Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-446

4á6, országos ülés február 27. 1872, 331 lan tartozékának tekinti a szavazati jogot. De t. ház! mi a polgári jog? T. képviselőtársam Schwarez Gyula is feltette ezen kérdést. Én nem akarom a polgári jog tartalmát kifejteni, csak azt állitom, hogy azt minden államban positiv törvény szabja meg ; hogy törvényben vannak megállapítva azon feltételek, melyektől a polgári minőség függ. Ha már most a szavazási jog közvetve magának a törvénynek teremtménye : nem látom át, hogy ugyanazon törvény, a mely elég hatalmas volt azt létrehozni, azt meg nem szoríthatná, vagy ki nem zárhatná. Nem áll az általa kijelölt alap öszhangzásban a beszédében kifejezett azon elvvel sem, melyet igy fejez ki, hogy: „ha igaz az, hogy a jogok azon mértékben illetik a polgárokat, mely mértékben a terheket viselik: akkor meg nem foghatom, mikép lehet megvonni a szegény polgártól a választási jogot." (Irányi Dániel közbe szól: Tessék még idézni a folytatást!) „Midőn ez a haza terheit a maga erejéhez és képessógi mérvéhez képest viseli csak ugy, mint a leggazdagabb ember", sőt azt is hozzá teszi, és „ha nem fizet is nagy adót a szegény, sőt ha közvetett adót fizet is: fizeti minden esetre azt, a mely az adott körülmények közt a legterhesebb, a vér-adót." Én ugyan azt hiszem, hogy a bevezetésben emiitett elv nem igaz. Én jelesen azt hiszem, hogy nem áll az, hogy azon mértékben illetik a jogok a polgárokat, a mely mértékben a terheket viselik; de áll az, hogy ki-ki a maga erejéhez képest viseli a terheket. Megengedve azonban az érvelés kedveért, hogy az előtétéi helyes: az következik-e belőle, a mit a képviselő ur reá épített 1 Ha valakit azon mértékben illetnek a jogok, a mely mértékben a terheket viseli: félek, hogy igy a jogok legegyetlenebb fölosztásának kell bekövetkezni. (Helyeslés jobb felől.) És abból, t. ház, hogy mindenki a terheket csak saját erejéhez képest viseli, ha a fönebbi alapon következtetést akarnánk vonni, azt kellene következtetni : hogy ennélfogva mindenkinek csak erejéhez mért jogok eompetálnak, azaz, ha a teljesítési képesség fogadtatik el mérvül a terhek viselésére és eorrelatióba hozatik azzal a jogosítvány: akkor a teljesítési képességet el kellene fogadni a jogosítvány fölosztása mértékéül is. (Helyeslés jobb felől.) Én azonban azt hiszem, t. ház. hogy ezen mondat nem pontosan fejezi ki a t. képviselő ur véleményét; nem is ezen ütköztem én meg, hanem leginkább megütköztem a túloldalról hallott azon okoskodáson, hogy ők az átalános szavazati jog visszatartásából vádat faragnak a jelen állapotok ellen, hogy a zt ugy tüntetik elő, mintha százezerek egy már létező jogtól meg lennének fosztva. Ezt én, megvallom, veszedelmesnek tar tom ; mert következményterhes tévedéseket okoz : mert én jogot csak a törvény alapján ismerek az országban; ennélfogva ezen kifejezést, hogy „jog", nem tekinthetem másnak, mint csak metaphorának, mert nem tehetem föl róluk, hogy ők azon a Schwarez Gyula képviselőtársam által tegnap emlegetett és kellőleg megvilágított emberi jogokra akarnának hivatkozni; nem tehetem ezt föl róluk azért: mert mindenütt bizonyos határvonalat húztak, és mert e határvonal húzása — legyen az akár a véradó, akár az átalános terhek viselése — ki nem egyeztethető az emberi jogok elméletével; nero tehetem föl azért sem: mert én a practica politikában oly politikai jogot, — mely nem az állam törvényében lelné gyökerét, mely a priori léteznék, mely a tiszta mathesis axiómájának feltétlen követelményével lép elő, és mely föltótlen érvényt követel a korra, nemre és műveltségi állapotra való különbség nélkül, mely a tapasztalástól független, ennélfogva tapasztalás alapján meg nem ítélhető s nem korlátolható : — kiindulási pontul el nem fogadhatok. (Helyeslés jobb felől.) Engedjék meg, hogy röviden vizsgáljam azon gyakorlati okokat, melyekre a t. képviselő urak az átalános szavazati jog ajánlását alapították. Ezen gyakorlati jogoknál föl kell említenem azon rendkívüli tartalmas beszédet, melyet t. Mocsonyi Sándor képviselő ur idevonatkozólag tartott. Fölötte nehéz ezen tartalmas beszéd lényegét rövid szavakba befoglalni. Azonban — ha nem csalódom — az átalános szavazatjog ajánlatát arra alapította, hogy minden census igazságtalan azért : mert mesterkélt osztályuralmat teremt : mert a mesterkélt osztályuralom folytán az uralkodó osztályok érdekében aknázza ki az állam hatalmát ; mert a mesterkélt osztályuralom a társadalomban fölmerülő természetes érdek-ellentétek egyensúlyának megalakulását és fönntartását nem engedi; ellenben az átalános szavazati jog alapján a természetes osztályuralom lépne életbe és a természetes osztály ural ómban a természeti érdekellentétek egyensúlya biztosítva lenne és akkor bizton számithatna minden magát némileg érvényesíteni tudó érdek azon méltányos compromissumra, mely a természetes osztályuralom alapján létrejönne. Ez az elmélet lényege. Ezt magam is igen komoly és erős argumentatiónak tartom, s engedje, meg a t. ház, hogy itt mellékesen a nézetem szerint könnyebb és csekélyebb érveket is megérintsem, melyeket mint gyakorlati okokat más oldalról fölhozni hallottam. Nevezetesen Mocsáry képviselő ur azt mondotta: „Utalhatnánk az átalános szavazás mellett hazánk példájára is, 1848. előtt a régi populus körében az átalános szavazásnak volt helye ? „Herczeg Eszterházynak egyenlő 42*