Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-452
150 452. országos Ülés márczius 5. 1872. bizottság előadója: T. ház! Midőn bátor voltam a t. képviselőház figyelmét felhívni azon határozati javaslatra, illetőleg azon két javaslatra, melyet a központi bizottság előterjesztett: azoknak csak elsejét olvastam fel, mert azon véleményben voltam, hogy külön fognak tárgyaltatni. Miután azonban Simonyi Ernő képviselő ur olyan indítványt tett, mely mindkét határozati javaslatra kiterjed, és a vita már mindkét javaslatra tért át: azért azokra is bátor leszek véleményemet kimondani. Azt, hogy a visszaélések megakadályozására törvényjavaslat nyújtassák be, sem a t. belügyminiszter ur, sem a központi bizottság, sem azok, a kik e mellett felszólaltak: egy szóval sem mondták, hogy nem akarják. A különbság a két vélemény közt az, hogy az egyik ettől akarja feltételezni a választási törvény szentesítését és életbeléptetését; a másik pedig nem kíván addig várni, míg e törvényjavaslat a ház tárgyalásain keresztül megy, nem kíván várni pedig azért, mert miként igen helyesen jegyezte meg Simonyi Lajos képviselőtársam, hogy e törvényjavaslat nem állhat csak néhány sorból, és az, ha csak néhány sorból áll — a mint Tisza Kálmán képviselő ur megjegyezte — sokkal inkább a választási szabadság elnyomására lehet irányozva, mintsem azon czél elérésére, melyet az által biztosítani akarunk. Szükséges ugyanis ezen törvényjavaslat megállapításánál nemcsak arra szorítkozni, hogy mik a választási visszaélések, vesztegetések, és erőszakoskodások, melyek meggátlásáról a választási eljárásnál gondoskodni kell; hanem szükséges gondoskodni arról is, hogy ezek mikép állapíttassanak meg, mikép constatiroztassanak, továbbá ki által és mikép büntettessenek. Ezek oly részletek, melyeket néhány sorban megállapítani és előterjeszteni nem lehet és igy hoszabb tanulmányozás tárgyát képezik; de más részt arra, hogy ezen törvényjavaslat, mely átalánosságban a képviselőház által ma elfogadtatott, törvényerőre lépjen: nagy indok van, és pedig az, hogy e törvényjavaslat második fejezetében foglaltatnak az állandó összeírások. Ezek ellen az átalános tárgyalás alkalmával csak azon ellenvetés hozatott fel, hogy nem pártolják azért, mivel jelenleg el van tévesztve a czél és az állandó összeírás a választás akadályául szolgál. Igen, de mentül inkább halasztatik ezen törvényjavaslat keresztülvitele: annál kevésbbé fog ez akadály elhárittatni, és ép azért hogy ez elkerülve legyen, nem kívánja a központi bizottság a választási tőrvény megalkotását feltételezni oly törvényjavaslattól, melynek tárgyalása hoszabb időbe kerül. Kérem ennélfogva a t. házat, méltóztassék azon szövegezést elfogadni, melyet a központi bizottság ajáűlott; az elsőn tudniillik az ineompatabilitásra vonatkozó törvényjavaslatra nézve méltóztassék kimondani, hogy a felterjesztés és szentesítés együtt történjók * a másikra, t. i. a választási visszaélésekre vonatkozólag ugy méltóztassék a minisztériumot az illető törvényjavaslat előterjesztésére utasítani, hogy az által a választási törvény életbeléptetése ne akadályoztassák. Elnök: T. ház! Talán osztanók meg ezen kérdéseket ? mert az első kérdésre nézve nincs véleménykülönbség, és akkor a másodikhoz tüzetesen lehetne hozzászólni. (Helyeslés.) Kérem az első pontot felolvasni. Szapáry Gyula gr. előadó (61vasssa:) „A képviselőház utasítja a minisztériumot, hogy még ezen ülésszak alatt, oly időben terjesszen a képviselőház elé törvényjavaslatot, a képviselői állás incompatibilitásáról, hogy az még a választási törvényjavaslat szentesítése előtt tárgyaltathassék, és azzal együtt emeltessék törvény erejére." Eln ök f Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát el van fogadva. Most következik a második pont. Szapáry Gyula gr. előadó (olvassa:) Ajánlja továbbá a központi bizottság a t. képviselőháznak: utasittassék a minisztérium, hogy „lehetőleg" még az országgyűlés jelen ülésszakában terjesszen elő törvényjavaslatot a választásoknál előforduló visszaélések megakadályozására. Elnök: Erre nézve azt indítványozta a miniszterelnök ur, hogy e szó „lehetőleg" kihagy assók. Csiky Sándor: T. képviselőház! Amit a t. miniszterelnök ur ezen törvény módosítására nézve ajánl: az a már fenforgó aggályt el nem hárítja, sőt emeli; mert valamint az incompatibilitásra vonatkozólag ki van mondva, hogy oly mődon terjeszsze be a ház elébe a törvényjavaslatot, hogy ez egyidejűleg tárgyaltassék a válasz bási törvény nyel és egyszersmind szeutesittethessék is ő felsége által, ugy ezt az utóbbira nézve is kimondani én legalább meggyőződésem szerint teljesen szükségesnek lenni látom; látom pedig oly módon, hogy azon esetben, hogyha— (Zaj.) mondom tehát, t. ház, hogy elkerülhetlen szükségesnek látom lenni, hogyha a vesztegetések ós ezzel kapcsolatban minden ismételt visszaélések iránt gátoló törvény nem alkottatik meg; akkor én azt hiszem, hogy ennek a választási törvénynek életbeléptése veszedelmesebb lesz, mint annak teljes elvetése s jobban szeretném, ha megmaradna az 1848-iki hirtelenében alko-