Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-451
451. országos ülés márezins 4. 1872. 9s Emlékeztet bennünket a t. képviselő nr, hogy azon sok rósz törvény közt van egy pár szabadelvű is, melyhez ők is hozzájárultak ; de hozzá teszi, hogy ezen törvényeket ők initialták és ők szavazták meg. De bátor vagyok kérdezni a t. képviselő úrtól, hogy ha ők initialták is ezen törvényeket, mi fölött szintén van kétségem, mert ezen törvények is a kormány által nyújtattak be; ha ők magok szavazták volna meg ugyanazokat: vajon hiszi-e, hogy azon törvényeket többségre emelték volna;és vajon nem azon reactionarius többség szavazta-e meg azokat? (Helyeslés jobb felől.) T. képviselő ház! A törvényjavaslat más irányban támadtatott meg Irányi Dániel t. képviselő uc által, és álláspontjából tekintve helyesebben is; mert ő nemcsak roszalását fejezte ki; hanem egyszersmind kijelentette, hogy ezen szerinte rqsz törvényjavaslat helyett mily elvekre lenne fektetendő az újonnan benyújtandó javaslat, Ezen általa benyújtott határozati javaslat lényege, hogy kívánja az átalános szavazatjog behozatalát. Ezen kérdésben szerintem t. ház két ut között kell választani: vagy el kell fogadni, hogy szabadelvű csak oly választási törvény lehet, mely az átalános szavazati jogra van fektetve és hogy a szabadság első alapföltétele az átalános szavazati jog s ennek alá kell rendelni minden más kérdést, mely esetben azonban, minthogy annak következményeit megítélni már senki sem képes: talán koczkáztatva lesz alkotmányos szabadságunk vagy talán saját viszonyainkban nemzeti létünk is ; — vagy követnünk kell a másik utat t. i. azt, hogy czélul tűzzük ki az alkotmányos szabadság és törvényes rend föntartását, s megválasztani az utat, melyen azt elérjük: s ezt akkor teendjük ha igyekezünk viszonyainkat fokonkint fejleszteni; de nem azokat gyökeresen felforgatni, és jobban fogjuk azt elérni, ha biztosítjuk a vagyonnak az értelmiségnek, a függetlenebb elemeknek ez őket megillető befolyást; mintha egy mindent nivellirozó theoria kedveért ezen befolyást paralyzálni kívánjuk. {Helyeslés jobb felől.) Különben t. ház! azon theoriát, hogy az átalános szavazatjog a szabadság első alapíöltétele : megdöntötte a gyakorlat; és a tapasztalat azt mutatja, hogy a hol az átalános szavazatjog olyanokra is kiterjesztetik, kik a művelődés oly fokán nem állanak, hogy polgári jogaikat gyakorolni képesek volnának*: ott az átalános szavazatjognak épen oly kinövései és káros következései vannak, mint a nem helyes és a kor eszméinek, igényeinek meg nem felelő censusnak; és igy a tapasztalás azt mutatja, hogy az átalános szavazatjog nem mindig azonos a szabadság főntartásával; sőt gyakran épen ellentétes azzal; törekedhetünk, sőt törekedjünk is oda, i hogy hazánk művelődése terjedésével terjesszük i ki a polgári jogok gyakorlatát is; de tegyük azt i fokonkint, minden meglevő viszonyaink felforga! tása nélkül, és az elérhető talán jobbért, ne j koczkáztassuk a meglevő jót. E tekintetben legmelegebben szólt ezen javaslat mellett Simonyi Ernő képviselő ur; de engedje meg, hogy előadására azon észrevételt, tegyem, hogy azon példa, melyet idézett: épen érvül hozható föl az átalános szavazatjog ellen. 0 ugyanis azt emiitette föl, hogy meg van győződve, hogy ha a franczia népet megszavaztatnók, azon kormányra adná szavazatát, mely Prancziaországra annyi szerencsétlenséget hozott. Igen, de ha az átalános szavazat következménye az £ hogy azok, kik azzal fölruháztatnak, saját érdekeiket a haza érdekei elé teszik, és saját anyagi jólétöket az ország szabadságának elébe teszik, és ha az átalános szavazati joggal azok ruháztatnak föl, kik az absolutismus érdekében a szabadság elnyomására fölhasználhatók: akkor megengedendi a t. képviselő ur, ha azt mondom, hogy ezen példát nem a legszerencsésebben választotta, mert az épen indok arra: hogy az átalános szavazatjog behozatalát hazánkban ne eszközöljük. {Helyeslés jobb felől. Ellenmondás bal felől.) De megtámadtatott ezen törvényjavaslat egy harmadik irányban is, nevezetesen nemzetiségi tekintetből. E tekintetben azonban örömmel constatálom azt, hogy ezen kérdés nem azon oldalról idéztetett föl, mely oldalról jönni és fölemlittetni szokott, hanem első sorban felidéztetett Mocsáry t. képviselő ur részéről, ki azt mondta, hogy ezen kérdés nemzetiségi kérdés, mert azok, kik Erdélyben ki vannak zárva a választási jogból: épen a románok, és ezek sérelme alapos. Ezek ellenében Szilády Áron képviselő ur azt emiitette föl, hogy ezen törvény a magyar elem elnyomására van számítva és épen azon elem elnyomására, mely baloldali képviselőket választott. {Felkiáltás bal felől: Igaz!) T. ház! Ezen ellentétes felfogás mutatja legjobban, hogy ezen állítás nem alapos; mert Magyarországon csakugyan mindenki, ki egy negyed telket bir, bármily nemzetiséghez vagy párthoz tartozzék, választó joggal bir és Erdélyben választó mindenki]: legyen román vagy bármily nemzetiséghez tartozó, 8 frt 40 krajczárnyi census mellett; mert az 1848-iki fogalmak szerint ezen census megfelel a magyarországi egy negyed teleknek. Választó a nemes, ha 18é8-ban választójoggal bírt, akár román, akár magyar, és az iparosokra nézve egyenlő qualificátiót alapit meg ezen törvényjavaslat Debreczenben ugy, mint Temesvárott, akár jobb, akár baloldali választott volt. (Helyeslés jobb felől.)
