Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-452
452. országos ülés márczlns 5. 1S72. 127 Elnök : Közöltetni fog a miniszter úrral. Vidats János : A t. igazságügyi miniszter úrhoz van egy kérdésem. A társadalom fön nem állhat, ha annak törvényeit nem tiszteljük. Számosan találtatnak, kik törvény ellen vétenek. Elég szomorú, ha ezek lakolnak; de a törvény egyszersmind kivánja, hogy azok esak bizonyos fokig a törvény értelmében büntettessenek, vizsgálatban tartassanak, vagy elitéltessenek; de soha a törvény szabályain tul ne hányjanak el velők, Ezek előre bocsátása mellett bátor vagyok kérdeni a miniszter urat: van-e tudomása arról, hogy a nagykikindai börtönökben az elitéltek közt Szuics Szima josepovai lakos 1871-ik évi november 20-a óta bezárva tartatik erre való itélet és vizsgálati actus nélkül; tekintve azon szívszaggató körülményt, hogy az elzártnak neje, férje utáni bánatában megtébolyodott ; tekintve azt: hogy positiv törvények hiányában a nagykikindai törvényszék a szerencsétlen kiszabadítására tett minden jogos kísérleteket meghiúsított; tekintve továbbá azt, hogy a törvényszéknél alkalmazott államügyész okát nem tudja megmondani, miért tartatik bezárva Szuics Szima Kérdem a t. miniszter urat: « 1-ör Tűrni fogja-e továbbá is, hogy egy magyar honpolgár itélet nélkül bezárva tartassák? 2-or Ezen égbekiáltó visszaéléseket mi utón módon szándékozik megtorolni ? Elnök: Közöltetni fog az igazságügyi miniszter úrral. Simonyi Ernő: T. ház! Méltóztatnak emlékezni, hogy két év előtt meglepő hosszas halasztás után a ház többséggel, majdnem egyhangúlag elfogadta és későbben aztán törvénybe igtatta a dunáninneni kerület számára megszavazott vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot, értem az Érsek-Ujvár-Nyitra-trencséni vasút kiépítését. Majdnem két év múlt el azóta s ezen vasúton még csak kapavágás sem történt. Ezen vasútnak az ország egyik legnagyobb iparos vidékén kellene mennie; keresztül ott már jelenleg több, mint 20 nagy gyár van. Nem tudom egyátalában azt sem, hogy mi okozta ezen vasút építésének elhalasztását; megvallom, azt sem tudom, hogy azon vidékről itt levő nagyszámú képviselő urak közül, miért nem szólalt föl e tárgyban még egy sem. Én tehát, t. ház, bátor vagyok e tárgyban a következő interpellatiót intézni a közmunka és közlekedési tisztelt miniszter úrhoz. (Olvassa.) Interpellatio a magy. kir. közlekedési miniszter úrhoz. Az 1870-ik évi XLIt. ez., mely ugyanazon éyjulius 28-án kihirdetetett, a magyar északnyugati vasút kiépítését elrendelte. Ezen vasútnak első az érsekujvár-nyitrai szakasza két év alatt azaz f. évi Julius 26-án lett volna befejezendő és a forgalomnak átadandó. Miután ezen vasút építése az illető vidék legnagyobb kárára, és az ott legszebb fejlődésnek indult ipar romlására, ez ideig még csak meg sem kezdetett; kérdem a közlekedési miniszter urat: mi akadályozza ezen az ország egyik legiparosabb vidékén átvonulandó és a törvényhozás által majdnem egyhangúlag megszavazott és törvénybe igtattatott vasútépítés foganatba vételét ? Kinek hanyagsága vagy bűnös halasztása okozta azt, hogy az 1870-ik évi XLI. törvényczikk rendeletének mindeddig elég nem tétetett? Mikor fog ezen vasút építése megkezdetni ? Elnök: Közöltetni fog a közlekedési miniszter úrral. Következik a napirenden levő tárgy. Irányi Dániel képviselő ur folytathatja beszédét. Irányi Dániel: I. ház: Tegnap azon, ellenvetések czáfoltával zártam be beszédemet, melyeket Schwarz Gyula képviselőtársam indítványunk ellen tett: most legyen szabad az ő határozati javaslatát röviden megvilágítanom. A t. képviselő ur a választási jogot mindazoknak megadatni kívánja, a kik 1-ször irni és olvasni tudnak, 2-szór, a kik a jelen törvényen alapuló censusnál fogva a legközelebbi választásoknál szavazati joggal birtak. Ha a t. képviselő ur átalában véve ezen második osztálybelieknek határozatlan időre adná meg a szavazati jogot: akkor az irni olvasni tudók szaporultával a választók száma folyvást szaporodnék. De ha azok, kik a censusnál fogva bírnak szavazati joggal, s kik azt természetesen csak éltök fogytáig gyakorolhatnák ; kihalnak, s ezek helyébe uj censuariusok, vagyis azok, kiket hasonló jognál fogva illetne meg a választási jog, nem lépnek: akkor világos, hogy a haza némely vidékén a választók száma sokkal jobban meg fog apadni, mint az a közérdekkel megegyeztethető lenne. Mert tudjuk, hogy a román és orosz vidékeken vannak nemcsak egyes községek, hanem egész vidékek is, hol iskolák nincsenek. Azt a t. képviselő ur, ki nagy szorgalommal és áldozatkészséggel gyűjtötte az adatokat, kell, hogy tudja, miszerint négy, szerinte öt ezer községben hiányzik az iskola.
