Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-448

12 448. országos ülés február 29. 1872. meggyőződését megvásárolták. Én csodálkozom, hogy méltóztatnak mindig oly országokra hivatkozni, a melyeknek természete és viszonyai nem hasonlítanak a magyar nemzethez, a magyar államhoz. És épen itt a szomszédban történt eseményeket, Lengyelországot íiern akarják önök figyelembe venni. Pedig jó volna, mert a szomszéd nép, az is a szabadságért sokszor harezolt és ott is történt a nép ily félrevezetése, a melynek igen szomorú következései lettek. De a titkos szavazásnak egy másik fényoldala is van, hogy a titkos szavazás által a nép teljes belátása szerint, teljes lelkiismerete szerint szavazatát adhatja azon egyénre, kiben belátása szerint legtöbb bizodalma van. Ennélfogva óhajtom, hogy eljöjjön azon idő, midőn ezen választási törvény akként szerkesztetnék, hogy a titkos szavazás hozatnék be. Hogy a választókerületek nem felelnek meg az igazságnak, ezt bővebben kimutatta itt jelesen Papp Zsigmond képviselőtársam, a ki jeles munkájában a törvényjavaslat minden árnyoldalait feltüntette. Hanem fájdalom! a bezárásnál nem az lett volna pkilosophiai conelusio, hogy azután ő a törvényjavaslatot feltételesen a tárgyalás alapjául elfogadja; hanem azt vártam tőle, hogy igen keményen meg fogja tagadni a törvényjavaslattól az átalános tárgyalást is. Ezen kerületeknek, részletenként, miként ő elő adá népesedés, adó és nemzetiségi viszonyaiba nem avatkozom. Igen természetes, hogy az 1848-ki események óta valamint Magyarországban ugy Erdélyben a népesedés változott, mert a népesség szaporodott. Változtak a viszonyok, változtak a körülmények. Tehát a változott viszonyokhoz, a szajíorodott népesedés arányához képest igen természetes következmény az, hogy magukat a kerületeket mindkét részről, valamint Királyhágón tul, ugy Királyhágón innen újból kell rendezni a képviselőháznak és pedig igazságos és morális alapon. Az én nézeteimet ismerve, nem is várhatja a ház, hogy más szempontból induljak ki, mint az átalános népszavazat jogból. En az átalános népszavazati jogból kiindulva a kerületek felosztásának alapjául mindig magát a népességet veszem, mert az államot a nép teszi. Az egyes viszonyok, melyek az államban előfordulnak, kereskedés, ipar, irni és olvasnitudás, mind olyanok, a melyek kisebb értékkel birnak előttem, mint a maga az egyén, mert maga az egyén képezi az államot, maga az egyén adja meg az államnak a védelmet tehát az én nézetem az volna, hogy a kerületek újból osztassanak fel és az egész hazában, a mennyire lehet, egyenlő kerületek legyenek, hogy egyenlő képviseltetéssel bírjanak; mert engem nagyon meglepett Szilágyi Dezső t. képviselő ur igen tudományos, igen theoreticus és nagy stylbeo élőadott beszéde, melyhez szegény ember nem igen sokat érthet és talán azért volt mesterségesen előadva, hogy meg ne értse a nép, mert alatta van a népjog felosztása. Abba sem bocsátkozhatom, hogy ő a kerületek felosztásánál nem a kerület népességét veszi, hanem az illető egyénnek, a kit a kerület ide küld a házba, tehetségét; pedig az illető kerületeknél a népesség volna veendő, hogy t. i. mily népesség folyna be a választásba. Tehát ebből is látszik, mint az egész beszédből, hogy az nem egyéb, mint theoria; mi azon sok professorainknak hallottuk theoriáját és tapasztaltuk azt perrendtartás munkájában, láttuk, hogy készült egy magán polgári törvénykönyv, a mely szintén igen jó és a hazát majdnem eltemeti a theoria, pedig a gyakorlat terén kell azt megmutatni, mert a gyakorlat mutatja meg a munka jóságát vagy roszaságát. Hogy mennyi roszat szült a perrendtartás,' megmondják a gyakorlatban levő ügyvédek, a kik jól tudják, hogy mennyi ellenmondás és zavar vau benne, hogy a birok nem tudnak kibontakozni, pedig meg volt írva, hogy a törvénynek világosnak, határozottnak kell lennie mert másként hogy kötelezhet, ha nem világos, ha nem határozott; hanem ezek mind a többi mesterséges intézkedésekhez tartoznak, melyekkel hogy a közösügyet fedjék, — mert hogyha a nép azt megismeri, — attól fél at. kormány, hogy lefogja őt nézni; és nem csalatkozik, hanem addig csak fedje, a míg lehet. A kerületek felosztására vonatkozólag na* gyón szükséges volna, hogy ezen kerületek felosztása által megnyugtassanak a hazában a népek; mert ime mit szült a kerületek rósz felosztása és mit a rósz választási törvény Erdélyben ? Ne hunyják be szemeiket, t. képviselőház, főkép a jobboldalon ülő erdélyi képviselők, önök tudhatják legjobban, hogy ott a román nép nem vett részt a választásokban. És miért nem? Másoktól hallottam, hogy egyik ok a rósz választási törvény; a második az igaztalan és moraliter rósz felosztása a kerületeknek; és midőn ezt önök látják a t. kormány által beadott törvényjavaslatban szemfényvesztésként játszó szakaszokban ; még tovább is fenn akarják tartani Erdélyre nézve azon választást és mindazon választási módozatokat, csakis egy uj szakaszt hozván be, a hol az ügyvédek és lelkészeknek megadják a választási jogot! Azt hiszem, hogy az hivatásunk, hogy a haza népeinek minden