Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-433
433. országos ülcs fehi-uár 1. 18Já. 67 képviselő úrtól, helyes lett volna-e vagy nem ezen eljárás? Bizonyosan azt fogja felelni, hogy nem helyes ; már pedig az lett volna következése, és hogy ezen következés kikerültessék; a bizottság ketté választotta a dolgot, azaz kivette a kamatokat és törlesztési járulékokat a hitelmüveleti előirányzatból és áthelyezte a rendes és rendkivüli kiadások közzé; mert egy adósság kamatait és törlesztési járadékait nem lehet magából ezen adósság tőkéjéből fedezni, mert különben egy pár év alatt a tőke maga magát emésztené fel. Hogy tehát ez elkerültessék, a kamatokat és törlesztést át kellett helyezni a rendes és rendkívüli kiadások közzé. Azt mondja erre a t. képviselő ur, hogy miért a kamatokat a rendes és a törlesztést a rendkívüli kiadások közzé? Ennek okát is megmondom. Arról lehet vitatkozni, hogy helyes-e átalában azon általunk tett megkülönböztetés, melyet mi a rendes és rendkívüli kiadások között megállapítottunk? De ha már ezen különböztetés el van fogadva és egy budgeten keresztül vezettetik; akkor annak természetéből folyólag ezen kiadásnak kamatait a rendes és azon összeget, melylyel a tőke törlesztetik, mely tehát a tőkekölcsönnek és így tehernek.fogyasztását és a tőke szaporodását képezi, azon kiadások közé kellett sorolni, melyek nem a rendes folyó kiadások közé tartoznak, és nem a rendes folyó jövedelmekből fedezendők. Ez az oka a különválasztásnak. Azt kérdi a t. képviselő úr: miért van a többi adósság mind a hitelmüveleti részében a költségvetésnek elhelyezve; miért van a sorsolási kölcsön, szőlődézsma váltság stb. ott, s miért nem ez is 1 Én már egyszer bátor voltam épen a képviselő úr ellenvetései ellenében ezelőtt egy évvel e helyről fejtegetni ezen ügyet. Azon kölcsönöknek, melyek a hitelmüveletek közé vannak foglalva, és pedig kamatostul, törlesztési járadékostul, a törvény rendelt külön fedezetet. így a földtehermentesitési kölcsönnek külön fedezete van: az egyenes adó 30 illetőleg 9 % -a ; nagyon természetes tehát, hogy, mert külön fedezete van: tülőn álló részben kellett azt felvenni. Épen igy *an a sorsolási kölcsönnek is külön fedezete, mely fedezet, a mint azon törvényből, melynek alapjm ezen kölcsön fel lett véve, méltóztatik látni, ál a lánczhidvámból, s mindazon jövedelmekből, a mlyek ott elősorolva vannak. E kölcsön tehát nen a folyó jövedelemből fedeztetik első sorban, haiem azon fedezeti alapból, melyet neki a törvén/ kijelölt. Hogy ez össze ne vegyittessék, és hogr tisztán lássuk, hogy mik ezen kölcsönök terhi: épen azért kellett azokat különválasztani és k.lön a hitelmüveleti részbe osztályozni. A vasul kölcsön első sorban azon vasutak jövedelméből fedeztetik, a melyek ezen kölcsönből építtettek; és csak ha ez azon jövedelemből ki nem telnék: pótolja az állam a kamatot és a törlesztési járadékot. Ha a t. képviselő ur figyelemmel olvassa nemcsak a jelentést, — mert azon gyanúra jövök, hogy inkább a jelentést tanulmányozta, mint magát a törvényjavaslatot, — ha, mondom, figyelemmel átnézi még egyszer a budgetet is, meg fogja találni, hogy 990,077 frt van felvéve azon ősszeg fejében, melyet a vasúti kölcsön törlesztésére az állam jövedelméből pótolni kell és pedig a rendes jövedelmekből, mert enynyit kell hozzá adni azon vasutak jövedelméhez, hogy a kamatok és törlesztési járadék kijöjjön. Ilyen a szőlődézsma váltság, a melyet szintén nem lehetett a rendes kiadásokkal összekeverni, mert külön alappal bír, s első sorban nem az államot terheli; mert csak a szavatosságot vállalta az állam magára ? Hogy ne választatnék külön a gömöri kölcsön, midőn annak meg van a maga fedezete? Ez az oka annak, hogy ezek miért állnak itt és miért nem állnak hasonlag és ugy kezelve, mint a 30 millió kölcsön, a melynek a tőrvény nem rendel külön speciális fedezetet ; tehát annak kamatait és törlesztési járadékait fel kellett venni, és pedig véleményem szerint, helyesen az állam rendes és rendkívüli kiadásai közé. Ami végre azt illeti, hogy a pénzügyi bizottság jelentésének utolsó részében azt mondja, hogy föntartja magának azon bátorságot, hogy a ház elé terjeszthesse javaslatát a költségvetés alakjára és összeállításának részleteire nézve oly czélból, hogy a költségvetés alakja végleg niegállapittathassék: erre a t. képviselő úr azb mondja, hogy jobb szerette volna, ha a bizottság a lépégről tett volna említést; mert a mi budgeteink csak abban különböznek egymástól, hogy a bevételek épen úgy, mint a kiadások évenként nagyobb összegeket mutatnak. Én pedig azt álhtom, hogy az lényeges különbség egy ország háztartása és költségvetései közt, hogy ha négy év leforgása alatt a nettó jövedelem 40 millió frttal szaporodik, pedig úgy áll a dolog. Mig 1868-ban 86 millió frtra számíttattak a nettó-bevételek, addig azok ma a 126 millió frtot meghaladják: azt hiszem, ez lényeges különbség. Azt méltóztatik mondani, hogy mi arról nem szólunk, hogy az adó-reform mily égető szükség; arról, hogy miért van meg a só-jövedék és lottó-jövedék. Mi nem azért szólunk erről, mert mi a dologról kívántunk szólani és nem kívántunk arról szólam, ami a dologhoz nem tartozik. A só- és a lottó jövedék megbirálása, az 9 : ' ;
