Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-451

451. országos ülés márezins 4. 1872. 9s Emlékeztet bennünket a t. képviselő nr, hogy azon sok rósz törvény közt van egy pár szabadelvű is, melyhez ők is hozzájárultak ; de hozzá teszi, hogy ezen törvényeket ők initialták és ők szavazták meg. De bátor vagyok kérdezni a t. képviselő úrtól, hogy ha ők initialták is ezen törvényeket, mi fölött szintén van kétsé­gem, mert ezen törvények is a kormány által nyújtattak be; ha ők magok szavazták volna meg ugyanazokat: vajon hiszi-e, hogy azon tör­vényeket többségre emelték volna;és vajon nem azon reactionarius többség szavazta-e meg azo­kat? (Helyeslés jobb felől.) T. képviselő ház! A törvényjavaslat más irányban támadtatott meg Irányi Dániel t. kép­viselő uc által, és álláspontjából tekintve helye­sebben is; mert ő nemcsak roszalását fejezte ki; hanem egyszersmind kijelentette, hogy ezen szerinte rqsz törvényjavaslat helyett mily elvekre lenne fektetendő az újonnan benyújtandó javaslat, Ezen általa benyújtott határozati javaslat lé­nyege, hogy kívánja az átalános szavazatjog be­hozatalát. Ezen kérdésben szerintem t. ház két ut között kell választani: vagy el kell fogadni, hogy szabadelvű csak oly választási törvény lehet, mely az átalános szavazati jogra van fektetve és hogy a szabadság első alapfölté­tele az átalános szavazati jog s ennek alá kell rendelni minden más kérdést, mely esetben azon­ban, minthogy annak következményeit megítélni már senki sem képes: talán koczkáztatva lesz alkot­mányos szabadságunk vagy talán saját viszo­nyainkban nemzeti létünk is ; — vagy követnünk kell a másik utat t. i. azt, hogy czélul tűzzük ki az alkotmányos szabadság és törvényes rend föntartását, s megválasztani az utat, melyen azt elérjük: s ezt akkor teendjük ha igyekezünk vi­szonyainkat fokonkint fejleszteni; de nem azokat gyökeresen felforgatni, és jobban fogjuk azt elérni, ha biztosítjuk a vagyonnak az értelmi­ségnek, a függetlenebb elemeknek ez őket meg­illető befolyást; mintha egy mindent nivelliro­zó theoria kedveért ezen befolyást paralyzálni kívánjuk. {Helyeslés jobb felől.) Különben t. ház! azon theoriát, hogy az átalános szavazatjog a szabadság első alapíölté­tele : megdöntötte a gyakorlat; és a tapasztalat azt mutatja, hogy a hol az átalános szavazat­jog olyanokra is kiterjesztetik, kik a művelődés oly fokán nem állanak, hogy polgári jogaikat gyakorolni képesek volnának*: ott az átalános szavazatjognak épen oly kinövései és káros kö­vetkezései vannak, mint a nem helyes és a kor eszméinek, igényeinek meg nem felelő censusnak; és igy a tapasztalás azt mutatja, hogy az áta­lános szavazatjog nem mindig azonos a szabad­ság főntartásával; sőt gyakran épen ellentétes azzal; törekedhetünk, sőt törekedjünk is oda, i hogy hazánk művelődése terjedésével terjesszük i ki a polgári jogok gyakorlatát is; de tegyük azt i fokonkint, minden meglevő viszonyaink felforga­! tása nélkül, és az elérhető talán jobbért, ne j koczkáztassuk a meglevő jót. E tekintetben legmelegebben szólt ezen ja­vaslat mellett Simonyi Ernő képviselő ur; de engedje meg, hogy előadására azon észrevételt, tegyem, hogy azon példa, melyet idézett: épen érvül hozható föl az átalános szavazatjog ellen. 0 ugyanis azt emiitette föl, hogy meg van győ­ződve, hogy ha a franczia népet megszavaztatnók, azon kormányra adná szavazatát, mely Pran­cziaországra annyi szerencsétlenséget hozott. Igen, de ha az átalános szavazat következménye az £ hogy azok, kik azzal fölruháztatnak, saját érde­keiket a haza érdekei elé teszik, és saját anyagi jólétöket az ország szabadságának elébe teszik, és ha az átalános szavazati joggal azok ruháztatnak föl, kik az absolutismus érdekében a szabadság elnyomására fölhasználhatók: akkor megengedendi a t. képviselő ur, ha azt mondom, hogy ezen példát nem a legszerencsésebben válasz­totta, mert az épen indok arra: hogy az átalános szavazatjog behozatalát hazánkban ne eszközöl­jük. {Helyeslés jobb felől. Ellenmondás bal felől.) De megtámadtatott ezen törvényjavaslat egy harmadik irányban is, nevezetesen nemzetiségi tekintetből. E tekintetben azonban örömmel con­statálom azt, hogy ezen kérdés nem azon oldal­ról idéztetett föl, mely oldalról jönni és fölem­littetni szokott, hanem első sorban felidéztetett Mocsáry t. képviselő ur részéről, ki azt mondta, hogy ezen kérdés nemzetiségi kérdés, mert azok, kik Erdélyben ki vannak zárva a választási jog­ból: épen a románok, és ezek sérelme alapos. Ezek ellenében Szilády Áron képviselő ur azt emiitette föl, hogy ezen törvény a magyar elem elnyomására van számítva és épen azon elem elnyomására, mely baloldali képviselőket választott. {Felkiáltás bal felől: Igaz!) T. ház! Ezen ellentétes felfogás mutatja legjobban, hogy ezen állítás nem alapos; mert Magyarországon csakugyan mindenki, ki egy ne­gyed telket bir, bármily nemzetiséghez vagy párthoz tartozzék, választó joggal bir és Erdély­ben választó mindenki]: legyen román vagy bár­mily nemzetiséghez tartozó, 8 frt 40 krajczárnyi census mellett; mert az 1848-iki fogalmak sze­rint ezen census megfelel a magyarországi egy negyed teleknek. Választó a nemes, ha 18é8-ban választójoggal bírt, akár román, akár magyar, és az iparosokra nézve egyenlő qualificátiót ala­pit meg ezen törvényjavaslat Debreczenben ugy, mint Temesvárott, akár jobb, akár baloldali vá­lasztott volt. (Helyeslés jobb felől.)

Next

/
Thumbnails
Contents