Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-446
324 M6. országos ülés febrnár 27. 1872. tétlenül kell hagynunk a jelenlegi választórendszer alapjait és föntartani a reform megoldását egy alkalmasabb időre; vagy pedig egy tökéletlen fél rendszabályt kellett volna alkotnunk, mely hosszabb időre el nem intézi a reform-kérdést, és melynek eredményét kiszámitani nem tudjuk. (Ellenmondás bal felől, helyeslés jobb felől.) így áll t. ház az alternatíva. Az előttünk fekvő határozati javaslatok közül az egyik, jelesen Debreezen városa képviselője-é egy egészen más utat választott. Az ő kiinduláspontja a miénktől lényegében különbözik, és én bírálat alá szándékozom venni indítványát három szempontból. (Halljuk \) Először azon szempontból, a melyet a választási reform kérdésével szemben átalában elfoglal; másodszor, melyből a fönforgó törvényjavaslattal szemben kiindul; végre tekintettel az 1848-iki törvényeken való javítására. Ami az elsőt illeti, t. ház, meg vagyok győződve, hogy a t. képviselő ur indítványa, ha elfogadtatnék: és ha annak alapján törvény alkottatnék: egyike lenne a tökéletlen és káros reformtörvényeknek, melyeket Magyarországon alkotni lehet. (Ellenmondás bal felől.) Az a meggyőződésem, t. ház, hogy ha ezen törvény megalkottatnék, az egy oly belső elvi ellenmondásban szenvedne, hogy a választási reformkérdést csak félig intézné el és igy az országot kétszer tenné ki a választási reform esélyeinek és azon felül még azon eredményre sem számithatnánk, a mit igér, sem arra bizton nem támaszkodhatnánk, hogy ezen kettévágott, ezen félmegoldás, ha a másik fél is később bekövetkezik, eredményeiben helyes lesz. Hogy ezt bebizonyíthassam, t. ház, méltóztassék megvizsgálni, minő kört huz magának az igen t. képviselő ur indítványa a választási reformra nézve; mert én azt hiszem, hogy ezen határozati javaslattal szemben nem azon szempont az irányadó, melyet a miniszteri javaslatra nézve felállítottam. Ezen határozati javaslat az 1 848-diki törvény alapelveit bolygatja meg, mert az ország 7s-részében, — értem a képviselők száma tekintetében Erdélyt — egészen uj kerületi felosztást akar behozni, mert a kis és nagy községekre, tehát a hasonlithatlanul számosabb választótestületekre nézve a választási jog feltételeit gyökeresen át akarja alakítani, és nemcsak Erdélyt Magyarországgal egyenlősíteni, hanem — és itt nem gondolom, hogy félreértettem indítványát, legalább beszédéből igy vettem ki — az összes egyenes adók rendszerére akarja a választási képességet alapítani. Ha ez igy van, t. ház, méltóztassék megvizsgálni a teljesség szempontjából: elfoglalja-e < j zen határozati javaslat mindazon tért, a melyet okvetlenül el kell foglalnia minden oly törvényjavaslatnak, mely a jelenlegi választórendszert alapjaiban felforgatja ? Az első hiánya e tekintetben a javaslatnak az, hogy ő a census kérdését egyedül a kis és nagy községekre állítja fel: ennélfogva tökéletesen érintetlenül hagyja a városi kerületeket. A második nagy hiánya, hogy a választókerületek revisiója tekintetében egyedül Magyarországnak erdélyi részeire szorítkozik és elvileg kizárja nemcsak a városi census megvizsgálását de a magyarországi kerületek revisióját is. {Igaz! Ugy van! jobb felől.) Most méltóztassék megfontolni, tisztelt ház, mi okunk van arra, hogy ha már elérkezettnek ismerjük az időt, hogy alapjaiban megváltoztassuk az 1848-iki törvényt; ha azt hiszszük, hogy megvan minden feltétel a megváltoztatásra: mi okunk van arra, hogy elvileg e szűk körre szorítkozzunk? Es méltóztassék megvizsgálui, hogy ez ok tartható-e! és vajon mi lesz eredménye az ily félrendszabályaak, a reformkérdés ezen fél megoldásának? En azt hiszem, hogy ha áll azon okoskodás, melyet Debreezen városának érdemes képviselője fölemiitett, hogy a census legigazságosabb és legkevésbbé retrográd az egyenes adó rendszerének alapján; ha ez áll, akkor kérdem, elveszti-e ezen okoskodás hatását, mihelyt a városi kerületek határához érünk ? Ha ez a leghelyesebb census: akkor miért csak arra szorítkozni, hogy a kis és nagy községekben hozassék be, és miért hagyassék a régi 3—4-féle minősitvény a városokban. {Helyeslés jobb felől.) Ha erre nézve nincs elvi ok — amint hiszem is, hogy ilyen nem található: — ez esetben azt kérdem, ha eredményeiben vizsgálják meg e szétválasztást, mire fog az vezetni ? Lehet-e a vidéken a censust átalakítani a nélkül, hogy ez a városokban is megfelelő módon meg ne történjék ? Mi történik a vegyes kerületekben? A vegyes kerületekben az egyensúly tökéletesen felbomlik; mert az eddigi rendszer szerint ismerjük, hogy minő arányban állottak a falusiak a városiakhoz, és e javaslatnál megvallom, hogy nincsen ideám, hogy minő magas census szándékoltatik és igy eredményeit okoskodás alapjául venni nem lehet; annjd azonban kétségtelen, hogy azon ellensúly, azon arány, melyet az 1848. törvény akart és a melyhez a terület-felosztás alkalmazva van: az uj census mellett a vegyes kerületekben egészen megváltoznék. Ha ugy van. t. ház. méltóztassanak most egy másik szempontból is megvizsgálni a kérdést. Megengedem, hogy nemcsak az egyensúlyt
