Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-452

132 462. országos ülés márczins 5. 1872. Lehet, uraim, hogy azután is fognak még találkozni izgatók, akik a népet a közöshaza érdeke ellen lázítani fogják; de a józan többség nem fog csodálkozni azon, hogy ha ezek ellen a kormány a maga törvényes hatalmát felhasználja; mert tudniok kell, hogy az igazság istenasszonya mig egyik kezében mérleget tart, amelynek egyik serpenyőjében a terhek, másikban a jogok vannak: a másik kezében a pallost tartja, a melylyel a bűnösöket, hitszegőket megfenyíti. {Helyeslés a szélső hal oldalon.) De a lehető bajtóli félelemből a biztos bajt, a biztos veszedelmet felidézni : az sem bölcseség, sem hazafiság; valamint nem bölcsesség, nem hazafiság a maga, vagy pártja érdekét a közérdek fölé emelni. T. ház ! igyekeztem a mennyire gyenge erőmtől telt, megczáfolni azon kifogásokat, a melyek mindkét oldalról azon határozati javaslat ellen tétettek, melyet barátaim és magam nevében benyújtani szerencsés voltam. Most nincsen egyéb hátra, mint hogy arra kérjem önöket, hogy ezen elveket, melyeket kifejteni és védeni bátorkodtam, magukévá tegyék. De bármi legyen is határozati javaslatunk sorsa; meg vagyok győződve, hogy az átalános szavazatjog a múlt napok alatt a magyar földbe beültettetett, (Igaz! a szélső halon.) és hogy azt ezentúl kiirtani a magyar talajból nem fog sikerülni. Ápolni fogjuk azt gondos kezekkel, míglen erős, terebélyes tölgy leszen belőle, melynek árnyékában a nemzet milliói, a haza minden gyermeke, születés, birtok, vallás és nemzetiségi különbség nélkül oltalmat, enyhet és boldogságot találjon. {Helyeslés a szélső hal oldalon.) Ismételve ajánlom határozati javaslatomat Önök, és ha önök elvetik, a nemzet pártolásába. (Élénk tetszésnyilatkozatok és éljenzés a szélső hal o Idolon.) Schwarcz Gyula: T. képviselőház ! Habár a házszabályok 123§. értelmében jogom lenne a félreértések, ferdítések és személyeskedések czimén bővebben szólni, bővebben pedig azért, mert nem egyetlen szónok vagy legfölebb egy két szónok félreértésével, ferdítésével, személyeskedésével kell szemközt állanom: mégis hogy ezt félbeszakítás nélkül tehessem, bátor vagyok azon alázatos kéréssel fordulni a t. házhoz: legyen kegyes nekem engedélyt adni, — mire különben már praecedensek vannak és a mi a budget-vitánál már némileg gyakorlatba is ment, hogy 10 aláírás nélkül beadott határozati javaslatom védelmére • legalább néhány szóval élhessek. (Felkiáltások hal felől: Nem lehet! Jobb felől: Halljuk!) Elnök: A házszabályok értelmében ki kell jelentenem, hogy a t. képviselő urnák nincsen szólási joga. Kívánja a t. ház meghallgatni 1 (Halljuk!) A ház engedelmével tehát Schwarcz Gyula képviselő ur elmondhatja nézetét. Schwarcz Gyula : Legyen szabad, mindenekelőtt Kijelentenem, hogy ha van félreértés, melyet őszintén sajnálok ugy ez : azon félreértés, melyre Komárom város kerület nagyérdemű országos képviselőjének alkalmat szolgáltattam akkor, midőn tagadtam, hogy az államban a szavazatjog az emberi jogokból szükségkép következnék ; tagadtam pedig azon okból: mert szerintem az államban emberi jogok, mint ilyenek nem léteznek. Mélyen t. képviselőház! Midőn én azt mondottam, hogy az államban mint ilyenek nem léteznek : nem állítottam én azt, hogy az államok nem az emberi jogok, nem ezen emberi jogok ápolására, kifejtésére alakultak. Nem mondottam én az által mást, mint azt, hogy az államban csak a positiv jog bir kötelező jogérvénynyel. Positiv jog alatt értek pedig irott és nem irott jogot egyiránt. Ámde miután a positiv jog maga sem egyéb, mint többé-kevésbbé sikerült kísérlet az emberi jogoknak oly alakban kifejtésére, miszerint azok az államban kötelező jogérvénynyel bírjanak, s miután a positiv jogalkotás csak akkor fogja mindinkább s inkább hiven viszaadni az emberi jogokat az államban, ha minél jobban kifejtjük az államban a jogérzetet az emberi lélek legtitkosabb sejtelméig, a jogérzetet pedig azáltal fejtjük ki legjobban, ha az emberek elméit fölvilágosítjuk, sziveiket nemesbitjük, szóval, ha művelődésüket előmozdítjuk: szavaimból nem, miként Ghyczy Kálmán mondotta, az ázsiai despotia jogosultsága következik; hanemegyszerüleg az, hogy kövessünk el lehetőleg mindent, hozzunk meg lehetőleg minden áldozatot az államban, az emberek művelődésének érdekében. Irányi Dániel t. képviselőtársam, midőn azt kérdtem, az emberi jog alapja-e a suffrage universel-nek ? közbe szólott: hogy nem az, hanem „polgári jog." Midőn ezt is kétségbe vontam: Ghyczy Kálmán a polgári jogra vonatkozólag is oly megjegyzést tett, mely egyátalában véve nem oldja meg nehézségeimet. Én kétségbe vonám, hogy a polgári jogot, illetőleg az állampolgár fogalmát, alkotmányosságunk már kitisztázva birná. Utaltam átalában véve az állampolgárság fogalma kitisztázásának nehézségeire a modern államban az által, hogy felhívtam a t. képviselőház figyelmét a franezia államtudomány egynémely küzdelmeire ; Ghyezy Kálmán azonban azt mondja, hogy azon körülmény, miszerint néhány szőrszálhasogató franezia nem tudta tisztába hozni a polgári jog fogalmát: még nem következik az, hogy 15 milliónyi lakosai hazánknak ne lennének polgárai