Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-448
4*S. or S !wt:os ülés tuhraú: 29 1872. 11 azt megkívánja a kor, megkívánja a haza, a nemzet, a nép jólléte. Azt említették a jobb oldali képviselő urak, hogy akkor megtörténhetik, hogy a szegény emberek megvesztegetések által tévútra vezettethetnének. Én megfordítva látom a dolgot; azt látom ugyanis, hogy a nép bizonyos függetlenségre tesz szert a szavazásnál, ha nincs a kormány pressiója alatt, mert még mindig megtudta saját emberét találni, ki a nép jogai mellett harezolt és nem áll a kormány háta mögé annak érdekeit előmozdítani. Én abban a reményben vagyok, hogy a nép érdekei csak az átalános szavazás folytán mozdittathatnak elő: mert akkor lehet csak azt mondani, hogy ez a nemzet parlamentje és népképviselői ház; mert mindaddig, míg abból a hazának egy rész ekizárva lesz, mig a törvényalkotásba a nép általános szavazatnál fogva befolyni nem fog : a képviselőházat a nemzet kifolyásának és akaratának nem lehet mondani. Az átalános szavazati jogtól nincs mit irtózni azon férfiaknak, kik a népszabadságot akarják, s ahhoz ragaszkodnak. Megmutatta Sehweiz, Amerika példája, hol szintén emberek vaunak, ott sem philosophusok és professorokbóí áll az állam ; ott is különféle nemzetiségek vannak, mint Magyarországban, és az átalános szavazat jog jó eredmény nyel fennáll Schweizban, hol a legkiterjedtebb szabad alkotmány elvei uralkodnak régi idő óta. Tehát azt mutatja a gyakorlat, hogy szabad államban a hol teljes alkotmány virágzik: ott az átalános népszavazat van. Ennek megczáfolására hallottam a jobb oldalról azt is, hogy .riadjon vissza a magyar nemzet az átalános népszavazástól, mert Francziaországban gyás zos eredményre juttatta a franczia nemzetet. Méltóztassanak megengedni, én nem a 2 átalános szavazásban találom a franczia nemzet gyászos eredményeinek bekövetkezését: hanem igenis abban, a mit önök korlátolni nem akarnak: a corruptióban; a franczia nemzet sem jutott volna oda: ha nem lett volna hajlandó a kormány a corruptiot előmozdítani, ha a franczia kormány nem lett volna hajlandó mesterkélt utón csinálni magának többséget a képviselő házban. És ime azon mestere a majoritás csinálásnak, Napóleon Sedannál megbukott. Miért bukott meg? Mert mesterkélten csinált majoritást a franczia parlamentben. A nép egy ideig tűrte a bilincseket, melyeket reá rakott a zsarnok, de eljött a szenvedések non plus ultrája, midőn a franczia nemzet elhatározta: élni vagy halni, és igy a zsarnoknak buknia kellett. Uraim meg kell gondolni, hogy mi nem magán érdekek kedveért vagyunk itt, hanem minket a haza küldött ide, azért, hogy mindenek fölött a haza érdekeit mozdítsuk elő. Vegyünk számba minden körülményeket, hogy hová fog vezetni a corruptio. Önök Franciaországra mutatnak, hogy az átalános szavazat nem jó eredményeke szült: én ugyan azon országra mutatok, r hogy mit szült Francziaországban a corruptio. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy a korona tanácsosai ezak akkor tesznek jó szolgálatot a trónnak és csak akkor teljesitik hűn kötelességüket, ha a trón megszilárdításán működnek, hogy a trón biztosan nyugodhassak. A trónnak pedig csak megelégedett alattvalók mellett lehet nyugalma; megelégedettek az alattvalók pedig akkor lesznek, ha az átalános alkotmányos szabadság uralkodik a hazában vallási és nemzetiségi különbség nélkül, mert az eskölcsi erőre fektetett szabadság nem zavarja meg az államot, hanem biztosítja a kormányt és a trónt. Most már áttérek a titkos szavazásra. A titkos szavazás egyik módja annak, hogy a corruptio, mely már megdöntötte Francziaországot, és mely meg íogja dönteni mindazon kormányokat, melyek ez által akarják magokat föntartani: megszüntettessék. Ha a titkos szavazás behozattatik: akkor a szavazók minden pressio alól mentve lesznek; mig a nyilvános szavazás mellett ki vannak téve midennemü üldöztetéseknek, ugy az egyes kormánypártiak részéről mint testületek és hatóságok részéről is. Tudom, hogy vannak esetek, hol magának a kormánynak szolgálatában álló férfiak sem a kormánypárti jelöltekre szavaznának ; ha titkos szavazás volna behozva. A nyilvános szavazásnál az illető választó polgár nem szavazhat lelkiismerete szerint, a bureauban megkapja a rendeletet és igy kénytelen habár kelletlenül is oda szavazni, a hová a kormány érdeke parancsolja. Másik neme a corruptiónak az etetés és itatás és pénzzeli vesztegetés, mi ellen a t. kormány semmi orvoslást sem akar tenni, hanem továbbra is főn akarja tartani a corruptiot és demoralisatiót, hogy ezzel magának biztosítson majoritást, hogy a kormány tovább is föntarthassa magát. Avagy ezen vesztegetéseknek, -etetések, itatásoknak nem fog-e eljönni t. képviselőház egy időszaka, mikor netovábbját fogja elérni és a nép be fog elégedni vele. S vajon akkor első sorban nem azok esnek-e áldozatul t. ház, kik corruptorai voltak a népnek, és első sorban nem azokat fogja-e érni veszély, kik a népet tévútra vezették, eszközül hagyták magukat felhasználtatni, s pénzzel, itatással és etetéssel a nép
