Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-447

348 447. országos iiiés február '28, 18Í2. tásán és a mennyire a törvény megengedi : anyagi helyzetükön lehetőleg segíteni hivatásomnak fogom ismerni. (Helyeslés.) Ami a második, a véderóre vonatkozó kérdést illeti, miután a védkötelezettség átalában be van hozva; ugy hiszem, hogy annak érdekeit a közoktatás érdekeivel összhangzásba hozni szükséges anélkül, hogy egyik vagy másik tökéletesen föláldoztassék. A tanítókra nézve a 127. §. világosan mondja, hogy azok, ha a honvédségbe vagy hadseregbe besoroztatnának : nyolez heti gyakorlatra rendeltessenek be oly időben, melyben ez által a népoktatás semmi csorbát ne szenvedjen; s utóbb is a hadi gyakorlatra akkor, mikor ea a népoktatás károsodása nélkül történhetik. A honvédelmi minisztérium e tekintetben oly kímélettel járt el, hogy pl. a múlt évben történt felszólításomra mindazon tanítókat, kik a póttanfolyamban részt vettek s magukat eziránt kellőleg igazolták : ezen gyakorlati idő alól fölmentette. A nehézség csak abban van, hogy a törvény a tanitóképezdék tanítványainak mentességéről nem gondoskodik és innen vannak a panaszok, I Addig is, mig a törvény ez iránt is fog intézkedni : azt az expedienst találtuk, hogy ha az ily tanulók kitűnő bizonyítványt mutathatnak föl, — a honvédelmi minisztérium őket kivételképen ezen kedvezményben részesiti. Hogy pedig ezen törvény kedvezménye rajok is kiterjesztessék : ez iránt a közös hadügyminiszter úrral a tárgyalások megindittattak, és azokat kellő figyelemmel kisérni és siettetni hivatásom lesz. (Helyeslés.) Madarász József: T. képviselő ház! Midőn kérdést intéztem a t. közoktatási miniszter úrhoz, tudtam, hogy a jelen országgyűlés szakának tartama oly rövid, mikép e részben óhajaimnak megfelelő törvényjavaslat még sem lesz előterjeszthető ; én csak figyelmét kívántam a t. közoktatási miniszter urnák e két tárgyra felhívni. A miniszter azon ígéretével, hogy addig is, mig törvényjavaslat nem létesíttetik, gondoskodni fog, hogy a hitfelekezeti tanítók anyagi sorsa is javittassék: meg vagyok elégedve; óhajtom azonban, hogy a t. közoktatási miniszter ur belátván, hogy a közoktatásügyi törvénynek revisiója egyhamar nem történhetik: mindenesetre javitáskép legalább a jövő országgyűlésen egy pótló törvényjavaslattal segítsen e részben ; mert bizonyára a közoktatási miniszter ur is sokkal inkább tudja azon anomáliákat, melyek léteznek, azon helytelenségeket, metyeket a hitfelekezeti tanítók anyagi helyzetének úgyszólván nem javítására, de nyomorúságban tartására létesíttettek. JKn tehát midőn nyilvánítottam, hogy most nyilatkozatával megvagyok elégedve; lehetetlen, hogy figyelmét a t. közoktatási miniszter urnák arra ne kérjenn föl, hogy ha a közoktatásügyi törvény revisiója egyhamar nem történik: méltóztassék becses figyelmét e tárgyra fordítani és legalább anyagi sorsukon egy pótlótörvény által segíteni. A másodikra nézve jól tudom, hogy leginkább a képezdei tanulókra nézve van a fönakadás. Noha elismerem, hogy a véderőröl szóló törvény szerint a védkötelezettség általános; de miután annak van egy jótékony kivétele a melyet idéztem is, ós miután meg vagyok győződve, hogy a közoktatás ügye hazánkban a legfőbb kellók, mit a közoktatási miniszter ur is el fog ismerni ; azt is ajánlom figyelmébe, hogy a honvédelmi miniszter úrral egyetértve, azon jótékonyságot, mely másokra már kiterjesztve van : iparkodjék egyúttal a tanítókra és kiválólag magukat tanítói pályára szánt ifjakra is kiterjeszteni. Ezen óhajtás kifejezéséveljés föntartásával azon biztos reménynek, hogy a jövő képviselőház kötelességének fogja tartani e tárgyban intézkedni: a t. közoktatási miniszter ur ígéretében teljesen bizva, mnlatkozatával megelégszem. Elnök: Tudomásul veszi a ház e nyilatkozatot? (Felkiáltások: Tudomásul vésessük!) Pauler Tivadar közoktatási miniszter: T. ház! Táncsis Mihály képviselő ur a magyar nyelv használatára nézve és több más ítárgyat illetőleg, interpellatiót intézett hozzám. Nevezetesen először azon kérdést tette, hogy miután az országos egyetemben az előadási nyelv a magyar : miért történik a tanítás a theologiai karban latinul és miért adatik elő még némely orvosi tárgy német nyelven. A theologiai tanulmányok sajátszerüségöknél fogva nemcsak nálunk, hanem más egyetemeken is, mint a bécsi, gráczi és prágaiban stb. latin nyelven adatnak elő ; mihez hozzájárul az is, hogy hazánkban a társországok növendékei e tekintetben figyelemre méltatandók; és miután az egyetemi reform és ez alkalommal a theologiai karnak állása is kérdés alá kerülend: addig is ezen változtatni sem boldogult elődöm, sem én nem tartottuk czélszerünek. Hogy azonban a magyar nyelv a theologiai hallgatók körében igen buzgó müvelésre talál : arról tanúskodnak az egyházirodalmi iskola munkálatai, melyek évenként szoktak kiadatni. Az orvosi karban nincs oly tudomány, mely az orvosok számára kizárólag német nyelven adatnék elő ; hanem a sebészeti folyamban azelőtt az előadások magyar és német nyelven folytak. 1869. augusztus havában azonban bol-