Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-446

44fi országos Bléd február 2". 1872. 843 hiva lett a törvényhozás a végett, hogy a pártszenvedélyek által az 1848-ki tőrvények alapján tartott választások alkalmával vé^bevitetni szokott kiosapongások fékeztessenek, hogy azok gyökeresen megorvosoltassanak és e végből készítette a belügyminiszter ur és tette a ház asztalára tárgyalás végett ezen törvényjavaslatot, hozzátévén azt, hogy ezen törvényjavaslatba annyira szerelmes, hogy tárezáját köti hozzá s azon esetben, ha el nem fogadtatnék, kész megválni méltóságos állásától. En a törvényjavaslatot átolvasván s ezen nyilatkozat értelmét fölfogván: azt vártam, miszerint a miniszter ur ezen törvényjavaslatot visszavonni s következőleg tárgyaltatásához ragaszkodni nem fog; mert ha lényegét tekintetbe veszszük azon kívánattal, mit ő felsége trónbeszédében kifejezett: homlokegyenest ellenkezésben áll. A belügyminiszter ur azonban megmarad a. törvényjavaslat mellett, s azt mondja róla, hogy nem gyökeres javítás; de nem is lehet olyat készítenie, mert a szükséges adatok nincsenek kezeinél; mert cataster nélkül gyökeres, kielégítő, igazságos alapra fektetett választási tőrvényt készíteni nem lehet; mindamellett azt is állítja, hogy az 1848-ki törvények egynémelyikét összetákoló, foltozó férczmüvének nem tekinthető. De hát ilyet kivánt a felség; ezt tűzte ki a trónbeszédben az országgyűlés teendőjéül? Ezt nem tűzte ki; következőleg, midőn a belügyminiszter ur ő felsége kívánatára hivatkozott : hivatkozása helytelen volt; mert nem a trónbeszédben kívántakat teljesítette, hanem azoknak homlokegyenest ellenére cselekedett. A belügyminiszter ur azonban az én várakozásom ellenére nemcsak hogy megtartotta a törvényjavaslatot, hanem védelmére pártja köréből itt ma is hallottuk fölszólalni Szilágyi Dezső miniszteri tanácsos urat. (Felkiáltások : képviselő !) Annál roszabb! Ennélfogva a belügyminiszter urnák nincs szándékában ezen törvényjavaslatot visszavenni. Ezek előrebocsátása után, mik azon okok t. ház, melyek engem az általam már elmondottakon kivül ezen törvényjavaslat el nem foga dására vezetnek? Engedje meg a t. ház, hogy azok közül némelyeket elsoroljak. (Halljuk) Én, t. ház, ugy vagyok meggyőződve, miszerint a választás igazságos, a nép érdekeire nézve kielégítő az átalános szavazat behozatala ! nélkül nem is lehetséges. Azonban én t. ház ugy vagyok meggyőződve, miként az átalános szavazat behozatala j nélkül, oly választási törvényt, mely a nemzeti megelégedés, s mely igazán a kötelességérzeten alapszik: alkotni teljes lehetetlen. Hallottam az átalános szavazat ellenébe fölhozatni okokat számos képviselőtársamtól, ezek sorában Szilágyi Dezső képviselő úrtól, ki azb hozta föl, hogy a mely államokban Európaszerte be vaunak hozva az átalános választási szavazatok : azon államokban a helyett, hogy azt a szabadság bizonyítékául lehetett volna fölhasználni, előidézte a cásarismust, előidézte az olygarchák nagyszerű befolyását, s a népnek elaljasulásat. En nem tudom képzelni, t. ház, mikép lehessen a választók közt, ha a mostani census mellett egy kerület választója egy pár ezer emberre tehető: akkor pedig ezen kerületben a választók száma megtízszerezve lesz, azaz oly kerület, melyben pl. 2000 választó vau a census mellett: lesz 15—16000 választó, mondom, hogy mennyiben lehet azokat könnyebben megvesztegetni bármelyik olygarchának, bármily hatalmas urnák, mint most a kéfc ezerét: ezt meg nem foghatom, ezt állítani olyas valami, mi valóban a természeti igazság s józan észszel ell enkezik. Ez észrevételem a megvesztegetésre nézve. T. ház! még azon esetben is, ha állana, a mi nem áll, (Átalános derültség. Fölkiáltások. Hilljuk.'j hogy t. i. 16,0u0 embert könnyebben meg lehet vesztegetni, mint két ezer embert, mi pedig szerintem nem igaz: még azon esetben is azt kérdem, vajon miféle igazság és mi jogegyenlőségi alaprai fektetéssel fogja ezt valaki megegyeztetni, hogy azoktól, kiknek a hazában terheket viselni kell, kiknek a hazáért sokszor még idegen érdekekért is vérüket áldozni kell, akkor, midőn választásról van szó : a választói jogot megvonni lehetne. Ez a jogegyenlőségnek oly arczul csapása volna, hogy a ki mé^ e mellett is azt állítaná, hogy Magyarországon jogegyenlőség uralkodik, annak — mintha augur találkozik egy másik augurral — szeme közé kellene nevetni. Én a census föntartását az igazsággal, a méltányossággal és az emberi jogokkal semmi szín alatt sem tartom összeegyeztethetőnek ; miután pedig ezen törvényjavaslatban egy nehezített sokszorosan fölemelt census van letéve: azt ezen oknál fogva sem fogadhatom el. A második ok, melynél fogva nem fogadom el, a következő: én azt tartom, hogy, ha a kormány és vele a jobboldalnak csakugyan tiszta szándéka, nem pedig ürügye, a párttusák és abból eredő erőszakoskodásokat, milyenek a választások alkalmával fölmerülnek, megakadályozni : akkor lehetetlen a nyilt szavazáshoz ragaszkodniuk. A titkos szavazás egyedül az, mely a választásoknál minden visszaéléseket annyira meggyérit, hogy a választásoknak csendes h-folyása a titkos szavazásnak lelkiismeretes eszközlése