Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-446
44ft orszá^o-i S!és feltrnár 27. 1872. 317 nyok természetesen igen sok visszaélésre adtak alkalmat, és a melyeken okvetlenül segíteni kell; hanem a mi ennél roszabb: hazánk polgárai egy részénél elégületlenséget hagyott ion, melyen mulhatlanul segíteni kell. Ezen okból, t. ház, igenis óhajtom én is, hogy minélelőbb egy tökéletesen átdolgozott uj választási törvény alkottassák; hanem a jelen pillanatban az a kérdés : vajon megvannak-e most ezen adatok, melyek szükségesek, hogy egy ily gyökeres átdolgozás megtörténjék? (Felkiáltások bal felől: Három év alatt meg lehetett volna szerezni !) Nem tudom, hogy három év alatt, vagy hat év alatt megtörténhetett volna-e ? ha tekintetbe veszszük azt, hogy a cataster nálunk még mindig nag3^ rendetlenséget mutat fel, és ennek helyrehozatala bizony nem egy, két vagy három év munkája. Már pedig részemről azon teljes meggyőződésben vagyok, hogy valóságosan alapos választási jog egyenesen csakis a censusra alapitható; még eddigelé legalább, a hol választási törvények léteznek: a tapasztalat bebizonyította, hogy ez legjobb. Hanem, t. ház, erre nézve a miniszter azt mondja, hogy nincsenek meg az adatok ; — nem akarom ezúttal az okot keresni miért, hanem jól tudjuk, hogy nincsenek; — ha tehát nincsenek : ezélszerü-e belenyúlni a dologba és egy törvényjavaslatot ajánlani, melynek ismét nincsen alapja? A miniszter ezt bizonyosan nem teheti, nem teheti pedig főkép azért, mert nem akar egy ujabb oly provisoriumot állítani fel, mely annak idejében, mikor a törvény uj átalakításának ideje bekövetkezik: csak ujabb akadályokat gördítene a munkálat helyes keresztülvitele elébe. T. ház! e törvényjavaslat ezen okból — véleményem szerint — minden habozás nélkül tárgyalás alá veendő, ugy, a mint van; mert hisz hiányokat fog pótolni minden esetre ; ellenben a minden esetre bekövetkezendő választási törvény uj alkotásának semmikép akadályára nem leend; meg fog az átalakítás történni akkor is, ha ezen javított törvényjavaslatot most megszavazzuk, valamint akkor is megtörténnék, ha nem szavaznék meg; de ha megszavazzuk, igen érezhető hiányokat fog az pótolni addig is: mig azon idő bekövetkezik, midőn választási törvényeink alapos átdolgozást nyerhetnek. Ismétlem tehát, hogy én a jelen törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadom; hanem mielőtt beszédemet bevégezném, bátor vagyok a t. házat a beterjesztett törvényjavaslatnak egy igen érzékeny hiányára figyelmeztetni. Hazánk polgárainak egy része nagy sérelmet rez, — különösen az erdélyi lakosok egyrésze — az 1848-ki erdélyi II. tőrvényczikknek a választói jogot szabályozó pontja miatt; először azért, mert eltérőleg a magyarországitól azon törvény a választási jogot bizonyos censnshoz köti; és másodszor: mert abban a választói kerületek nagyon is aránytalanul vannak beosztva. Ezen törvényezikk, épen ezen ok miatt, ingerültséget és elégületlenséget kelt fel azon polgártársaink kebelében, metyen segíteni kell mindenesetre a mennyire csak lehet és ott, a hol lehet. Én azt hiszem, t. ház, hogy ezen némileg lehet is segíteni, még pedig a nélkül, hogy a jövendőben alkotandó végleges választási törvénynek legkevésbbé is praejudicálnánk, véleményem szerint segíteni lehet egy móddal. Ami magát a censust illeti, ez t. ház, oly dolog, hogy adatok nem lévén, melyekre azt biztosan fektetni lehetne, ha ezen változtatni akarnánk : meggyőződésem szerint aligha nem sérelmileg ütne ki a határozat ép azokra nézve, kik azt követelik; hanem lehetne a sérelmen némileg segíteni oly módon, hogy azon vidékeken, hol csakugyan a választási jog aránya a népesedéstől egészen elüt ésnagy különbség van: ott a választókerületek számát csakis a jövő országgyűlési szak idejére néhány kerülettel pótolni kellene. Ez. t. ház, azt hiszem, épen a sérelmes fél javára esnék egyrészről; de másrészről, ha netalán e ház körébe néhány képviselővel több jönne be: én nem hiszem, hogy ez valami különbséget tenne e házban. Tisztelettel kijelentem tehát, hogy indítványomat a részletes tárgyalásnál is előadni fogom, egj'ébiránt a szőnyegen levő törvényjavaslatot átalánosságban elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Madarász Jenő: T. ház! Az 1848-ki V. t. ez. szerintem is sok kívánni valót hagy, mert vannak annak is oly §-ai, a melyeken változtatni kell; de meg kell változtatni azt ugy, a mint ezen kor szabadelvű eszméi kívánják, a mint azok, kik minket bizalmukkal megajándékozván, képviselőikké választottak: azt tőlünk követelik; megváltoztatni nem azon igazságtalan megszorítással, mint azt az első §. czélozza, hogy a régi jogosultság alapján csak azok szavazhatnak, kik az 1869-ki képviselőválasztásoknál ezen jog alapján beirva voltak; de azon igazságos kiterjesztéssel, hogy szavazzon a hazának minden jóravaló, becsületes polgára ; mert a ki törvény által kötelezve van terhek viselésére: annak kell, hogy törvény által biztosított joga is legyen. Megváltoztatni ugy, hogy behozassák a községenként! és titkos szavazás. Ez által nemcsak a vesztegetéseknek vétetnék eleje, hanem hogy a választók nagy része gyakran a rósz idő és rósz utak miatt nem teljesítheti választói kötelességét; s ha a közsógenkénti szavazás behozatik: akkor nem gátolhatja