Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-446
326 446. orsiágos Illés február 27. 1872. forrt kérdések részleges megoldása a későbbi megoldás elé oly határokat von, melyek nem mindig tarthatók meg, melyek a kérdés hátrahagyott felének megoldása alkamával újra vizsgálat alá jönnének. Ha pedig, t. ház, ezen törvényjavaslat a miatt, mert a választási reformot teljesen fel nem karolja, visszavettetnék: akkor azt hiszem, ott lennénk, sőt még ott sem, a hol jelenleg vagyunk. Mert jelenben legalább ott állunk, hogy a 48-ki törvények elvileges megbontása nélkül a javításokra nézve egy, az ellenoldalról is legalább némileg részben helyeselt javaslat áll előttünk; akkor pedig sem ily javaslat nem volna, sem az uj javaslat eredményre nem vezetne. Én tehát, t, ház! azt hiszem, hogy Debreczen város érdemes képviselőjének ezen indítványa egy nagy elvi hibában szenved, azon elvi hibában, hogy miután a reformkérdést lényegében akarja megoldani, oly határokat vont magának eleve, mely határokon belül a helyes megoldás lehetetlen. Mert együvé tartozó kérdéseket elkülönítve old meg és igy az első rész megoldása soha nem lehet állandó, soha nem lehet olyan, meh r a határlevő megoldásnál mint változatlan alap elfogadtatik. Mert ennélfogva megkétszerezné a választási reform esélyeit és veszélyeit az országra nézve, és megnehezíti a végmegoldás állandóságát, sőt még koczkáztatná is. Méltóztassanak megengedni, hogy most a másik szempontból vizsgáljam a dolgot. (Halljuk!) Ha ezen indítvány, ugy a mint van, teljesíttetnék : akkor a reformkérdés azon furcsa helyzetbe jönne, hogy egyik felét a parlament, a másik felét pedig oly parlament oldaná meg, mely már nem azon választási törvény mellett jött létre, mint az, mely az első részt megalkotta. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ezt én, t. ház, nem kis bajnak tartom.!; mert nem gondolnám, hogy ezen uj parliament megkötve fogná magát érezni az által, a mit a ré^i parliament határozott; hogy tehát akkor, midőn a reformkérdés második feléuek megoldásához fogna: az előbbi parlament határozatát és a létrejött tőrvényt ugy tekintené, melyhez szó nem férhet, melyhez a hátralevő megoldást alkalmazni kell; hanem vagy találkoznék nézete az őt megelőzött parlament elveivel, s ez még szerencsés körülmény volna; vagy nem: és ez utóbbi esetben oda jutnánk, hogy egy provisorium után most már rövid időköz alatt másodszor kerülne a gyökeres választási reform a ház elé; azt pedig, hogy ebben sem a t. képviselő ur, sem mi üdvös körülményt nem látnánk: azt hiszem, vitatni fölösleges. (Helyeslés jobb felől) A másik szempont, melyből ezen határozati javaslatot vizsgálni lehet: az, hogyha már a reformkérdéssel szemben ily tőkéletlen álláspontot foglal el: minő ? azon álláspont, melyet elfoglal a törvényjavaslattal szemben. Sajnálom, hogy e tekintetben sem mondhatok kedvezőt a határozati javaslatról. A ház előterjesztett törvényjavaslat lényege abban áll, hogy az 1848-ki törvény alapjait nem változtatván meg, azon változtatást és javítást, a mi ezen körön kivül a fölmerült tapasztalatok alapján tehető: igyekezett javaslatba hozni. Ennélfogva a kérdés ugy áll, hogy még azok is, kik az 1848-ki törvény elvileges változtatásába óhajtanának bebocsátkozni, eshetőleg. ha t. i. ezen elvileges változtatás elvettetnék: igen sokat találnának magában a javaslatban, a mivel nézetük megegyez. Azonban félek tőle, hogy az indítvány a minden vagy semmi elvét állította föl; félek tőle, hogy bár némely részét a törvényjavaslatnak — legalább elvileg, a t. túloldal is helyesnek látja: mégis ezen általuk is belátott helyes javítástól tartózkodniok kell; mert az általuk kívánt gyökeres átalakítás nem történhetik meg. Pedig én nem tekinthetem helyes oknak azt, hogy az 1848-ki törvényhez nem szabad nyúlni addig, mig annak a határozati javaslatban fölemlített anomáliái meg nem változtatnak; mert én ezzel ellenkezőleg egy törvény irányában helyes álláspontnak egyedül azt tartom, hogy a gyökeres változtatások, ha ilyeneket a törvényen bármi oknál fogva nem tehetünk, egyéb lehető javításokkal válhatlan kapcsolatban nem állanak, s igy azt tartom, hogy a törvén / azon részleteinek megváltoztatásához, melyek annak alapját nem bontják meg: hozzájárulhatnak azok is, kik magának a törvénynek alapját óhajtanák megbontani; mert ez saját álláspontjuknak semmi tekintetben nem praejudicál. És itt en-. gedjék meg, hogy egy következetlenségre figyelmeztetem azon t. képviselő urakat, kik a jelen határozati javaslatot pártolták. Debreczen város igen t. képviselője fölhozta, hogy a jelen választási törvényjavaslat tárgyalására kitűzött idő a legszerencsétlenebbül van választva, és hogy ennek ily időben való tárgyalását a közérzület s a parlamenti illem tiltja. Én azt hiszem ugyan, t. ház, hogy ha ezen fölfogás állana, azt helyesen csak olyan javaslatra lehetne alkalmazni, mely a választási reform alapjait akarja magában foglalni ; (Helyeslés jobb felől) de olyan javaslatra, mely a jelen alapok meghagyása mellett praecisiót, állandó névjegyzéket akar, s a választási eljárás javítását czelozza: ez elv alkalmazhatasa nem oly kétségtelen. (Helyeslés jobbról.) Megengedvén azonban az érvelés kedveért,
