Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-446

446. országos ülés február 27. 1872. 327 hogy ezen elvet lehet a miniszteri javaslatra alkalmazni : akkor azt kérdem, vajon az indítvány, melyet Debveczen város t. képviselője, vagy az, melyet Irányi t. barátom előterjesztett, nem sokkal nagyobb mérvben beleesik-e azon hibába, melylyel a mi javaslatunkat megtámadták? Mit kivannak ők? Azt, hogy ezen — szerintük — legroszabbul választott időben oly messzeható reformok, oly átalakító intézkedések jöjjenek a törvényjavaslatba és intéztessenek el, a minőknél sokkal kisebbet, sokkal csekélyebb horderejűt ugy tekintenek, mint a mely a jelen időpontban helyesen el nem intézhető. (Helyeslés jobb felől.) Méltóztassanak már most megengedni, hogy a határozati javaslatnak azon okaira terjeszkedjem ki, melyek a törvényjavaslatnak nem elvileges álláspontját támadják meg; hanem megtámadják a törvényjavaslat alapjául szolgáló elvek keresztülvitelét, azt mondván a határozati javaslat, hogy „míg a törvényjavaslat tisztábban kifejezni, megmagyarázni állítja a választói jogosultság föltételeit: addig valóságban különösen a kisebb földbirtokosokat és szegényebb iparosokat illetőleg a censust tetemesen fölemeli és ez által igen sokakat megfoszt a választói jogosultságtól." Azt hiszem, t. ház, hogy ezen vád már nem az elvileges álláspontot illeti. E vádat még akkor is, ha a törvényjavaslatnak elvileges álláspontja helyes volna is: lehetne emelni. Most, t. ház, méltóztassék figyelembe venni, mit mond ezen vád? Azt mondja, hogy a választói jogosultság föltétele különösen a kisebb földbirtokosokat és szegényebb iparosokat illetőleg fölemeltetik. En azt hiszem, hogy a szegényebbekre, vagy a gazdagabbakra külön census nincsen, és így nem lehet a censust csak a szegényebbeket iiletőleg fölemelni. (Bal felöl: Csak a szegény ember less sújtva!) Ezt én nem az ellenvetés lényege, hanem inkább a kifejezés correctsége ellen hoztam föl. A mi, t. ház, magát a vád lényegét illeti, nézzük mit tesz a jelen törvényjavaslat a kis földbirtokosokat illetőleg. Az 1848-ik évi törvény, midőn a választói teltételeket megszabta a) pontjában a mostani kis és nagy községekről azt mondotta, hogy a kik eddigi úrbéri értelemben vett V« telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul vagy hitvesükkel közösen bírnak stb. ; választók; s e szerint a földbirtokra két tekintetben alapította meg a censust: kivánt t. i. vagy úrbéri értelemben vett % telket, vag}^ pedig hasonló kiterjedésű birtokot. Már most méltóztassék a f. ház megvizsgálni: mit mond a jelen törvényjavaslat. Es itt előre kell bocsátanom, hogy a jelen javaslat 2-ik §-ánál a központi bizottság szövegébe egy szerkesztési hiba csúszott be, a melyet annyival inkább sajnálok, mert Debreczen városának igen érdemes képviselője érvelését erre építette és bár én ugy gondolom, hogy sokkal jobban ismerjük a t. képviselő ur éles elméjét, semhogy feltehetnők, hogy figyelmesebb vizsgálat mellett ő nem vehette volna észre maga is, hogy az a szerkezetbe becsúszott hiba, s hogy ez nincs a törvényjavaslat intentiójában; mindamellett azt hiszem, megnyugvással fogja fogadni azon nyilatkozatot, hogy ezen %-t azon értelemben, mint azt ö magyarázza: nem magyarázzuk ezen az oldalon. Mit mond ezen §. ? En ugy fogom fel, hogy ezt ez oldalon ugy értelmezik, ezt akarják a szerkezetben tisztábban kifejeztetni, hogy itt egy alternatíva van feltéve: vagy valakinek birni kell belsőséget, a mely az 1848. V. t. ez. szerint egy úrbéri V* telekre, és ha a tagosítás már megtörtént, annak járulékaira is azon helységben szükséges ; vagy pedig, t. ház, bármely ingatlan birtoka után, tehát különbség nélkül arra, van-e belsőssége vagy külsősége és igy szőllője, rétje, szántóföldje után legalább annyi adót kell fizetnie, a mennyi ugyanazon, vagy ha ott nincs 1

U telek, a legközelebbi, a szomszéd községben a legkevésbé megadóztatott V* úrbéri telek után fizettetik. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ha ez a mi álláspontunk, t. ház, pedig ez az;: •— akkor igen határozott feleletet adhatunk azon kérdésekre, melyeket Debreczen igen t. képviselője ezen oldal hoz intézett. Azt kérdé ő, Hajói idézem szavait: fog-e választási joggal birni az, kinek nincsen belsősége, de van annyi külsősége, a mennyi nemcsak V* úrbéri telekkel, hanem két ilyennel is felér ? Szóval szükséges-e a belsőség ahhoz, hogy valaki birtoka után választó legyen ? A felelet erre az, hogy nem szükséges ; mert az alternatíva második részében nem néztük azt minő alkatrészekből áll az ingatlan, minő terjedelmű, van-e hozzá belsőség; hanem egyedül azt, fizet-e annyi földadót, a mennyi a legkevésbbé megadóztatott V* úrbéri telek után fizettetik. (Helyeslés jobb felől.) Megfelelhetünk azon második kérdésre is, hogy vajon az, kinek külsőségében nincsenek meg azon alkatrészek, melyek az V« úrbéri telekhez szükségesek : fog-e birni választói joggal ha. különben 2-szer 3-szor annyi értékkel bir, mint a mennyi az 1

U úrbéri telek. Igenis fog birni, pedig nemcsak akkor, ha 2-szer 3-szor annyi van, a minek földadója a legcsekélyebb 1

U úrbéri telekkel felér. (Helyeslés jobb felől.) Ezen, nézetem szerint, a központi bizottság szövegezése által előidézett tévedés felvilágosítása után, azt kérdem : hol van itt a kisebb birtokosokra nézve a census fölemelése? Az 1848-ki törvény feltétele az '/* úrbéri telek. Már most