Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-448
448. orsiágós ülés február 29. 1872. 5 zetnek nem lehet most több jogot adni, mint a mennyit az 1848-ki törvényhozás adott? Ne higyjék, nem is hiszik; önök félnek a néptől, félnek a nemzettől. (Iga2! bal felől. Ellenmondás jobb felől.) Hogy igazam van, t. ház, mutatja a belügyminiszter urnák múltkori ezen törvényjavaslatot inauguráló beszéde. Bizonyítja Szilágyi Dezső képviselő urnák beszéde is. Mind a kettő csaknem szóról szóra azt mondotta, hogy ha szélesebb alapon történik a képviselőválasztás : nem lehet jótállani a jövő törvényhozás szelleméről. (Bizony ugy is van! jobb felől.) Mondják meg önök: nem félelem-e ez a magyar néptől ? (Egy hang a jobb oldalon: Igenis félelem a söpredéktől.) T. ház! Különösen Szilágyi Dezső képviselő ur volt az, ki nagyon fél, nagyon tart a demokratiától. A theoriák rengetegében eltévedve találkozik ő a demokratia geniusával. Először megijed, megretten tőle; de azután talpára áll, megfordul és rágalmazza a demokratiát. (Felkiáltás a jobb oldalon: Ez nem igaz !) T. ház! rJem irigylem azon dicsőséget Szilágyi képviselőtől, (Felkiáltások a jobb oldalon: Pedig van mit irigyelnie!) hogy ő volt az első ezen házban, a ki a demokratiát nyíltan merte rágalmazni. (Felkiáltás a jobb oldalon: Ez nem igaz!) T. ház! Emlékszem én azon időkre, mikor az 1867-ki minisztérium in capite et membris itt ült ezen házban. Volt annak két igen t. tagja Horvát Boldizsár és boldog emlékezetű Eötvös b. miniszter. Mindakettő nem egyszer hivatkozott a demoeratiára, dicsőitette azt, és önök a túloldalon helyeslő éljenekkel kisérték beszédeiket. Most megváltoztak a viszonyok. Tegnap előáll egy ifjú képviselő é*s megtartja szűz beszédét és önök a demokratia rágalmazását megéljenzik. (Felkiáltások a jobb oldalon: Nem áll!) Nincs mit irigyelni Szilágyi képviselő ur . . . (Felkiáltások a jobb oldalon: De bizony van! Többen a dal oldalról: Mi nem irigyeljük!) mert mit várhatunk tőle, ha ő még szűz beszédében is már annyira rágalmazza a demokratia geniusát, (Derültség a jobb oldalon.) vajon mi lesz belőle idővel, ha kinövi magát, ha teljesülnek mindazon nagy remények, melyeket önök egyéniségéhez és személyéhez kötnek. (Derültség a jobb oldalon.) Egyébiránt, t. ház, ha Szilágyi Dezső képviselőtársam annyira fél azon demokratiától: adok neki egy jó tanácsot, (Halljuk!) hogy még kevésbbé legyen oka rettegni tőle. Ismerjük, legalább utón útfélen emlegetik az ő tehetségét, melynél fogva törvényeket szerkeszteni nagyon ügyesen tud; azt tanácslom tehát neki: szerkeszszen ő mielőbb egy törvényjavaslatot, melynek rövid tartalma az legyen, (Halljuk!) hogy mindaz, a ki választó joggal nem bir: véd kötelezettségre sem szorítható. Megmondom miért ? Mert ha ö fél a polgártól, a kinek kezében egy szavazó lap van: jobban kell rettegnie azon polgártól, a kinek kezébe oda nyomja a puskát, mert a szavazó lap nem fog elsülni soha, de a puska véletlenül is elsülhet. (Élénk derültség.) Önök nagylelkűek akkor, a mikor valakinek kötelezettségét kell megszabni és ki is terjesztik azt a legszélesebb körre; a sorozásnál nem kérdik a szegény ifjútól: vajon van-e valakije, a kiért érdemes harczba menni? vajon van-e valamije: a miért érdemes életet feláldoznia ? (Egy hang a jobb oldalon: A Jiaza!) besorozzák őt; hanem mikor arról van szó, hogy jutalmat, vagy legalább erkölcsi elismerést nyújtsanak azoknak, a kik a hazáért szenvedtek: akkor elhallgatnak és elnémulnak, — mind mondják — magasabb politikai szempontból. (Derültség.) T. ház, mindazon beszédek, nem véve ki sem Szilágyi Dezső t. képviselő úrét, sem magáét a belügyminiszter úrét, nagyon kevéssé tudták az előttünk fekvő törvényjavaslatot megvédeni ; de a többiek, a kik a jobb oldalon szóltak, alig mondtak valami érvet mellette, s ha őszintén beszéltek mellettünk érveltek. Ott van pl. Papp Zsigmond t. képviselő barátom. (Fölkiáltás: a más világon van! Derültség.) Az ő beszéde addig, a míg igaz és őszinte volt, mindig mellettünk érvelt és csak akkor fordult ellenünk, mikor a loyalis bekanyarodáshoz kezdett. „Desinat in piscem mulier formosa super-ne? Speetatum admissi u hogy is mondja tovább Horác? .... „risum teneatis amiéi!" T. ház! ha az örökkévalóság jelképezésére nem alkalmaznak már évszázadok, sőt tán évezredek óta az önön farkát maró kígyót, ugy én Papp Zsigmond t. képviselő ur beszédét jellemezném ezzel, mert valóban beszédének feje megharapta farkát, (Derültség) sőt a mi még csodálatosabb farkával harapta meg fejét. (Élénk derültség.) Szilágyi Dezső t. képviselő ur megtámadta mind Tisza Kálmán, mind Irányi Dániel t. képviselőtársaim indítványát. Tisza Kálmáné nem tetszett neki: mert az nagyon kevés, s ha azt fogadjuk el akkor ismét reformokra lesz szükség; Irányi Dánielé: az meg nagyon sok. (Derültség.) Azt vártam már t. ház, hogy Szilágyi Dezső t. képviselő ur valami középpontot fog keresni a kettő között és oda fog állani Schwarcz Gyula képviselő ur mellé, hogy legalább ő sem érezze a magánosság ridegségét. (Derültség.) De kérem, az az egész érvelés megállhat-e ? Ő a „sokat" nem szereti, a „keveset" sem, s
