Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-453

178 458. országos ülés márczius 6. 1874. volt, azon egyet kivéve: hogy földhöz ütve s fektében ütlegelve nem volt. A s.-a.-ujhelyi választásról ismét ez áll a „Szombati lapok"-ban; igaza volt abban Beszének, midőn mondta, hogy a hóban nem hömpölygették. Ezt a józan balpárti s.-a.-ujhelyi választó sem teszi. Hanem már abban, hogy ő nem vesztegetett : nincs igaza; mert én is saját szemeimmel láttam, mikor a pénzügyi főtörvényszék elnöke pénzzel vesztegetett a miniszterelnök részére. Ezután következett — mondja levelező — Beszére a nép rögtön ítélete, de oly szépen, hogy ez a legszebb politikai érettségre mutat. Igaz, hogy egy párnak tapasztalhatta lökerejét, de az véres nem volt; hanem annál sokkal meggyalázóbb, ugy hiszem minden becsületes ember előtt az, a mi ekkor ^ele történt, hogy mintegy 1500 lépésnyire, a mig elkísérték, többször mondták szemébe: „Nézzétek itt a marhakupecz, ez az a Besze János főtörvényszéki biró, ki a miniszterelnök részére vágó marhát vásárol; szép ország első bírója!" Kötelességemnek tartottam ezt felolvasni, azért, hogy meggyőzzem Zsedényi képviselőtársamat, hogy van oka a háznak rögtön intézkedni a vesztegetések ellen, mert ha egy főtörvényszéki elnökről, vagy bíróról is hónapok óta ilyek állíttatnak, s nincs hang, mely azt mondaná: ez mind hamis, mind nem igaz, holott a tanuk eskü alatt állítják ezeket és rószrehajlatlanok, mert nem oda valók; s még sem történik benne semmi : akkor ezt lehetetlen másnak tulajdonitanom, minthogy nincseu részletezett vesztegetés elleni törvényünk. Csak meg akartam ezt mutatni s reménylem, velem fog tartani t. képviselőtársam abban, hogy a hol ilyenek mondathatnak, s valószínűleg meg is történnek : ott oly rósz, oly rákfene van, melyet kiirtani érdekünkben van. A vesztegetés ördögét akarjuk megbüntetni részünkről ép ugy, mint más részről. A vesztegetés sátánja nem kigyó alakban jár, mint ezt láttuk a sátoralja-ujhelyi választásnál ; hanem uri köntösben, kocsikon, s megvesztegeti a becsületes jóravaló nép meggyőződését, vagy legalább meg akarja vesztegetni; tudom, hiszem, látom, érzem, észlelem és tapasztalom ezen eseteket, bár az én választókerületemben tudom, hogy eddigelé a jobb oldalnak minden bárminemű pénzbeli ajándékai nem birták a választókat megvesztegetni; de tudom, hogy vannak gyöngébbek és ezeket a megfélemlítésektől és megvesztegetéstől s a kísértéstől megóvni épen ugy kötelességének fogja tartani Zsedényi képviselőtársam, mint ón. Ami Kerkapoly miniszter ur észrevételeit illeti: bátor vagyok azokra némi ellenészrevételeket tenni. Tudnia kell a kormánynak, mert látja a vitatkozások menetét, hogy mit akar az ellenzék; tegye meg tehát azt, mi az ügy érdekében van, hogy azután rendes menetű legyen a törvényhozás. Igaza van az ellenzéknek, az az kötelessége áll abból, mi a haza érdekében követeltetik, semmit nem ellenezni, de ellenezni köteles mindent, mi a haza érdeke ellen van. Miként kívánnák önök, hogy mi azon javaslatokat, miket önök behoznak: ne ellenezzük. Önök 48-asoknak vallják magukat. íme tanúi voltunk ama beterjesztett törvényjavaslatnak. Ugyan ne nevessenek önök a 48-as név fölött ! Hiszen elszomorodik ezen, — méltóztassanak megbocsátani, — a szabadság és alkotmány szeretetéhez szokott polgár szive! Hát ez a reform, melyen önök indulnak? Hát ez az 1848? Az igaz 24 év előtt a márcziusi napok elején történt a nemzet ébredése. Önök kiválasztották e napokat, mint méltó utódai 1848-nak, a márcziusi napokat ós a reform szine alatt. A 48-as zászló alatt ily javaslatokkal merészkednek föllépni! Mindig azt mondtam, hogy ott van önöknek merészségők — igen, merészségük megváltoztatni az 1848-iki törvényeket; ha van önöknek merészségük azt mondani, hogy azok átkosak a nemzetre, mert a nemzet szabadságát, önállóságát biztosították: legyen bátorságuk el nem bújni azon köpenybe, mely ellenkezik azzal, amit az 1848-iki törvény parancsol. Ne vegye rósz néven a pénzügyminiszter ur, ha azt mondom, hogy vegye fontolóra a dolgot és gondolja meg az eredményt, gondolja meg azt, hogy a kisebbség megakadályozhatja ezen törvénynek hozatalát akkor, midőn az országgyidés ülés-szakának csak 5 heti tartama van még: megakadályozhatja a neki engedett parlamenti jognál fogva, hogy önök annyi törvényt ne alkothassanak, amennyit akarnak; de ugyanazon kisebbség, ha önök e törvényjavaslatot jókor beterjesztették volna: azt soha sem gátolhatta volna. Hát miért nem terjesztette be azt a belügyminiszter ur a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat előtt? Miért nem terjesztette be azt két év előtt 1 Ha ő fejedelmével azt mondatja, hogy a választási visszaélések ineggátlása végett legsürgősebben kell törvényt alkotni : akkor roszul felel meg azon fejedelemnek az ő részéről is tett ígéretnek, hogy ezt a maga részéről teljesíteni fogja. De ha ő azt, a mi legsürgősebb, az or-