Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-446

332 416. országos ülés febraár 27. 1872. szavazati joga volt a bakonybéli utolsó nemes kondásséval ? Továbbá fölhozta a képviselő ur : hiszen a községekben az atalános teherviselés alapján az atalános szavazati jog megvan, meg­van a Székelyföldön is. De, t. ház, lehet-e ezen példákat mind atalános szavazati jognak tekin­teni és belőlök az ország parlamentjének össze­alakitására következtetést vonni í Ha mi a köz­ségekben minden teherviselőnek befolyást enge­dünk a község ügyeire szavazatjog által, oly ügyekre, melyek az övéi, melyek mindig közvet­len előtte fekszenek, melyekben való helytelen intézkedés következményét rögtön közvetlen meg­érzi : következik-e ebből, hogy a távolabb eső fontosabb, nagyobb ügyekre nézve ugyanazon befolyást engedjük neki ? (Helyeslés jobb felől.) Hiszen ha az atalános szavazatjog democratiája a községi ügyek elintézésében visszaél hatalmá­val, ha ezélszerütlen és rósz dolgokat müvei: arra való a felső hatóság, a megye, a minisz­térium, melyek a községre felügyelnek, hogy az elkövetett hibák helyrehozásáról gondoskodjék. De ha — bocsánatot kérek e kifejezésért — oktalan, az országra káros dolgokat kezd egy parlament tenni, tegyük fel, pl. az, mely az ata­lános szavazati jog alapján jött létre, miután ez is lehető: ugy ki fogja ennek hibáit megjavítani ? (Élénk helyeslés jobb felől. Mozgás bal felöl.) Látni való tehát, hogy az ország ügyei helyes elinté­zésének fő garantiája a parlament összealkotá­sában van. Ennek hibáit kijavító biztosíték nem létezik. Az mondatik, hogy az atalános szavazatjog már megvolt nálunk a régi nemesi jogban. Ha nekünk az atalános szavazati jogot ilyen könnyű föltalálni: akkor én mást proponálok, és abban is ép ugy meglesz az atalános szavazatjog, mint a régi populus körében (Halljuk!) Én tudok egy módot, melynélfogva mindenütt megtalálhatjuk az atalános szavazatot. Például méltóztassanak a nyolcz frtnyi censust nemeslevélnek tekinteni, és azon belül megvan az atalános szavazati jog. Ez okokra egyébiránt súlyt nem fektetek; de igenis fektetek súlyt azon okra., melyet Mo­csonyi t. képviselőtársam fölhozott. Azt kérdem azonban: vajon igaz-e az egyik alaptétel, melyet fölállított, hogy t. i. a census szükségkép osz­tályuralomra vezet, ós az osztályuralom az állam hatalmát mindig a r privilegiált osztály érdekében zsákmányolja ki ? Én azt hiszem, t. ház, hogy ez téves, és hogy ez a tényekkel meg nem egyezik. Méltóztassanak széttekinteni Angolországban, Olaszországban, az egyes német államokban — nem a birodalmat értem, — Hollandiában, Bel­giumban mindenütt census van; vegyük figye­lembe ezen országok törvényhozásának irányát. Nem találják-e azt, hogy napról-napra több igye­kezetet és szorgalmat fejtenek ki arra, hogy épen a nép legalsóbb osztályának állapotát javítsák? Tehát azon osztályét, melynek egy része a cen­sus határvonalán kivül esik. Az egészségügyi viszonyok javítása, a népnevelés előmozdítása, olcsó közlekedés, oktatás, gyors és olcsó igazság­szolgáltatás, igazságos adórendszer nincs-e a leg­alsó osztályoknak ép ugy hasznára ? És, t. ház, én évről-évre növekedő hajlamot látok a parla­mentekben azon osztályok ügyeivel foglalkozni, a melyek közvetlen a képviselet összealkotásába nem folynak be. Miért? mert az úgynevezett privilegiált. azaz a censuson belül eső osztályokban atalános a meggyőződós, hogy a eultur érdekek, a fölvirágzás és a békés fejlődés, szóval a közjó csak igy biztositható. Ezeket tekintve, azt kérdem, szabad-e ne­künk egy már egészen a tényekkel — nézetem szerint — meg nem egyező elméletre alapítani ily széles, mindent elsimító elvekre alapított politikai reformot? Mert nem minden bajért, mely valamely parlamenttel egyidejűleg és együtt létezik: szabad magát a parlamentet felelőssé tenni. Ha minden bajért, mely vele együtt léte­zik, felelőssé teszszük a törvényhozást; ha a ja­vítás elmaradását makacsságban, közönyben, önérdekben keressük: ugy félek, pálczát törünk a szabad intézmények fölött, de pálczát törünk az atalános szavazati jog felett is. Mert én ugy jSchweiczban, mint Amerikában igen sok bajt látok együtt, mely még orvoslásra vár. Ellenkezőleg az a meggyőződésem, hogy nem is az a legfőbb nehézség, hogy a parla­mentben hiányoznék a jó akarat a bajok orvos­lására ; hanem a mire szert tenni felette nehéz: az a helyes megoldási módozat feltalálása; ós én, ha a jelenkori képviseleti rendszereknél va­lamely tényező gyarapításának szükségét látom, ez nem annyira abban állana, hogy elhamarko­dott cselekvésre uj ösztön adassék, pedig az ata­lános szavazatjog ezt eredményezné: hanem, hogy a helyes megoldásra megkívántató értelmiség gyarapittassék. Vizsgáljuk meg, mi volna eredménye, ha az atalános szavazat elfogadtatnék? Az első ered­mény az lenne, hogy a legszámosabb, a legsze­gényebb és a legtudatlanabb és ennélfogva a szenvedélyek, csábitások. előítéletek és tán meg­vesztegetéseknek is legjobban kitett osztály ke­zében lenne az összes politikai hatalom, és ezen osztály, igen t. ház, korlátlanul bírná ezen po­litikai hatalmat; mert kevés kilátás van arra, hogy ő azt más osztályokkal megosztva gya­korolná. Én azt hiszem, t. ház, hogy mint a termé­szeti világban, minél kisebbek a parányok, annál nagyobb mértékben alá vannak vetve a tapadás

Next

/
Thumbnails
Contents