Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-446
316 44(í. országos filÓR feitruár 27. 1872. nagy hajlamot látok az országban a theoriák követésére. Azt hiszem, hogy igen nehezen lehetne választási törvényünket helyettesíteni az által is, ha netalán más nemzetek törvényeihez nyúlnánk, és azokat hazánkba átültetni törekednénk; mert hiszen ezek más helyeken, különböző országokban különbözők szoktak lenni és különbözően szoktak hatni. Hogy ha magát az átalános szavazati jogot tekintjük, látjuk, hogy az is különböző helyeken különböző eredményeket szokott előidézni; és én azt hiszem, hogy a választási jogról és annak gyakorlatáról átalánosságban el lehet mondani azt, hogy az igen sok tekintetben a népek műveltségi fokozatától függ; de épen annyira függ magának az országnak, melyben azt létesíteni akarják, körülményeitől és viszonyaitól; függ továbbá magának a népnek erkölcseitől, szokásaitól; sőt még magától a temperamentumtól is, mely egy népben létezik ép ugy, mint az | egyesekben. Hogy ha magát az átalános szavazatjogot komolyan bírálat alá venni akarjuk, melyet igenis a theoria és a tudomány a legigazságosabbnak ós leghelyesebbnek talált, és melynek itt a házban is sok pártolója van ; hogj ha ezt valódi értékére akarjuk leszállítani, azt látjuk először, hogy az is különböző helyeken: különböző országokban, hol az létezik, igen különböző eredményeket szokott előidézni, és aligha a tudomány által felállított theoriák igazolására, sőt ellenkezőleg azt lehet róla mondani: hogy eddigelé nem felelt meg teljesen a várakozásnak. Láttuk ugyanis egyrészről, hogy az átalános szavazati jog helyenként hajlandó pártolni a caesarismust; más helyen as oligarchiát veszi szárnyai alá. (Még! bal felől.) Bocsánatot kérek, csak ritkán szoktam szólni és akkor is röviden, s azért azt hiszem, igénybe vehetem néhány perezre a ház türelmét. (Halljuk! Ralijuk!) Ha talán oly igazat mondok valamely tárgyról, a mi nem tetszik: erről nem tehetek; de ez nem tartóztathat meg individuális nézetem szerinti nyilatkozástól. {Helyeslés.) Látjuk továbbá azt t. ház. hogy más helyeken ismét rendetlenségeket, zavarokat szokott előidézni és az országoknak maguknak, — melyek abban föltalálni akarják a valóságos, igazságos választási jogot, — jövendőjét szokta aláásni. Ennek bizonyságául az ókorból a rómaiak és görögök története elég tanúságot szolgáltatott. A jelen korban pedig nagyon is tanúságul szolgál Francziaországnak utolsó 80 évi története, de mindennyi tanúságul szolgál az északi és déli amerikai köztársaságok története. Sőt magában az amerikai nagyszerű unióban mit látunk % Látjuk, hogy szárnyai alatt nagyszerű nepotismus fejlődhetett ki. Látjuk továbbá azt, hogy épen ezen átalános szavazatjog szokta ott okozni ós egyenesen annak kifolyása az államokban némelykor igenis szükségessé váló vigilance-comiték és az ezekkel karöltve járni szokott úgynevezett lynch-igazságszolgáltatás. De ha tekintetbe veszszük azon eseteket és azon fordulatokat, melyeket a Tammany-hallféle mozgalmak előidézni szoktak: aligha azon igen jeles és kitűnő országban is a várakozásnak megfelel. Nekem volt többször szerencsém, vagy szerencsétlenségem, — magam sem tudom, hogy mi, — igen nagytekintélyű ottani benszülött politikusoktól hallani azt, hogy az átalános szavazási jog alkalmazása, a nagyszerű köztársaság előbb-utóbbi fölbomlásának magvát hordja magában. Itt e házban, egy igen t. tagja e háznak fölemlité, hogy 1848-előtt Magyarországon átalános szavazási jog volt. Igen, ezt tagadni nem lehet, hanem ha annak valóságos eredményeit és érdemét felszámítani akarjuk: legfölebb azt mondhatjuk róla, hogy igen roszul működött; és én azon meggyőződésben élek, hogy ha netalán ma behoznók Magyarországba az átalános szavazarjogot: az aligha megfelelne a várakozásnak, sőt hihetőleg roszabbul működnék, mint 1848-előtt. A valódi műveltség, t. ház, szabaddá teszi az egyént, bármi viszonyok és körülmények között. A valódi műveltségnek ezen tulajdona megóvására ós biztosítására semmi irott törvényekre szükség nincsen. Alkotmányos államokban, hogy ezen jog élvezhetését nagyobb körre kiterjeszthessék : természetesen a törvényekkel kell hogy biztosítsák. Hanem épen ezen okoknál fogva, én alig hiszem, hogy helyesen jár el bármelyik alkotmányos intézmény, ha ezen jogok biztosítása kedvéért a műveltség hiányának örvényébe mélyen lenyúlni törekszik. E nézetekből kifolyólag, én azt hiszem, hogy alkotmányunk eddigelé aikalmasint elég messze ment e jog kiterjesztésében'; mert ha körültekintünk, hogy mikép van ez más alkotmányos monarchiákban : alkalmasint a versenyt bátran fölvehetjük. A hiányok, melyek választási törvényeinkbe 1848-ban becsúsztak, a rögtönzött törvény megalkotásának következményei, ezt senki sem tagadja; akkor ugyanis semmi néven nevezendő adatok, melyekre ezt fektetni lehetett volna, az akkori törvényhozás előtt nem voltak: Ezen hiányos alapra fektetett törvény már négyszeri próba után igen sok hiányt mutat fel, mely hiá-
