Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-451
451. országos ülés mamin" L 1872 g'J megfelel ezen eljárás a méltányosságnak azért is, mert az 1848: V. törvényezikkben a 100 pengőforint biztos és állandó jövedelem vétetett alapul és ennek alapján az átalános választói qualiíicátió megítélésére 10 frt 50 kr. állapíttatott meg. Ha tehát ezen adóösszeg állapíttatott meg más qualificátiókra : méltányosnak látszik ezt ugyanazon irányban az iparosra is kiterjeszteni. A városnál igen sok ellenvetés tétetett a házadóra nézve is, mely a választói qualiíicátió megítélésére alkalmaztatik. Méltóztassék megengedni, hogy erre nézve is tegyek egy pár észrevételt. Nevezetesen a házbéradónál azon ház, a melyre 15 frt 75 kr. adó van vetve, választói jogosultságot ad 15 'frt 75 kr.: azt hiszem, igen méltányosan felel meg mint kamat 315 frtnyi értéknek, tehát ugyanazon értéknek, a mely az 1848: V. törvényezikkben is megvan állapítva. A ki ily házat bír: az fizet, ha fele a lakhelyiségeknek bérbe van adva, 3 frt 15 krt., különben 2 frt 50 krnyi adót. Ez ellen azonban nem is hallottam annyi kifogást, mint a házosztály-adó ellen, s a házosztály-adó mért van 60-szorosan fölvéve? Ennek meg van a maga jogosultsága az által, hogy a házosztály-adó megállapításánál az adó 60-szorosan van véve, a házbéradó után pedig csak a 20-szoros jövedelem. Jól tudjuk, hogy az adó a tiszta jövedelem mintegy 30 százalékját teszi : ha tehát a jövedelemadónál a 20-szoros érték vétetik, méltányos, hogy az adó ntán a 60-szoros vétessék. Igaz, ezen qualiíicátió alapján választó joggal csak az bir: ki négyszobáju házat bir, s ezután 6 frtot fizet. De méltóztassék figyelembe venni, hogy nemcsak a törvény szakaszát, hanem a gyakorlatot kell figyelembe venni. A ki a városban házat bir, az rendesen nemcsak épen tisztán házat, hanem földet is bir e mellett, (Ellenmondás hal felől). Ha valaki három szobáju házat bir : ez után fizet 3 frtnyi adót. A mely megfelel 180 frtnyi értéknek. Ha e mellett bir 135 frt értékű földet s ezután fizet mintegy 2 frt 20 kr. adót: tehát meg van a választói képesség 5 fi. 20 kr. adónál. Szintúgy ha kétszobáju háza van, a mely után 1 frt 60 krt. fizet és ha oly külső birtoka, pl. szőlője van, mely után csak 3 frt 40 krt. fizet : 5 frt. adó mellett szintén választó. És csak a legroszabb esetben, ha tisztán csak háza van, és pedig oly háza, mely után csak osztály adót fizet: csak ez esetben áll a 6 frtnyi adóminimum. Tehát egy esetben a házbér adó 3 frt. és egynehány kr, a házosztály-adó és földbirtok mellett 5 frt. és végül, ha tisztán csak háza van, 6 frtnyi adó : ez azon rémséges census, a mely ellen annyi felszólalás történik. KÉPV. B. NAPLÓ 18| * XXI i. Tisza Kálmán képviselő ur határozati javaslatában szinte censusra akarja alapíttatni a választói jogosultságot ; s én kérdem az igen tisztelt képviselő úrtól, ha egyátalán censusra akarja alapítani a választói jogosultságot: 5 — 6 frtnyi adó-összegnél lejebb kiván-e menni ezen átalános census meghatározásánál. Ha ennél is lejebb akar menni: akkor nem hiszem, hogy ily eljárás megfelel-e azon kelléknek, hogy vagyonosb, értelmesb, függetlenebb elemeknek legyen biztosítva a nagyobb befolyás. Ha pedig ő szerinte is 5 — 6 írtnyi census alapíttatnék meg: akkor ugyanazok birnának választói joggal, mint azok, ki ezen törvényjavaslat szerint ruháztatnak föl azzal. Pedig odáig menni, hogy minden kétszobáju ház, mely az eddigi eljárás szerint 315 frtra becsültetett, sőt néha kisebb ház is becsültetett föl ily összegre pártérdekből: ezen eljárást föntartani, ezt kívánni nem volna méltányos ; nem volna méltányos azért, mert akkor azon lejtőn állanánk, hogy 1 frt 60 kr. mellett mindenki lehet választó, a mi Irányi képviselő ur kívánságához már igen közel áll. De nem volna megtartva ezen arány sem, melyet az 1848. V. t. ez is kivan föntartatni, midőn meghatározza, hogy a külsőbirtok és városi birtok megadóztatása közt arány legyen. Ezen arányt akarta megtartani a törvényjavaslat most is; sőt még a városoknak e tekintetben is előnyére, mely előtt épen intelligentiájuknál fogva szívesen adják meg azok magukat, kik e törvényjavaslatot előterjesztették ; mert csakugyan külső birtokot bíró egyének választási joggal nem birnak hat forint mellett, holott a városi választók hat forint mellett választói jogosultsággal birnak. (Helyeslés jobb felől.) Degré Alajos képviselő ur fölemlítette azt, hogy miért nem akarja választói jogosultsággal fölruháztatni az állam tisztviselőit? Ugyané tekintetben szólalt föl Babes képviselő ur is, ki azt mondta, hogy az állam tisztviselői rabszolgák s ezért nem akarj állam tisztviselőit választói jogosultsággal fölruházni. Figyelmébe kell ajánlanom a tisztelt képviselő urnák, hogy e tekintetben az ő fölfogása egészen eltér az 1848-ki törvényalkotók fölfogásától s nevezetesen az akkori belügyminiszter fölfogásától, ki határozottan kijelentette a hozzá intézett kérdésekre, hogy az állam azon tisztviselői, kik 100 forint évi jövedelemmel birnak : választói jogosultsággal birnak. Méltóztassanak megengedni, hogy e tekintetben csak nagyon röviden két rendeletét az akkori belügyminiszternek olvashassam föl. (Halljuk!) Az egyik intéztetett Szemere bel ügyminisz1 u
