Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-430

48 430. országos ölés január 27. 1872. ges, azt tények igazolják; hanem hogy azon in­sinuatiókban, melyeket előttem szólott képviselő ur felhozott: némileg van valami, az áll; ez azon­ban nem a házhoz tartozik. (Ugy van!) Ha van a t. képviselő urnák vagy egyik, másik sértett fél­nek panasza: méltóztassék az illető biróság ut­ján az elégtételt szorgalmazni; de hogy a kir. biztosság működése, mig azon rablő-perek be nem fejeztetnek: elkerülhetlen szükséges, azt mi, kik az alvidéken lakunk, mindnyájan tudjuk. Hogy a királyi tábla több ítéletet feloldott: az még nem tanusitmánya annak, hogy a kirá­lyi biztosság nem szükséges; hanem tanusitmánya annak, hogy azon delegált biróság, mely ott kiküldetett, talán nem járt ugy el működésében, mint kellett volna. Most ott vannak a királyi bíróságok, azokhoz fognak ezen ügyek áttétetni és reménylem, hogy a királyi bíróságok oly Íté­leteket fognak hozni, melyek talán ily íormai hi­bák miatt nem fognak megsemmittetni. Hanem hogy a királyi biztosság működése ma még el­kerülhetlenül szükséges : az többé kérdésbe sem jöhet. Én részemről megszavazom az előterjesz­tést. (Helyeslés.) Huszár Imre: T. ház! Megvallom, azon véleményben voltam, hogy vita nélkül fog elfo­gadtatni a belügyminiszter ur előterjesztése, mert részemről is az egész alvidéket igen ismerem, és mivel az alvidéken lakom : tökéletesen egyet­értek Latinovics képviselő úrral abban, hogy mi a legjobban tudjuk, mennyire szükséges és nél­külözhetlen ezen intézmény fenntartása; kényte­len vagyok azonban én is némelyeket megjegyez­ni azokra, miket Miletics képviselő úr mondott. Jelesen azt állította, hogy azelőtt volt értel­me a királyi biztosságnak ; de most nincs, sőt hogy a személybiztonságra nézve veszélyes. Ezt a t. képviselő úr pusztán állította, azonban semmivel sem bizonyította, ós meg vagyok győ­ződve, nem is tudná bebizonyítani; mert nem hogy veszély volna a személybiztonságra : ha­nem egyről méltóztassék meggyőződve lenni, ar­ról tudniillik, hogy a királyi biztosságnak meg­szüntetése épen most sokkal nagyobb veszély len­ne a személybiztonságra: mint milyen volt eze­lőtt. Ha a királyi biztosság most megszüntettet­nék : kétszerezve lennének azon veszélyek, melyek 1 869-ben és azóta a királyi biztosság által sze­rencsésen elhárittattak. (Fölkiáltásók: Igás! Ugy van!) A másik, mit a t. képviselő urj felhozott, az, hogy a királyi tábla igen sok ítéletet megsemmi­sített a királyi biztosság által tett hibák miatt. Hogy a királyi biztosság által tett hibák miatt hogyan semisithettek meg ítéleteket, azt belátni nem vagyok képes; megsemmisíttethettek oly Íté­letek, melyek a delegált biróság által hozattak, de nem olyak, melyek a királyi biztosság által. Most ezen ügyek a királyi bíróságokra vannak bizva és azt gondolom, ha történtek hibák: an­nak oka nem a királyi biztosság intézménye, ha­nem azon bíróságé, mely ott működött (He­lyeslés). Torturáról beszélt a képviselő ur. Engedel­met kérek, arról már beszéltek tavaly is, ezen tárgyról átalában nagyon sokat lehet beszélni; de valamint a tortúrák létezését a képviselő ur nem bizonyította be, ugy tavaly sem bizonyitá be, pedig speciális esetek hozattak fel;sőt em­lékszem Babes képviselő ur interpellatiojára, melyre, mint tudom, a belügyminiszter adott fe­leletet, mely felelet a tett insinuatiokat ez irány­ban nemcsak eloszlatta, hanem egyenesen meg­czáfolta. Azt monda Miletics képviselő ur, hogy a királyi biztosság föntartása^ bizalmatlanság lenne a királyi bíróságok ellen. En nem tudok nyilat­kozni azon felfogásról, mely azt tartja, hogy a bíróságoknak feladata a közbiztonságnak föntar­tása; hiszen ez politiai administrationah's dolog, ehhez a királyi bíróságoknak semmi közük sin­csen ; (Helyeslés) hanem igenis értem, ha azt mél­tóztatnak mondani, hogy ott vannak az uj me­gyék : tessék azoknak ugy intézkedni, hogy jö­vőre a személy- és vagyonbiztonság helyreáll­jon. Én meg vagyok győződve, hogy ma ennek nincs értelme és meg vagyok győződve, hogy a mig azon praxis áll fenn, hogy ha egy szolga­bíró a csendbiztost elküldi a másik vármegyébe, annak engedelmet kell kérni, hogy a persecutiót ott folytathassa, s az alatt meglehet a rablók a 4-ik varmegyében vannak : — annak soha sem lesz eredménye és nem lesz mindaddig, mig egy országos rendőrségi törvény nem fogja szabá­lyozni mindazon dolgokat, (Atalánüs élénk helyes­lés) melyeket a megyék, ha a legjobb lelkiismeret­tel, a legjobb tudattal járnak is el: elintézni nem képesek. Én ennélfogva szintén elfogadom a pénzügyi bizottság véleményét. (Helyeslés) Majoros István: T. képviselőház! Ne­kem megvallom nem volt szándékom e tárgyban fölszólalni, de szükségesnek látom előttem szó­lottak megjegyzéseire ellenmegjegyzéseimet meg­tenni. Mindenekelőtt ki kell nyilatkoztatnom azt, hogy elsőben, alkotmányos szempontból, a királyi biztosságot semmi tekintetben nem vagyok ké­pes pártolni, és nincs is semmi néven nevezendő ok felhozható e mellett akkor, midőn alkotmá­nyos minisztériuma van az országnak. Van bel­ügyminisztere, a belügyminiszternek van rendőri osztálya, hogy miért szükség akkor éveken keresz­tül külön budgettel ellátott királyi biztost tar­tani: azt nem értem. Daczára annak, hogy elis-

Next

/
Thumbnails
Contents