Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-446

328 446. országos ülés február 27. 1872. az úrbéri törvények szerinti tartozék, azaz, az erdő, legelő, vagy nádas, szóval mindazon haszonvétel, mi az úrbéri állományon felül az úrbérest megilleti: tartozik-e az úrbéri értelemben vett V* telekhez vagy nem? Ha tartozik, és azt hiszem ez iránt nem lehet kétely, és ha mi jelenleg exaete csak az 1848-diki törvényekben letett fogalmat szabatositjuk : van-e ebben census-felemelés 1 (Élénk helyeslés jobb felől.) Nézzük meg az 1848-ki alternatíva második részét is; ez azt mondja: „vagy ahhoz, t. i. az 1

U úrbéri telekhez, hasonló kiterjedésű birtok." Szorosan véve hasonló kiterjedésű birtok nem létezik, hanem van egyenlő birtok. De e kifejezést meg kellett magyarázni, ki kellett fejteni a törvényhozónak abban rejlő gondolatát. Hogy történt a törvényjavaslatban? ügy, hogy hasonló kiterjedésű birtoknak tekintetik mindaz, melynek földadója annyi, mennyi a legkevésbbé magadóztatott V* úrbéri telek földadója. (Helyeslés jobb felöl.) Már ha csak szabatositani akarjuk az eszmét, ha nem akarunk azon alaptól eltérni, melyet az 1848-ki törvény felállított, pedig elvileg ez az álláspontunk, kérdem: lehet-e megfelelőbben, sőt merném mondani lehet-e szerencsésebben és könnyebben alkalmazhatólag magyarázni az 1848-ki törvény intézkedését!? {Helyeslés jobb felől.) Ebben tehát t. ház census-felemelés nem létezik, sem a szegényebbekre, sem a gazdagabbakra nézve. A másik vád, melyet a határozati javaslat felhoz: az, hogy a eensus a szegényebb iparosokra nézve is fölemeltetett. Vegyük az 1848-diki állapotot tekintetbe. Az mondatik az 1848-diki törvényben: „a kik mint kézművesek stb. folytonosan egy segéddel dolgoznak.

u Tehát az állandóan, folytonosan egy segéddel való dolgozás azon föltétel, melyhez az 1848-ki törvény az iparosok szavazati jogát kötötte. Mit mond a jelen javaslat ? Ezt mondja : ki törvényhatósággal biró és rendezett tanácsú városokban 10 frt 50 kr; más községekben pedig, azaz minden mezővárosban, kis és nagy községekben, 6 frt. jövedelmi adót fizet, választó. Mit jelent az, mit itt a jövedelmi adó kifejez? Ha a jövedelmi adóról szóló törvényt figyelembe vesszük: kitűnik, hogyannak 14. §-a meghatározza a jövedelmi adó minimumát, azaz meghatározza a mértéket, mennyit kell mindenkinek okvetlenül jövedelmi adó fejében fizetni. E minimum a falusi iparosra nézve, ha legény nélkül dolgozik 4, ha pedig segéd munkással üzi mesterségét 6 frt. Most kérdem, t. ház, mit jelent az, hogy kis és nagy községek-, mezővárosokban, szóval nem rendezett tanácsú városokban 6 frt. jövedelmi adóhoz van kötve a választói jog ? Egy' szerűen azt jelenti, hogy ki egy segéddel dolgozik s ki elég becsületes volt azt bevallani adó alá : az szavazatképes; (Helyeslés jobb felől), de nem az, ki csak akkor vallja be, hogy egy legénynyel dolgozik, midőn választani kell, s nagy bölcsen elhallgatja, midőn az adófizetésről van szó. (Helyeslés jobb felől.) Ezek jogaikban önmaguk szorítják meg magukat: nem pedig a törvényjavaslat zárja ki őket. (Helyeslés jobb felől.) A rendezett tanácsú és szabad királyi városokra vonatkozólag a törvényjavaslat azt mondja, hogy szavazati joguk csak akkor van, ha 10 frt 50 kr. jövedelmi adót fizetnek; s ez az, mi ellen a legtöbb támadást intézik az igen tisztelt ellenzéki képviselő urak. De vegyék tekintetbe, hogy a törvényjavaslat bizonyára igen szívesen maradt volna az egy segéd munkás kulcs mellett, ha a jövedelmi adó a várósokban is a segédek után lenne kivetve; de miután az nincs így; hanem a jövedel ni adó, ház- és üzleti helyiségekért fizetett bér után, vagy ha az illető nem bérben lakik, azon évi érték szerint, melyet lak- illetőleg üzleti helyisége képvisel, fizettetik: a javaslat nem volt azon szerencsés helyzetben, hogy a falusi iparosokra nézve megtartható kulcsot a városiakra is alkalmazza. A választás tehát a között volt: vagy meghagyni a régi határozatlanságot a városi iparosokra vézve, s ezzel a viszszaélésekre tárt kaput nyitni; vagy az 1848-iki minősitvényt az 1848-diki szabályok aualog alkalmazása mellett adóban fejezni ki. Ugy látom, legalább az indokolásból, hogy a miniszteri javaslat e részben a következő utat követte. Párhuzamba tette az iparosok jogosultságát a városi eensus egyéb nemeivel. A ház előtt ismeretes, hogy az 1848-ki törvény városokban tőkéből vagy földbirtokból húzott 100 frt jövedelem után választási jogot adott. Ez vétetett kiindulási pontul. Az iparos kereseti képessége tőkének tekintetett. Es az mondatott, hogy ha e kereseti képesség után annyi jövedelmi adót fizet, a mennyit a tőkepénzes 100 frt jövedelem után: választó lesz, Igazságtalan, helytelen álláspont-e ez 1 Nem gondolnám, hogy az lenne, midőn a sokkal kisebb biztosságu kereseti képesség a tőkepénzzel hozatik párhuzamba. így állította föl a javaslat a 10 frt 50 kr. kulcsot. Mi ennek az eredménye? Mit gondolnak, uraim, minő lakbér, vagy az elfoglalt helyiség minő értéke szükséges ahhoz, hogy az iparos 10 frt 50 kr. jövedelmi adót fizessen ? A jövedelmi adóról szóló törvény szerint már 52 frt 50 kr. lakbér után bejöhet az iparos