Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-451
94 491. orr xtíír - s ülés múrcxius 4. 1872. mesén monológjaikat, akkor azt mondják: agyon hallgatnak, haza hallgatnak; ha végre önök érveléseire egy és más képviselő ez oldalról czáfolattaláll elő, azt mondják: nem önök halasztják a tárgyalást, hanem azok, a kik ismét felszólalnak, s igy látjuk, hogy az önök kívánságának eleget tenni semmiképen sem lehet. Azért engedjék meg önök nekünk, hogy ne hallgassunk az önök tanácsaira, hanem járjunk az egyenes utón, azon utón, melyet a haza érdekei szerint jónak és helyesnek találunk. (Helyes.) Minthogy Simonyi t. képviselőtársam is ilyesmit emiitett, engedje meg, hogy válaszoljak egy oly állítására, melyet én különösnek találtam. Ha ő a választókerületeknek azon jogot kívánja adni, hogy azok képviselőiket vissza is hívhassák: ez nézetem szerint ugyan azonos azzal, hogy a választókerületek képviselőiknek utasítást adjanak, s hogy ezt mikép egyezteti meg a t. képviselő ur a képviselő azon függetlenségével, melyre annak mindenekelőtt szüksége van : nem tudom felfogni^; valamint nesn tudom felfogni azt sem, hogy miért akarja, hogy az ország képviselői ne legyenek együtt véve a nemzet képviselői, hanem legyen kiki a maga saját kerületének, saját kerülete érdekeinek képviselője. {Simonyi Ernő: Majd megmagyarázom a részleteknél.) Mocsáry képviselőtársam azt állítja, hogy ezen törvényjavaslat valóságos jogfosztás. Ez állításának indokolására felhoz egy esetet, nevezetesen, hogy azoQ helységben, melyben ő lakik, van 80 választó, s lesz ezentúl ezen törvény szerint csak 15 választó. Szerencsére azonban azt teszi hozzá ő maga, hogy e 80 választónak igen nagy része csak a törvénynek igen tág értelmezése által lehetett felruházva választói joggal. Azt mondja egyszersmind, hogy ő azt hiszi, hogy e helységben ugy lesz; de nem tudja, vajon másutt is ugy lesz-e 1 Igen bajos ilyen általánosságokra felelni ; de én ugy hiszem, hogy azon választók az 1848-ki V. t. czikk II. §. c. pontja szerint voltak választói joggal lelruházva, mely szerint választók, kik földbirtok vagy tőke után 100 frt állandó biztos jövedelmet húznak. Igaz, t. ház, hogy ez igen átalános kifejezés, mely igen sokfélekép magyaráztatott, s épen ez az 1848-ki V. t. ezikk azon pontja, mely legtöbb félremagyarázásra adott alkalmat. De azt kimagyarázni e szövegből, hogy a zsellérek házaik után választói joggal birnak: nézetem szerint nem lehet; pedig Mocsáry képviselő ur épen azt hangsúlyozta, hogy e zselléreknek házaik vannak, s ez után illeti őket meg a választói jog. {Mocsáry Lajos; Szőlőik!) Azt is emiitette, — igaz, — hogy szőlőik után. De ha a szőlőnek bizonytalan jövedelme 100 frt, választói jog nem illeti őket; ha pedig olyan és annyi szőlőjök van, hogy utána 100 frt biztos jövedelmet húznak: azután bizonyosan fizetnek annyi adót, a mennyit az ugyanazon helységben legkevésbbé megrótt úrbéri telek után kell fizetni, mert az úrbéri telek adóját 15 frtra lehet venni és oly szőlő, melynek biztos jövedelme 100 frt: bizonyosan több adót fog fizetni. És igy nem lehet azt mondani, hogy ez jogfosztás volna. Állította továbbá a képviselő ur azt is, hogy városokban, nevezetesen Miskolczon oly egyének, kik 3 — 4000 frt értékkel birnak: ezentúl nem lehetnek választók, Nem tudom t. ház, hogy vajon komolyan értette-e a t. képviselő ur ezen állítását; mert ezt feltenni alig lehet. Az érték lehet: ház, vagy tőke, vagy földbirtok. Ha ház : akkor hat szobáju ház után 6 frt osztályadót fizet. A mi 360 frt értéknek felel meg és ez alapon választókópes. Ha az érték tőke és pedig vegyünk fel 2100 frtot ezután 105 frt jövedelme van és fizet 10 frt 50 kr. jövedelmi adót s ez alapon ismét választó képes. Ha pedig az illető polgároknak földjök van: akkor az oly birtok, melynek adója 15 frt 75 kr. jövedelem után van kivetve; ez alapon is választó, pedig mi 15 frt 1/5 krt jövedelmez, az csakugyan nem ér 4000 frtot és igy földje után is lehet föld érték alapján és kevesebb érték kell 4000 írtnál. Ha tehát más sérelmök nincs azon 270 választónak: e tekintetben teljesen nyugodtak lehetnek; mert ezek ezen választási törvény szerint is ha csak 1 U rész értéket birnak is: bizonyosan fel fognak ruháztatni a választási joggal. Azt mondja Tisza Kálmán t. képviselő ur, hogy nem akadátyoztatik a tárgyalások menete; mert közjogi vita nem volt e házban a válasz felirati vitánál. Emlékeztetem a t. házat, hogy a múlt évben, ha jól emlékszem deczemberben, midőn a honvédzászlóaljak szaporításáról volt szó, mily hosszas vitára adott alkalmat a külön hadsereg, melyet a kiegyezés folytán életbe léptetni nem lehet; később ismét, midőn a bankügyi kérdésről volt szó, szintén azon térre vitetett a kérdés, hogy a kiegyezés által feláldoztuk külön pénzügyünket, emlékeztetem a t. képviselő urat, hogy a mostani vita alatt is hányszor beszéltek némelyek a haza eladott jogairól. De emlékeztetem ugyancsak őt és Várady Gábor képviselő urat, hogy hosszas beszedőket nem a választási törvényről, hanem a pártok alakulásáról és arról, hogy mi választja el azokat: szólottak ; s ha ez nem is volt közjogivita az 1867. XII. t. czikk fölött, hanem mégis inkább közjogi vita volt, mint a választás fölött folytatott átalános vita. {Bal felől zaj)
