautasítom. (Élénk helyeslés., taps, éljenzés jobb felől.) Majoros István: Szót kérek. (Élénk felkiáltások jobb felől: Nem lehet l) Személyes kérdésben. Elnök: Személyes kérdésben szólhat a képviselő ur. (Nyugtalanság a jobb oldalon.) Majoros István: (Leüt.) Péchy Tamás: T. ház! Én elismerem, hogyal65-ik és következő szakaszok értelmében a ház igen t. elnökének nemcsak joga, de kötelessége is a rendre és mindazon körülményekre felügyelni, melyek netalán a ház méltóságát sértik. Nem is szándékozom átalában azok után. a melyek már felszólalási kivánatom óta történtek is, e tágyhoz szólani; de mégis kötelességem az eljárásra vonatkozólag nézeteimet kifejezni azért, mert meggyőződésem szerint egy ily praecedens a szólásszabadságra nézve nem volna előnyös. (Felkiáltások jobb felől: Szép dolog! szép szabadság!) En, t. ház, azt hiszem egész parlamentalis működésem alatt bebizonytottam, hogy semmi sértő kifejezéssel nem éltem, és nem fogok, nem is szándékozom élni és azt nem is helyeslem; de másrészről kötelességemnek tartom mindenkor felszólalni, mikor a legcsekélyebb alkalom is nyujtatik arra, hogy valamiképen a szólásszabadság ne korlátoztassék. (Felkiáltások jobb felől: Ez most nem is történt! Élénk nyugtalanság.) Nekem nincs az ellen semmi szavam, hogy az elnök rendreutasitást tett, mert hiszen azt a t. ház is helybenhagyta ; de hogy egy és ugyanazon felszólalásért ily inquisitorius eljárást kövessen és kétszer utasítson rendre egy képviselőt : ezt rendén valónak nem tartom s épen azért vagyok kénytelen felszólalni, mert ebből folyólag megtörténhetnék az, hogy jövőre is kétszer utasíttatnék rendre egy szóért valaki, és el is vonathatnék tőle a házszabályok értelmében a szó (Felkiáltások jobb felől: Ily esetben helyén is volna. Élénk nyugtalanság. Zaj. Elnök csenget.), holott pedig egy dologért csak egyszer lehet rendre utasítani és igy egy dologért a szót elvonni nem lehet. Ezen praecedens miatt szólaltam fel; de felszólaltam azért is t. ház, mert a midőn a t. elnök ur nemcsak felhívta a szóló képviselő urat, hogy az szavait magyarázza és mondja el újra, hogy mit mondott ; hanem miután a képviselő ur nyilatkozott, még akkor a gyorsírói jegyzeteket vétette elő, a mi nem volt helyén. Vagy egyiket vagy másikat méltóztassék tenni. (Felkiáltások jobb felől: Az elnök helyesen járt el. Ellenmondás bal felől.) Vagy ne méltóztassék felszólítani a képviselőt, hogy magj^arázza meg szavait : hanem méltóztassék mindjárt kérni a gyorsírói jegyzeteket; vagy ha méltóztatik kérdezni a képviselőtől, hogy mit mondott: akkor ne méltóztassék a gyorsírói jegyzetet inquirálni. (Helyeslés bal felől.) En ismétlem, ahhoz, a mi történt, nem akarok szólani; de az eljárás azon