Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-433
/»o 433. országos ülés adóreform kérdése nem tartozik egy, a képviselőház két hónapi tárgyalásán keresztülvezetett költségvetési összeállításának kérdéséhez; és épen azért, mert a bizottság azt hitte, hogy helyesen tesz, ha a dolgok közt megkülönböztet, s arról szól, mi a dologhoz tartozik, nem pedig egyébről : azért nem szólottunk arról, mit a t. képképviselő ur keres. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: A t. ház engedelmével bátor leszek Horn képviselő ur előadására néhány megjegyzést tenni. A képviselő ur mindenekelőtt megújította abbeli helytelenítését, hogy a zárszámadások még mindig nincsenek a ház elé terjesztve; — ugy gondolom, a t. képviselő ur a legközelebbi zárszámadásokat, az 1870-dikieket értette, mert az 1868. és 1869-iek régóta be vannak terjesztve, — mely mulasztást annál terhesebbnek találta, mert — mint monda — én még akkor, mikor kilátásban volt, hogy deczemberben lesz megszavazható a pénzügyi törvény, azt jelentettem ki, hogy mielőtt e törvény meg lesz szavazva^ már a ház előtt lehetnek a zárszáuiadások. En — habár más szavakkal — azt mondottam, hogy azon időig, mig a költségvetési törvény előreláthatólag meg lesz szavazva: a zárszámadások a ház elé lesznek terjeszthetők. Es ennek nem is volt akadálya, mert a zárszámadások azon időre elkészültek. De kérem, ha tettleg be is terjesztettek volna azok: mi lett volna a ház végzése? Kinyomatásuk és kiosztatásuk elrendelése. Ha most nemcsak azon zárszámadások és a főszámszék azokra vonatkozó kijelentése, hanem egyúttal a minisztériumnak a törvény értelmében erre tehető és teendő észrevételei kinyomatva terjesztetnek a ház elé: vesztettünk-e valamit? Semmit. A különbség az, hogy ha irva, de nem hasznavehetően egy példányban akartuk volna azokat beterjeszteni, ugy be lettek volna terjeszthetők deczember végén; ezen formában azonban, mint most mondám, hogy mindjárt hasznavehetők legyenek: beterjeszthetők csak most. És van is szerencsém a t. háznak jelenteni, hogy mindezek — miket mondottam — t, i. a zárszámadások, a főszámvevőszéknek arról való jelentése, és az összes minisztériumnak erre tett észrevételei : mely utóbbiaknak kinyomatásával, mint az államnyomda vezetője, épen én lettem megbizva : egészen elkészítve, a miniszterelnökséghez már áttétettek. Hogy ezek a legközelebbi napok egyikén a miniszterelnök ur által a ház elé terjesztessenek: azt most már semmisem akadályoztatja. február 1. 1872. 9 A különbség tehát csak a kinyomatott é ki nem nyomatott állapotban való beterjesztésben állott. A másik, araiért Horn képviselő ur neheztel : formai kifogás, — s arra nem reflectálok, miután azokra az előadó ur figyelemmel volt, — ha jól vettem ki — az, hogy az uj kölcsön költségvetése azon tételekkel állíttatott be, melyek a pénzügyi törvényben láthatók. A képviselő ur azt véli, hogy 5 — 6 milliót takaríthatnánk meg, azon esetre, ha — mint szavát tartó ember — ígéretemnek állanék. Mielőtt erre tüzetesen felelnék, egy kérdést teszek a t. képviselő úrhoz ? Hány százalékosnak tartja ő azt a tartozást, amelyet például ő venne föl olyan kötelezettséggel, hogy, azt kób hónap múlva, nem tudom mekkora kamattal, visszafizesse? Mert theoriája szerint, a melyet az előbb itt kifejtett, ezen tartozása több, mint 600 százalékos volna, miután a törlesztést a kamatokhoz hozzászámítja, Itt arról volt szó, hány százalékos tulajdonképen azon kölcsön, melynek elfogadtatását én a háztól kértein. A t. képviselő ur azt állította, hogy az 8 s nem 5 százalékos. Ezen én, természetesen, nem érthettem egyebet, mint hogy a t. képviselő ur azért gondolja, hogy a százalék magasabb lesz : mivel a kötelezett 5 százalékos kamat tulajdonkép nem százra, hanem 74-re volt felajánlandó^ és erre nézve elismertem, hogy ez utón a kölcsön kamatja 6 3 /*% leszen. Erre mondotta Horn képviselő ur: Nem addig van; miután a törlesztésnek egy része kamat gyanánt kell, hogy számittassék, mennyiben az effectiv és nominál érték közötti különbözet nemcsak kamatozandó, de törlesztendő is. (Horn tagadólag int.) A képviselő ur okoskodásának csak így van értelme, mert ha azt kérdik, hány %-os valamely tartozás: akkor ennek kiszámításánál nem a törlesztést kell átalában hozzászámítani, mert hisz különben ha egy év múlva egészen visszafizetem a tartozást, ez — a képviselő ur okoskodása szerint 100%-os tartozás lenne. Én elismerem, hogy ugy, mint a törlesztés ma áll, ha csak azon összeget vennők is fel, a mely itt van — pedig ezt mindenkorra nem lehet felvenni, mert ez annuitás: — a tartozá. 8 4 t0 %, hanem ez nemcsak kamat, de egyuttd törlesztés is. Midőn arról van szó, mily %-ba kerül valamely tartozás: hány %-os valamely kőlcsífr, ezen minden ember a kamatot érti. (Helyesléi a jobb oldalon.) I Igaz, hogy azon körülmény, hogy nem WÖ után fizetjük a kamatot, hanem fizetjük — íint
