Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-453

452. országos ülés márczins 5. 1812. un Elnök : Ha tehát méltóztatnak belenyugodni, holnap az ülés csak két óráig fog tartatni. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért gróf miniszterelnök : Tisztelt ház! Az ellen semmi észrevételt nem lehet tennem, sőt természetesnek találom a képviselő urak azon óhajtását, hogy elhunyt tagtársuknak végtiszteletében mindenki részt vehessen. (Helyeslés.) Azonban oly sürgős teendők halmaza fekszik előttünk, a melyeknek elvégzése okvetlenül szükséges; — ismétlem, az ellen nincs észrevételem, hogy a temetés ideje alabt teszem, két órától ötig szüneteljen a ház, de arra bátorkodom kérni a t. házat, hogy 5 órakor ismét folytassa tanácskozásait. [Helyeslés jobb felől. Ellenmondás bal felöl.) Almássy Sándor: Én t. ház nem látom át, minő indokból követeltetik az, hogy azon egy órai mulasztásért a t. ház ismét öszszeüljön. Azt hiszem, azon kegyelet, melylyel az elhunytnak mindnyájan tartozunk , megengedi, hogy ezen'egy órát feláldozzuk. Ha tovább akarják az üléseket tartani: adjanak be külön inditványt a maga rendé szerint; de én azt, hogy ismét összeüljünk nem fogadhatom el. XSelyeslés a szélső bal oldalon.) Csanády Sándor: T. ház! van a háznak egy határozata, mely kimondja, hogy az ülések reggeli 10 órától délután 3-ig tartsanak, a ház ezen határozatának érvényben kell lenni mindaddig: mig a háznak egy másik határozata ezt meg nem változtatja. Én ennélfogva csodálkozásomat fejezem ki azon, hogy a miniszterelnök ur nem tekintve a gyászos körülményeket: ily nagyszerű kárpótlást kivan az elvesztett egy óráért. Indítványát nem tarthatom elfogadhatónak. (Helyeslés a bal oldalon.) Halász Boldizsár: Én időnyerés szempontjából szívesen járulok a miniszterelnök ur indítványához, hanem kérem alázatosan, miután a regálék tárgyalása csak azért halasztatott el, hogy a pártok az iránt tanácskozhassanak: azt hiszem, hogy szintén ki van már tűzve, — legalább azon pártban, melynek tagja lenni szerenesés vagyok, •— a tanácskozás: ne méltóztassanak legalább addig, mig e tanácskozásoknak vége lesz délután is üléseket tartani. Én különben hozzájárulok, tartsunk ülést éjjel-nappal, csak méltóztassanak velünk parancsolni. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért gróf miniszterelnök : T. ház! Méltóztassanak megengedni, hogy egy körülményt említsek föl, mely, azt hiszem a háznak kellő méltánylásával fog találkozni. Az országgyűlés vége felé közeledik, és itt megvallom, oly eljárás foly, mely, legyen szabad e kifejezést használnom, minden más parlamentnél szokatlan és hallatlan. Ismételve előfordult tanácskozásainkban, hogy azért, mert egy bizonyos óra s ki van tűzve, melyen az ülés végződjék : a szónok, ha megkezdte beszédét, nem végzi be, hanem másnapra halasztja ennek folytatását. En ugy hiszem, hogy a szólásszabadság ily kiterjesztése tán túlmegy azon határon, mely e tekintetben átalában szokásos. (Ellenmondások a szélső bal oldalon.) Hiszen a szónoklat természetével is az egyezik meg, hogy a szónok, a mit előadni akar; egyszerre adja elő, bármi hosszan. Hogy tehát azon kónytelenségnek ne legyünk kitéve, hogy egy vagy más esetben igy ismét elnapoltassék a szónoklat befejezése, azon kérést vagyok bátor intézni a t. házhoz, méltóztassék érvényben tartani a házszabályok 160-ik §-át, mely azt mondja, az elnök a ház akarata szerint megnyitja és eloszlatja az ülést. Miután ez áll a szabályokban; a mostani fontos körülmények között, mikor az ország azt várja tőlünk, hogy bizonyos dolgokat végezzünk el: a legczélszerübbnek tartom, ha a t. háznak akarata szerint u. ni. a 160. §. megállapítja, az elnök akkor fogja eloszlatni az ülést, a mikor a háznak tetszik. (Helyeslés a jobb oldalon. Ellen' mondás a balon: Nem áll!) Szontagh Pál (csanádi): T. ház! Hat éves országgyűlési pályámon megszoktam, hogy a többségnek hódoljak, és habár némileg azt hiszem, hogy a méltányosságot is sérti eljárásaiban : ezen eljárásait is tűrtem; ugyanazért csatlakozom a dolog érdemére ahoz, a mit Halász Boldizsár képviselőtársam kinyilatkoztatott, miszerint határozza el a többség azt, hogy ülést tart délelőtt, délután, éjfélelőtt, éjfélután. Én ennek is hódolni kötelességemnek tartom. De hogy akkor, midőn egy elhunyt képviselőtársunk iránt a végtiszteletet akarjuk nyilvánítani, egyetlen egy órának elvesztése miatt, mintegy fegyverül használtassák azon párt által követett eljárás megtorlásául, mely eljárásnak nyilt bevallását, mely tacticának nyilt kijelentését hibáztatom ugyan, de az eljárást, magát ezen fegyvernemet licitusnak tartom, — mondom, hogy ezen egy óra meggazdálkodása czéljából per tangentem azt hozni javaslatba, hogy délután 5 órakor is ülést tartsunk: ezt a többség részéről, mely parancsol ós melynek párancsolási tehetsége van, legalább is nem tartom úrias, gentlemanszerü eljárásnak. Ezt kívántam kinyilatkoztatni. (Helyeslés bal felől.) Henszlmann Imre: T. ház! En e tárgyhoz egészen tárgyilagosan fogok szólni és