Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-433

438 országos ölés feJn-nár 1 18J2. 6 tént; hogy ez egyátalában megtörtént: annak kétségkívül oka és pedig igeD fontos oka van, és miután a szegedi királyi biztosság napjainkban egy oly fontos intézmény, melynek föntartása a házban hosszas vitára adott alkalmat: azt hiszem, hogy a háznak nemcsak joga van, de kötelességében is áll megtudni, mik azon okok, a melyek ezen tömeges lemondást előidézték? Ez okból bátor vagyok a következő interpellatiót intézni a tisztelt miniszterelnök úrhoz: Interpellatio a magyar királyi miniszterelnök úrhoz: 1) Yaló-e azon hir, hogy a Szegeden működő királyi biztos és egész személyzete állásáról lemondott ? 2) Ha igen, hajlandó-e az igen t miniszterelnök ur a tömeges lemondás indokait a képviselőházzal közölni. 3) Mily módon szándékozik a kormány azon 10 hónapig, mely időre a kir. biztosság föntartási költségei megszavaztattak: azon királyi biztosság hatásköréhez tartozó ügyek ellátásáról gondoskodni. (Helyeslés.) Elnök: Közöltetni fog a miniszterelnök ürral. Pavlovits István: T. ház! Van szerencsém Königsdorf községnek kérvényét benyújtani, melyben magukat a bánáti vizkárosultaknak adandó segélyezésben részesittetni kérik. Elnök: Á kérvényi bizottsághoz utasittatik. Andrássy Gyula: T. ház! Azon nagy fontosságú kérdések között, melyek a jelen országgyűléstől várják megoldásukat, ugy hiszem egyik elsőrendű és fontosságú kérdés a regálék megszűntetésének kérdése. Hogy ez bizonyos tekintetben elsőrendű kérdés, igazolja, hogy a haza lakói ezen kérdésnek megoldását már 1848. óta tehát 24 év óta várják ; igazolja továbbá azon körülmény, hogy alig van itt e házban képviselő, a ki ezen kérdésnek megoldását, illetőleg a regálék megszüntetését. vagy programmjába föl ne vette volna, vagy ha oda nem is vette föl, e tekintetben választóinak bizonyos Ígéretet ne tett volna; de igazolja azon körülmény is, hogy elsőrendű kérdés, mert e tekintetben a ház minden oldaláról adattak be határozati és törvényjavaslatok. Én tehát olyasmit akarok a t. háztól kérni, amit e tekintetben czélszerünek látok, hogy a képviselőház megtegyen : nevezetesen arra kérem a t. házat, hogy a már beadott határozati és törvényjavaslat sorsa felett határozni, illetőleg azok tárgyalására határnapot kitűzni méltóztassék. Elnök : Tehát ezen határozati javaslatok felvétele iránt is akkor fog határozni a t. ház, ha majd Irányi képviselő ur tegnapi határozati javaslata iránt fog intézkedni. Következik a központi bizottság napirenden levő jelentésének tárgyalása. Széll Kálmán előadó (olvassa a jelentést.) Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a pénzügyi bizottság által előterjesztett 1872-ik évi államköltségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyában. A központi bizottság ezen törvényjavaslatot az osztályok egyhangú véleménye alapján átalánosságban és az alább következő kiigazitásokkal részleteiben is elfogadásra ajánlja, a pénzügyi bizottság által utólag a rendkívüli kiadások VI. fejezete 12. czimének 6-ik rovata alatt megszavazásra ajánlott 23,500 frtot megszavazandónak véleményezi azon kijelentéssel azonban, hogy ezen összegnek utólagos előterjesztése és felvétele a költségvetésbe csak kivételnek tekintessék és praedenst semmi tekintetben ne képezzen." T. ház! Az államköltségvetésről szóló törvényjavaslat, a mint a t. ház előtt fekszik, nem egyéb, mint eredménye azon tárgyalásoknak és összefoglalása azon határozatoknak, melyeket a t. ház a költségvetés tárgyalása alatt annak minden egyes részére nézve hozott: csakis három eltérés foglaltatik abban azoktól, amik a költségvetésre vonatkozólag a házban határozatilag kimondattak. Az első eltérés az, hogy az 1871-ben kötött 30 milliónyi kölcsönre előirányzott kamatok és törlesztési járadékok fel vannak véve. Ugy gondolom, e körülmény nem szorul indokolásra, mert ez a pénzügyminiszter azon előterjesztése folytán, melyet véleményadás végett, illetőleg a költségvetés szerkesztéséről való felhasználás végett a t. ház a pénzügyi bizottsághoz utasított: fel volt veendő és igy ezen eltérés tisztán csak alaki. A másik eltérés, a mely ezen költségvetésben s a költségvetés tárgyalása alatt hozott határozatok közt létezik, tisztán csak alaki. Az igazságügymimszterium tárczájának nyugdijai leszállittattak 45,000 írttal, viszont annak szükséglete az országos törvénykezésnél felemeltetett 66.220 frttal. Ezen részbeni leszállítás, részbeni felemelés nem egyéb: mint corrolariuma azon törvényczikknek, mely az 1870. év utolsó napjaiban s a költségvetés illető részének az igazságügymimszterium költségvetésének tárgyalása után a törvényhozás által meg lett alkotva, s melyben ki lett mondva, hogy a fönnállott és föloszlatott első bíróságok elnökei és birái a kir. táblához, illetőleg a kir. törvényszékhez beosztandók, minek következése természetszerűleg az volt, hogy az ezek részére előirányzott nyugdíj elesett; viszont ezeknek a fizetése a törvény ér-