Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-446

3 38 446. országos ülés február 37. J87S. va jelenti, hogy azon szövegben, melyet a t. előadó ur, mint a központi bizottságnak a miniszter által elfogadott szövegét jelentette be, szer kesztósi hiba van. Ha ezen szerkesztési hiba való és az ugy igazitandó helyre* mint azt Szilágyi Dezső képviselő mondta: akkor ezen egy pontra nézve számos aggodalom meg lesz nyugtatva ; de nem veheti Szilágyi Dezső képviselő ur rósz néven, hogy mi a kérdéses 2-ik §. tartalmát mindaddig, mig annak hivatalos szövege áll előttünk és mig annak hivatalos szövege ki nem lesz javítva : méltán megtámadjuk. Emiitett Szilágyi Dezső t. képviselő ur több polgári osztályt, meJynek censusa nem lett felemelve; de elhallgatott némelyeket, a melyeknek censusa nevezetesen fölebb emeltetett. így például azon városokban való házakra és földbirtokra nézve, a melyek rendezett tanácscsal bírnak, az 1848-iki törvény által igen mérsékelt census állapíttatott meg. Nem mondhatja senki, hogy oly háznak birtoka, a mely 300 frtot ér , és oly földnek birtoka a mely 300 forintot ér : magas eensus azon városokra nézve, melyekben a házbéradó van behozva, némileg föl van emelve a eensus ezen uj rendelkezés által, de nem nagy mértékben: tetemesen, csaknem tízszeresen lel van emelve, azonban azon városokban a eensus, melyekben házosztályadó létezik — és mellesleg legyen megemlítve, ami talán a törvényt .szerkesztők szándékára némi világossá got vet, — a ház ezen oldalán ülő képviselők nagy része az ily városokat képviseli. (Élénk helyeslés hal felől) Hogy ez ugy van, hogy nagyon föl van emelve ezen városokban a eensus : igen könnyű bebizonyítani. Méltóztassanak kezökbe venni a házadóról szóló törvényt, ezen törvénynek a házosztály adóról szóló §-aiban az foglaltatik, hogy 3 szobás ház 3 frtot fizet. A törvényjavaslat szerint 60-szor kell ezt soksorozni, hogy az illető ház értéke megállapittassék; háromszor 60=180 írt, tehát ezen városokban olyan polgár, kinek 3 szobás háza van : még szavazati joggal nem fog birni, mert háza ezen számitás szerint 315 frtot nem ér. Négy szobával kell a háznak ellátva lenni, hogy választási joga legyen az illető házbirtokos polgárnak ; mert csak 4 szobás ház az, mely 6 írt. évi adót fizet, és igy a törvényjavaslat 3-ik §-a szerint 315 frtnál többet ér. Ezekben a városokban legnagyobb része a házaknak azt hiszem 2, legfelebb 3 szobából áll és merem állítani, hogy a eensusnak ezen tetemes megváltoztatása által az ottani választó polgárok igen nagy része ki lesz zárva a választási jogból, és nemcsak azok lesznek kizárva,a kiket az összeíró küldöttség a múlt 1kal makkal talán helytelenül és önkényesen a jegyzékekbe heirtak, hanem azok is kizáratnak, kiknek a választási jogot maga az 1848-ki törvény a leghatározottabban megadta. (Ugy van! bal felől.) Azonfelül, t. ház, igen helyes alapú és lehet mondani nagyon kíméletes eensus az, mely a 184.8ki törvény 7-ik §-ának c) pontjában arra nézve állapittatik meg, hogy a ki földbirtokból 100 frt. tiszta jövedelmet felmutatni képes : szavazati joggal bir. A törvényjavaslat már most azt moadja, hogy ezen 100 forint tiszta jövedelem alatt az adókirovására az adósorozati jegyzékekben beirt 100 frt. jövedelem értendő, mi az adósorozati jegyzékbe beirt tiszta jövedelemnek körülbelül 307«-át fizetjük földadóképen ; hogy tehát valaki azon alapon, melyet az 1848-iki törvény általam emiitett e) czikke azoknak számára felállított, kiknek 100 frt. tiszta jövedelmök van földbirtokuk után, bejuthasson a választási képesség gyakorlatába, 100 frt. után 30 frtnál többet kell adó fejében fizetnie. (Mozgás bal felöl.) Mily nagy aránytalanság: itt 30 frt. adót követelni, midőn máshol például a városokban 315 frt. értékű földbirtok már szavazati jogot ad, oly földbirtok, mely után i6 frt. adó alá tartozó jövedelem van felvéve, mintegy 4 frt. 50 krnyi adó fizettetik. — így a városokban. Falun azon nem volt úrbéres polgár, ki 30 frt. földadót fizet, a c) pont alapján még nem fog a választók sorába bejöhetni: mert neki e végett valamivel többet kell 100 frt. után adófejében mint 30 frtot fizetni. Egy kis fracta csak a mivel többet kell e végett fizetnie, de a számok határozni fognak : ezen kis fracta hiánya is% a választói képesség fölött dönteni fog. Szintén igen kíméletes azon eensus, mely szerint az, ki tőkéje után biztos 100 forint jövedelmet mutat ki : választó képességgel bir. Én azt hiszem, hogy állandó, bizonyos jövedelem az, mit az ember például a vasúti államadóssági kötvényekből, az állam által biztosított vasúti részvényekből és elsőbbségi kötvényekből huz; úgyde ezektől jövedelmi adó nem fizettetik, s igy ezeknek birtokosai ki fognak maradni azok közül, kik választási képességgel birnak; és az 1848-ki törvénynek egy rendelete, hogy t. i. mindaz, ki bizonyos és állandó jövedelmet 100 frt erejéig tőkéjéből kimutatni tud, választói joggal birjon: ismét egy mellékes intézkedéssel megsemmisítve és meghiúsítva lesz. (Ugy van! bal fe'ől.) Azt mondja mindezek ellenében Szilágyi Dezső képviselő ur, hogy nem sokan fosztatnak meg a törvényjavaslat által a választási jogtól és hogy lesz annyi választó, mint volt 1869-ben. És miért? Azért, mert 1869-ben soKan nem jelentkeztek, s most a nem jelentkezők is be fog-