Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-453
176 448. országos ülés wárezius 6. 1873. mány részéről küldött biztosok jelenlétében és közbenjárásával beszélte és állapította meg azon eljárást, a mely a magyar hajózás érdekében követendő lenne: az előbb emiitett értesítés igen meglepő és a részvény birtokosokra nézve deprimáló hatással birt; — ezért bátor vagyok pénzügyminiszter úrhoz következő kérdéseket intézni; Való-e hogy miniszter ur a franco-bank igazgatójának és a cs. kir. szab. Duna-gőzhajózás érdekében müköclő agentnek a magyar gőhajózási társulat beolvasztására nézve biztató nyilatkozatot tett? Szándékozik-e a minisztérium a magyar gőzhajózás fentartása érdekében a képviselőház elé még ez ülésszak alatt beterjesztést tenni? Elnök: Közöltetni fog a pénzügyminiszter úrral. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: Ha megkaphatom az interpellatiot mindjárt leszek szerenesés arra válaszolni. (Halljuk l) Az interpelláló képviselő ur azt mondja, hogy nálam egy itteni bank igazgatója és az egyesült gőzhajó-társulat egyik részvényese állítólag többek megbízásából azzal jártak, hogy tudakozódtak, vajon igaz-e az, hogy az egyesült társulat, mely csak az imént 3 millió frt. elsőbségi kötvényt vett fel: már uj államkölcsön után jár; és ha igen, szándékozik-e a kormány ezt megadni, vagy volna-e kifogása az ellen, ha a részvényesek pénzök biztosítása czéljából magokat az első dunai gőzhajózási-társulattal fusionálnák ? Ez tökéletesen igaz; én nálam igenis jártak azok az urak épen azzal a kérdéssel. A válasz melyet nekik adtam, mielőtt elmondám, könnyen kitalálható, kitalálható abból az előzményből, mely szerint épen én voltam az, — mit a t. képviselő ur igazolni fog, — ki a tőlem kitelhetőt megtettem arra nézve, hogy azon 3 milliónyi elsőbbségi kölcsön létesíthető legyen, azon időkben, a midőn a pénzviszonyok sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mint ma, ily saját hozzájárulásomat is felajánltam a kölcsön egész felének egyelőre előlegezése formájában. Ezzel a tettemmel már elismertem annak fontosságát, hogy a Dunán egy verseny képességű társaság legyen a másik nagy társaság ellenében, s hogy ez — hacsak lehet — fel is tartassák. Ha ennek súlyát nem éreztem volna, bizonyosan nem ajánlkoztam volna késznek arra, hogy egyelőre, átmenetileg, mig a kölcsön végleg födözhető lesz : az állam rendelkezése alatt álló pénzekből másfélmilliót, magam helyezzek kilátásba. En tehát nem mondhattam azon uraknak egyebet, mint azt, hogy a dolog tény, hogy azon társaság, mely csak most vett föl kölcsönt, újra kölcsön után jár. Kérdezték továbbá, hajlandók leszünk-e megadni a kölcsönt vagy nem? mire nem válaszolhattam egyébbel, mint — mi megint tény — hogy ezt, mint egyszerű kölcsönt, én sem, —és azt hiszem, — kormánytársaim sem volnának hajlandók megadni : de igenis hajlandók lennénk megfelelő formák mellett eszközölni azt, hogy államsegélylyel is — a törvényhozás jóváhagyását mindig kikötve — lehetővé tétessék^ fönmaradása és versenyképességre emelkedése. Es mindjárt meg is jelölhetem közelebbről a formát, melyet a képviselő ur s talán a t. ház is correctnek fog tartani és ez a forma esetleg elsőbbségi részvényeknek vétele. Mint mondom, erre én igen is kész vagyok és hiszem, hogy kész a kormány is. Ha azonban mindamellett a részvényesek inkább akarnák a maguk pénzének biztosítását más utón keresni, ezt, miután annak urai nem mi vagyunk: meg nem gátolhatnék, és ez. azt hiszem, szintén olyan dolog, mit kétségbevonni nem lehet. Ez volt a válasz, a mit adtam. Mennyiben bátorító ez, mennyiben nem bátorító : azt méltóztassék a t. ház megítélni. Ami végre a dolog practicumát illeti, hogy t. i. szándékozik-e a minisztérium a magyar gőzhajó-társulat föntartásának érdekében a képviselőház elé még ez ülésszak alatt előterjesztést tenni : erre nézve alig tudom, hogy mit mondjak. Igen nagyon szándékoznám legalább én a magam részéről, ha annak sikert is ígérhetnék. A naponként észlett tünemények mellett, sajnos hogy ezt nem igen tehetem. Az előterjesztés megtörténhetik ; de hogy azok után, mik itt napirenden vannak: lesz e arra idő, hogy ez tárgyaltathassék 1 az egészen más kérdés. Egyébiránt egyszerre, egy folyón két társasággal viszonyba lépni, egyiknek garantiát fizetni, s a másiktól részvényt vásárolni: oly eljárás volna, mely minden kritikán alól állana. Fölfogásom szerint tehát, az egyiknek föltétele : a másikkal való viszonynak felbontása, mi megtörténvén, szívesen hozzájárulok egy ilynemű előterjesztésnek a ház elé hozásához. (Helyeslés.) Ivánka Imre: T. ház! A t. pénzügyminiszter ur előadása magában foglalja a tényt, a melynek tudomását jeleztem ezen interpellatiómmal. — Az interpellatió bevezetésében voltam bátor elmondani, hogy igenis a kormány biztatólag és a társulat fenntartása érdekében nyilatkozott minden tekintetben, de miután a jelzett álhírek terjesztetnek azok által, kik minden áron a Dunán a versenyt meg akarják gátolni, s kik a miniszter szavait saját érdekükben másként magyarázzák: azt kívántam inter-