Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-433

60 432. országos ülés jannár 31. 1872. tását elrendelni, és a tegnapi határozat szerint a törvényjavaslattal együtt a holnapi ülés napirendjére kitűzni. Érdemleges változtatások benne nincsenek. Elnök: Ha méltóztatnak megengedni : ez a holnapi ülésre tűzetik. Holnap, ha méltóztatnak megengedni, csak 11 órakor kezdhetjük az ülést, mert meglehet sokan a képviselő urak közül a holnap 10 órakor tartandó gyász isteni tiszteletben részt fognak venni. Egyéb tárgya a mai ülésnek nem levén, azt feloszlatom. (As ülés végződik délután 17* órakor.) 434. országos ülés 1872. február 1-én Somssich Pál elnöklete alatt. Tárgyai: Az interpellátiók, határozati javaslatok, indítványok, január havi sorjegyzéke bemutattatik. Huszár Imre a közbittonsági kir. biztosi személyzet lemondása tárgyában interpellálja a krmányt. Kérvények bemutatása Andrássy Gyula a regálék eltörlése tárgyában határozati javaslatot ad be. Az 1872. évi államköltségvetésröl s?óló törvényjavaslat átalánosan és részletesen tárgyaltatván, elfogattatik. A kérvényi b.sottságnak az LVL sorjegyzékre tett jelentése tárgy altatván, elfogadtatik. Ugyancsak a kérvényi bizottság jelentése Pestváros polgárainak a választási törvény módositására vonatkozó kérvényéről tárgyaltatván, szintén elfogadtatik. A kormány részéről jelen vannak: Bittó István, Kerkapoly Károly, Lónyay Menyhért gr., Pauler Tivadar. (Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni s a múlt ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a január 31-én tartott ülés jegysőlwnyvét.) Elnök : Ha nincs észrevétel: a jegyzőkönyv hitelesítve van. Van szerencsém a múlt hónapban beadott interpellátiók, határozati javaslatok, és indítványok sorjegyzékét bemutatni, ez ki fog nyomatni és a képviselő urak közt ki fog osztatni. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Huszár Imre : T. ház! Két budget tárgyalása alkalmával volt szerencsém azon' előterjesztések mellett felszólalni, melyeket a belügyminiszter ur a háznak a szegedi királyi biztosság föntartása iránt tett. Mindkét esetben félre tettem azon aggodalmakat, melyek elvi tekintetből felmerülhetnek minden alkotmányos emberben akkor, midőn egy kivételes intézmény föntartásáról van szó, mondom féretettem ezen aggodalmat azért, mert meg voltam a viszonyok ismerete alapján győződve, hogy a magyar alföldnek ezen intézmény föntartására, szomorú viszonyainál fogva, még most, fájdalom, nélkülözhetíen szüksége van; félretettem továbbá azért is, mert biztam a szegedi királyi biztosi személyzetnek erélyessógóben, szakavatottságában, hogy a kitűzött czélt el is fogja érni, miután ki lehet mondani azt, hogy a kormány összes közegei közül egyetlenegy sincs, a mely ily rövid idő alatt ennyi eredményt lenne képes felmutatni. Midőn tehát én, és azt hiszem, azok, kik velem együtt a szegedi királyi biztosság föntartására nézve a szükséges összegeket a belügyminiszternek megszavaztuk : én legalább, mondom, azon feltevésből indultam ki, hogy azt megszavazom azon személyzetnek, mely ott működött és eredményt volt képes felmutatni; különösen pedig most, mi| dőn erre a 10 hónapra megszavaztam a költsé\ get, igen természetes, hogy nem is szavaztam | volna meg más személyzetnek, mert mindenki j képtelenségnek fogja találni, hogy más, mint az | ezen ügyekben tökéletesen tájékozott személyzet, | ezen ügyeket 10 hónap alatt legombolyithassa. j (Helyeslés.) Ugyanazon nap, midőn ezen 10, most már 9 hónapra a szükséges költség megszavaztatott a ház által, azon hír terjedt el a házban és azután a hírlapokban, hogy a szegedi királyi biztos, — állítólag egy birói kinevezés következtében — egész személyzetével együtt állásáról lemondott. Hogy ez épen azon pillanatban tör-