Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-446
332 416. országos ülés febraár 27. 1872. szavazati joga volt a bakonybéli utolsó nemes kondásséval ? Továbbá fölhozta a képviselő ur : hiszen a községekben az atalános teherviselés alapján az atalános szavazati jog megvan, megvan a Székelyföldön is. De, t. ház, lehet-e ezen példákat mind atalános szavazati jognak tekinteni és belőlök az ország parlamentjének összealakitására következtetést vonni í Ha mi a községekben minden teherviselőnek befolyást engedünk a község ügyeire szavazatjog által, oly ügyekre, melyek az övéi, melyek mindig közvetlen előtte fekszenek, melyekben való helytelen intézkedés következményét rögtön közvetlen megérzi : következik-e ebből, hogy a távolabb eső fontosabb, nagyobb ügyekre nézve ugyanazon befolyást engedjük neki ? (Helyeslés jobb felől.) Hiszen ha az atalános szavazatjog democratiája a községi ügyek elintézésében visszaél hatalmával, ha ezélszerütlen és rósz dolgokat müvei: arra való a felső hatóság, a megye, a minisztérium, melyek a községre felügyelnek, hogy az elkövetett hibák helyrehozásáról gondoskodjék. De ha — bocsánatot kérek e kifejezésért — oktalan, az országra káros dolgokat kezd egy parlament tenni, tegyük fel, pl. az, mely az atalános szavazati jog alapján jött létre, miután ez is lehető: ugy ki fogja ennek hibáit megjavítani ? (Élénk helyeslés jobb felől. Mozgás bal felöl.) Látni való tehát, hogy az ország ügyei helyes elintézésének fő garantiája a parlament összealkotásában van. Ennek hibáit kijavító biztosíték nem létezik. Az mondatik, hogy az atalános szavazatjog már megvolt nálunk a régi nemesi jogban. Ha nekünk az atalános szavazati jogot ilyen könnyű föltalálni: akkor én mást proponálok, és abban is ép ugy meglesz az atalános szavazatjog, mint a régi populus körében (Halljuk!) Én tudok egy módot, melynélfogva mindenütt megtalálhatjuk az atalános szavazatot. Például méltóztassanak a nyolcz frtnyi censust nemeslevélnek tekinteni, és azon belül megvan az atalános szavazati jog. Ez okokra egyébiránt súlyt nem fektetek; de igenis fektetek súlyt azon okra., melyet Mocsonyi t. képviselőtársam fölhozott. Azt kérdem azonban: vajon igaz-e az egyik alaptétel, melyet fölállított, hogy t. i. a census szükségkép osztályuralomra vezet, ós az osztályuralom az állam hatalmát mindig a r privilegiált osztály érdekében zsákmányolja ki ? Én azt hiszem, t. ház, hogy ez téves, és hogy ez a tényekkel meg nem egyezik. Méltóztassanak széttekinteni Angolországban, Olaszországban, az egyes német államokban — nem a birodalmat értem, — Hollandiában, Belgiumban mindenütt census van; vegyük figyelembe ezen országok törvényhozásának irányát. Nem találják-e azt, hogy napról-napra több igyekezetet és szorgalmat fejtenek ki arra, hogy épen a nép legalsóbb osztályának állapotát javítsák? Tehát azon osztályét, melynek egy része a census határvonalán kivül esik. Az egészségügyi viszonyok javítása, a népnevelés előmozdítása, olcsó közlekedés, oktatás, gyors és olcsó igazságszolgáltatás, igazságos adórendszer nincs-e a legalsó osztályoknak ép ugy hasznára ? És, t. ház, én évről-évre növekedő hajlamot látok a parlamentekben azon osztályok ügyeivel foglalkozni, a melyek közvetlen a képviselet összealkotásába nem folynak be. Miért? mert az úgynevezett privilegiált. azaz a censuson belül eső osztályokban atalános a meggyőződós, hogy a eultur érdekek, a fölvirágzás és a békés fejlődés, szóval a közjó csak igy biztositható. Ezeket tekintve, azt kérdem, szabad-e nekünk egy már egészen a tényekkel — nézetem szerint — meg nem egyező elméletre alapítani ily széles, mindent elsimító elvekre alapított politikai reformot? Mert nem minden bajért, mely valamely parlamenttel egyidejűleg és együtt létezik: szabad magát a parlamentet felelőssé tenni. Ha minden bajért, mely vele együtt létezik, felelőssé teszszük a törvényhozást; ha a javítás elmaradását makacsságban, közönyben, önérdekben keressük: ugy félek, pálczát törünk a szabad intézmények fölött, de pálczát törünk az atalános szavazati jog felett is. Mert én ugy jSchweiczban, mint Amerikában igen sok bajt látok együtt, mely még orvoslásra vár. Ellenkezőleg az a meggyőződésem, hogy nem is az a legfőbb nehézség, hogy a parlamentben hiányoznék a jó akarat a bajok orvoslására ; hanem a mire szert tenni felette nehéz: az a helyes megoldási módozat feltalálása; ós én, ha a jelenkori képviseleti rendszereknél valamely tényező gyarapításának szükségét látom, ez nem annyira abban állana, hogy elhamarkodott cselekvésre uj ösztön adassék, pedig az atalános szavazatjog ezt eredményezné: hanem, hogy a helyes megoldásra megkívántató értelmiség gyarapittassék. Vizsgáljuk meg, mi volna eredménye, ha az atalános szavazat elfogadtatnék? Az első eredmény az lenne, hogy a legszámosabb, a legszegényebb és a legtudatlanabb és ennélfogva a szenvedélyek, csábitások. előítéletek és tán megvesztegetéseknek is legjobban kitett osztály kezében lenne az összes politikai hatalom, és ezen osztály, igen t. ház, korlátlanul bírná ezen politikai hatalmat; mert kevés kilátás van arra, hogy ő azt más osztályokkal megosztva gyakorolná. Én azt hiszem, t. ház, hogy mint a természeti világban, minél kisebbek a parányok, annál nagyobb mértékben alá vannak vetve a tapadás