Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-446

446. országos fHés febraíir 27. 1872 325 zavarná meg, nemcsak a politikai hatalom eddigi distributiojat forgatná fel, legalább a. vegyes kerületekben minden bizonynyal; de kérdem, mi lenne következése a választási reformra nézve ? E reformkérdésböl a városi census megoldatlan maradna. Méltóztassanak elgondolni, hogy ha egyszer a törvényhozás azon meggyőződésből indul ki, hogy az egyenes adóra redueált census a leghelyesebb, és ha ezen meggyőződésből behozza azt a kis és nagy községekbe: vajon a városi községekbe ennek behozatala nem fog-e kívántatni? nem mondom, hogy feltétlenül fogná kívánni, és hogy a várost és a vidéket egyenlő census alá vonni, feltétlen helyes volna: ettől most eltekintek; de ha a választási képesség megszabásánál, mint legjobb mód, elfogadtatik az egyenes adóra fektetett census: akkor nem látom át, hogy nem fognák az egyenes adót, mint censust, a városi kerületekre nézve is kivánni. Ennélfogva a census kérdése kétszer kerül a ház elé, kétszer a közvélemény elé, kétszer lesz a vitatás és izgatás tárgya; gondolható-e, hogy akkor ezen megoldás oly helyes lesz, mint lenne akkor, midőn ezen kérdés egyszer a maga teljességben oldatik meg? (Helyeslés a jobb oldalon.) A census magasságának kérdése, midőn másodszor a városi kerületekre nézve vitattatni fog: fog-e a tanácskozás Cíak a városi censusra szorítkozni, és vajou nem fog-e a dolog természeténél fogva az is, a mi már el van intézve, még egyszer vizsgálat és vitatás tárgya lenni? (Igaz! Igás!) Kérdem, uraim, nem oda vezetne-e ez, hogy a reformkérdés, melyre nézve t. képviselő ur indítványa szerint is csak az állandó megoldás a kielégítő, akkor, midőn a képviselő ur által ajánlott javaslat törvényoyé válnék: még semmi tekintetben sem lenne megoldva, hanem a dolog természete szerint újólagos vitatás és elintézésnek lenne kitéve. (Igaz! Igaz.') Most egy más szempontból is óhajtom megvizsgálni a határozati javaslatot. A kerületekre nézve t. képviselő ur indítványa elvileg Magyarország erdélyi részeire szorítkozik, és a mellett azon okot hozza fel, hogy Magyarország erdélyi részeiben az anomália a legnagyobb, t. i. a képviselői kerületek népességét illetőleg. Megengedem, hogy feltűnően nagy ezen különbség és sokkal nagyobb Erdélyben, mint Magyarországon; de azt kérdezem, van-e ok egyátalában kétségbe vonni azt, hogy e revisiónak Magyarországon is értelme van? Az anomáliák mértékében való különbség — mit a képviselő ur állit: — nem elvies: csak a lehető változtatás mértékére bir befolyás.sal. Ezt ,a szemben levő oldalon is elismerték. A túlsó oldali szónokok, köztük — ha jól emlékszem — Kállay képviselő ur, sőt Vukovics képviselő, s talán mások is egyenesen felemlítették, hogy ők, ha a kerületek az erdélyi részekre nézve át vizsgáltatnak : r azt Magyarországra is kiterjeszteni kívánják. Én azonban felteszem, hogy a változtatás csak Erdélyre szorítkoznék. Mi lenne ennek a következése. Nézetem szerint a leghelytelenebb megoldás, mert Magyarország erdélyi részei jelenleg már az országuak teljesen incorporált részeit képezik. Midőn tehát arról van szó, hogy a parlament egy ötödét szolgáltató kerületek egyenesen átalakíttassanak: az ily átalakításnak az egészre tekintettel kell történnie (Helyeslés) ; már most kérdem: történhetik-e ez tekintettel az egészre jelenleg, midőn az egésznek másik része sincs állandóságra szánva, midőn az egésznek más részét egy későbbi közeli időszak szintén revisio, szintéu változtatás alá, fogja venni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Az tehát a meggyőződésem, hogy ez esetben a revisio elvileg helytelen lenne, és az ezt ajánló javaslat elvi ellenmondásban szenved. Engedjék meg, hogy az erdélyi kerületek revisiója alkalmával a határozati javaslatnak a censusra nézve elfoglalt álláspontjából a javaslat ellen okot merítsek. Az erdélyi kerületek revisiója megszüntetni akarja a jelea kerületi felosztás kirivó egyenlőtlenségét: ez eshetőleg ugy is történhetik, sőt valószínű, hogy ugy lesz, hogy a jelenleg külön választókerületet alkotó csekélyebb városok, — vagy legalább azoknak egy része — vidéki községekkel egy kerületekké kapcsoltatnak össze. Ha a törvényjavaslat ez alapon indulna ki: lehetséges volna-e a kerületeket ugy szabni meg, hogy jellegüket állandóan megtartsák, Nézetem szerint nem; mert a megszabásnál a javaslattal egyidejűleg fönálló állapotot kell alapul venni. Ez alapon szabhatni meg az arányt a vidéki és városi választó testületek közt. De az alap csak ideiglenes volna. Mert a városi eensusnak a később elkerüihetlenül bekövetkező megszabásával az ily vegyes kerületekben a városi és vidéki szavazatok közt megállapított egyensúly is felbomlanék. Nézetem szerint ezen tekintetből is a határozati javaslat a legtökéletlenebb eredményekre vezetne. Ha már most ezen határozati javaslat teljesednék, ha ezen alapon terjesztetnék a ház elé törvényjavaslat: mi történnék azzal? Vagy elfogadná a t. ház ezen javaslatot: és akkor csak egy provisoriumot fogadott el; mert a törvényjavaslatból kihagyott részeket egy majdnem hasonló terjedelmű és horderejű törvényjavaslatba később kellene befoglalni. Csakhogy azon későbbi javaslat már a terrénumot nem találná oly kedvezően; mert az együvé tartozó, össze-