Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-447

447. országos ülés fenrná^ 28 1872. 349 dogul t elődöm ezen változtatott oly módon, hogy 1870/7l-ben az első, 187l/72-ben a má­sodik évben, 1872/73-ban a harmadik évben és 1873/74-ben a 4-ik évben a tanítás már kizá­rólag magyarul történjék s igy egymásután fo­kozatonként szüntettessék meg a német tani­tás. Ha tehát a sebészeti tanfolyam meg is ma­radna : — mi problernaticus -— ott a tanitás német nyelven történni nem fog. A harmadik kérdés igy szól: „Miután az egyetem philosophiai karának a minisztériumhoz benyújtott emlékiratában a theologiai kart szük­ségtelennek vallja : miért történik ott mégis na­gyobb építkezés ? és minő alapon történik ez ? A közoktatási miniszter a theologiai kar megszün-, tetése helyett azt nagyobbítani, bővíteni szándé­kozik-e ?" Erre szerencsém van azt válaszolni, hogy különbség van a theologiai kar, mint az egyetem kiegészítő része és a központi papnövelde közt. A központi papnövelde növendékei a theologiai kar hallgatói, de a központi papnövelde külön, önálló alappal biró intézet, mely 1648-ban Lippay érsek által alapíttatott ós az ó-budai prépostság javaival adományozva egészen külön alappal bír, és az esztergomi íőkáptaian által kezeltetik. Miután a növendékek száma öregbedett és miu­tán sok tekintetben nemcsak tudományos, ha­nem más okoknál fogva is nagyon kívánatos, hogy az egyházmegyékből mind az országból, mind a társországokból több jeles ifjú itt Pes­ten nyerje neveltetését, az úgynevezett in­dustrialis pénzekből, azaz azokból, a miket az intézet hosszú évek során át megtakarított: az intézet nagyobbitását határozták el; és saját alapjokból, melyet a káptalan kezel, ezen na­gyobbitást végre is hajtják ; de ez nem történik az egyetemi alapból, nem is történik a közoktatási minisztérium által, hanem a központi növelde saját alapjából, a primas, a káptalan és az intézet elöljárósága által. Továbbá azt tetszett kérdezni a t. képvi­selő ur, hogy: „melyik törvényen alapszik az, hogy a közép- és a felső-iskolában igazgatókul többnyire papok neveztetnek ki." Nem tudom, a felsőbb iskolák alatt mely iskolákat ért a képviselő ur Ha azokat értette, miket mi rendesen felsőbb iskoláknak nevezünk, t. i. a jogakadémiákat és az orvosi, sebészi tanintézetet; ugy mondhatom, hogy ezek egyiké­nek sem pap az igazgatója; a pécsi és egri ly­ceumok igazgatói igenis papok; de ezeket az érsek, illetőleg a püspök tartja, és igy ez tel­jesiti a kinevezéseket is; ezekre nézve tehát csakis a felügyeleti jog illeti a minisztériumot; de a többi felsőbb tanitézeteknél az igazgatók vala- : mennyien világiak. Ami a középtanodákat, a gymnasiumokat és real-iskolákat illeti, ott ugy áll a dolog, hogy az állami tanodáknak, azaz azon középtanodáknak, melyek a tárcza költség­vetéséből fizettetnek : 1 5 igazgatói közül 11 világi, 3 pap és egy állomás üres. Azon kőzéptanodák pedig, a melyek a tanulmányi alapból fizettet­nek, 7 világi és 4 papi igazgató által vezettet­nek : Bgyátalában ott pályázat szokott hirdet­tetni, és a ki a pályázók közül a legérdemesebb­nek találtatik — legyen az akár pap, akár vi­lági — kineveztetik. Az hozhatta tévedésbe a t. képviselő urat, hogy a főigazgatók papi egyének; de ez is csak esetleg történt; ezek az előbbi években neveztettek ki, de nem szükségkép kell igy lennie. Azon gymnasiumokban pedig, melye­ket szerzetesek saját fundatioikból látnak el: ugy az igazgatók, mint a tanárok papok; de ez onnan van. mert nem a minisztérium nevezi ki az igazgatókat, hanem a rend állítja azokat be, beállítja pedig azért, mert fundatiójánál fogva köteles ezen gymnasiumokat ellátni. Ezek feleleteim a t. képviselő urnák inter­pellatióira. (Élénk helyeslés.) Táncsis Mihály: Nagyobb részben meg vagyok elégedve a miniszter ur feleletével; de azt okul nem fogadhatom el, hogy a bécsi, gráczi és más egyetemeken is latin nyelven adatnak elő a theologiai tudományok: tehát a pesti egyetemen is. Nézetem szerint, nem ugy kell eljárni, a mint másutt történik; hanem ugy, a mint az állam érdeke megkívánja. A miniszter ur feleletének többi részével meg vagyok elé­gedve. Elnök: Tudomásul veszi a t. ház a mi­niszter ur feleletét? (Igen!) Tudomásul vétetett. A központi bizottság előadójának van előterjesztése. Széll Kálmán előadó: Van szeren­csém beadni a központi bizottság részéről 6 rendbeli jelentést: A központi bizottság jelenté­sét az osztrák-magyar Lloyd nevű gőzhajózási vállalattal a tengeri posta-szolgálat ellátása iránt kötött szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyában; a központi bizottság jelentését a magyar kir. államvasút pesti indóházának kizárólag áru­pálya/udvarrá leendő átalakításáról szóló törvény­javaslat tárgyában; a központi bizottság jelentését a magyar korona országai által az 1869-iki közösügyi kia­dásokra még fizetendő összeg fedezéséről szóló 944-ik számú törvényjavaslat tárgyában; a központi bizottság jelentését a közös hadügyminiszternek 1870-re engedélyezett 300,000 frtnyi póthitel Magyarországra eső részének fe­dezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában; a központi bizottság jelentését a hajóépi-

Next

/
Thumbnails
Contents