Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-454

188 454. országos ülés múrczius 7. 1872. Parcsetics István jegyző (olvassa az interpellátióL) Pénzügyminiszter úrhoz intézett harmadizbeli felelet sürgetés. Néhai Boeko Dániel országos képviselő által az 1848/9-iki szabadságharcában sérült honvédek, ugy az elesettek özvegyei ós árvái segélyezésére tett 5000 frtos örök alapítvány hová fordítása, és mikénti kezelése tárgyában múlt 1871. évi márczius 10-én a 306. ülésben beadott interpellatiómra pénzügyminiszter úrtól mai napig mindamellett sem nyerhetvén feleletet, hogy ennek megadását ugyanazon évi május 31-én és ismét f. évi január 18-án tartott képviselőház üléseiben is sürgettem : ennélfogva érintett kérdésemre feleletet most már harmadízben is kérek. Elnök: Közöltetni fog a pénzügyminiszter úrral. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: Holnap leszek bátor a kérdésre válaszolni. Lázár Ádám: T. képviselőház! A minisztérium működésének rendszeretlensége, tervszerütlensége következtében, mely minden előterjesztéseiből és javaslataiból a legvilágosabban kitűnik, ez úttal az összes minisztériumhoz egy interpellatiót szándékozom intézni, még pedig Erdélyben ujabb időben fölmerült, és hosszabb ideig elintézetlen nem maradható anomália, iránt. Erdélyben ugyanis 1872. január l-ig, midőn a rendezett kir. járásbíróságok életbe léptettettek, az úgynevezett rendőri kihágások kizárólag a közigazgatási hatóságok által, jelesen városokban a városi rendőrség, vármegyékben a szolgabirók, a székely székebben a dullók, a Király földön az inspectorok által kezeltettek. Míg másodfokulag az illető tisztség vagy tanács láttafel azokat. A bírósági rendszer életbeléptetése alkalmával ki lett mondva az 1869. IV. t. ez. szerint, hogy a közigazgatástól az igazságszolgáltatás elválasztatik. Az 1871. XXXI. t. ez. szerint terveztetvén a bíróságok, úgyszintén már megelőzőleg az 1870. XLII. t. ez. értelmében a köztörvényhatóságok újraszervezése is elintéztetvén: az előbbi t. ez. foganatosítása az összes minisztériumra, utóbbi pedig az igazságügyminiszterre bízatott. Miután a köztörvényhatóság rendezésére szükséges szervezési szabályzatok majdnem minden törvényhatóságban elintéztettek és a belügyminisztérium által helyben is hagyattak, ezen szervezési szabályzatok közt a kihágásokra nézve szükséges személyzetről is történt intézkedés, és ennek következtében a törvényhatóságok szerint kezdették meg ez évben működéseiket. (Zaj.) Kérem az elnök urat méltóztassék csendet csinálni. Elnök: Igen kérem a képviselő urakat? legyenek csendben. Lázár Ádám: T. ház! Ezen elősoroltak következtében történt azonban, hogy az igazságügyminiszter 1871. évi deczember 12-éről rendeletet bocsátott ki, a nélkül, hogy magát az iránt a belügyminiszterrel érintkezésbe, illetőleg összeköttetésbe tette volna, melyben elrendelte, hogy a bírósági szervezet tekintetéből mindezen kihágások a közigazgatási közegektől elvétetvén, azonnal a felállítandó királyi járásbíróságok to-. vábbi hatáskörébe adassanak át (Zaj. Elnök csenget.) Ezen kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet tehát ezen kihágásokat a járásbíróságok teendői közé sorozta, melyek, mint előbb emlitém, az egyesbiróságok hatáskörébe nem tartoztak. Azt mondotta ugyanis az 1871 -i XXXI. t. ez., hogy mindazon teendők, melyek az egyesbiróságok hatáskörébe tartoznak : jövőre a járásbíróságok hatáskörébe fognak tartozni. Hogy pedig ezen kihágások nem tartoztak az egyes és átalában a bíróságok hatáskörébe, azt már előbb tüzetesen elmondtam; de ezen deczember 12-éről kelt körrendelet által, ugy látszik, nemcsak ezen kihágások, hanem Sátalában mindazon mezei rendőrségi, korcsmáltatási és arányositási ügyek fölötti kérdések is az egyes biróságok, illetőleg királyi járásbíróságok hatáskörébe rendeltettek áttétetni. Később, miután kétely merült fel az iránt, miként kelljen értelmezni ezen, már a megyei rendezéssel semmi összefüggésben nem álló igazságügyminiszteri rendelkezést: ujabban ezen évi január 28-áról jónak látta az igazságügyminiszter egy ujabb rendeletet kibocsátani, melyben határozottan hivatkozva az erdélyi részekben eddig fönállő 1858. június 20-án kelt nyiltparancs megszüntetésére, mindezen kihágásoknak azonnal a járásbíróságokhoz áttételét minden kifogás mellőzésével elrendelte. Ezen rendelet ellen több hatóság, nevezetesen Kolozs megye, Maros szék, s Küküllő megye, fölterjesztéseket intéztek, kérvén a minisztériumot, hogy, miután itt illetékességi összeütközés forog fön. és miután az ily intézkedést megoldani az összes minisztérium hivatása: gondoskodjék a kormány arról, hogy azon ügyek, melyek kiválólag közigazgatási hatóságok körébe tartoznak, jövőre is ugyanazok körébe tartozzanak; valamint szintén, hogy a járásbíróságok, melyek különben is meglehetős csekély számmal vannak felállítva és személyzete a rajok ruházott egyéb birói teendők elvégzésére. sem elegendő: kiméltessenek meg ezen ujabb tehertől ; mert a közigazgatási közegek a fölvett létszám és fizetés megállapítása szerint ugy is ezen teendőkkel lesznek felruházva. Mindezen előterjesztések elintézésének eddig-