Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-446

440. orszáíros iil: Miért okoz az országnak zavart, a képviselőháznak pedig haszontalan időfecsérlést az ily félrendszabályokkal ? Midőn e törvényjavaslat, napvilágot látott, magábaQ a kormánypártban is nem egy, hanem száz hang keletkezett ellene, mely tökéletesen elitélte a belügyminiszternek e fér ez, idétlen javaslatát. „Jaj, de meg kell elégednünk a félrend szabályokkal, — volt a válasz a túlsó oldalról — mert nincs idő egy uj, jobb törvényt teremteni. " Á mull napokban is, midőn az ellenzék a hazának részére önálló bankügyet és az annak létesítéséhez megkívántató intézkedések rögtöni megtételét sürgette, szintén ezen érvet hallottuk : „már késő! nincs idő!" Szerencse, hogy az időnek nincsen sem szája, sem keze, mert méltó boszankodásában bizonybizony mondana, vagy tenne önöknek valamit, a miért mindig őt használják föl az ország szine előtt bűnös mulasztásaiknak takarójául. (Tetszés bal felől.) Bocsásson meg a t. ház, ha indignatiom érzetét nem tudom lelkemben elfojtani. De halátomuhogy azon, kormány azon párt, mely 5 éve tartja a hatalmat kezében a haza fölött, a haza legfontosabb érdekkérdései fölött azokat, mint pl. az önálló pénzügyet, a melyet évek óta kérünk, sürgetünk, követelünk, vagy a választási jog szabályozását, a melynek fontosságát maga a kormány is ezelőtt már három évvel a trónbeszédben elismerte: folyton folyvást elodázza, és ez elodázás indokolására nem is tartja szükségesnek egyebet mondani, mint azt, hogy nincs idő. Ez, uraim, oly eljárás, melyet menteni talán, de csakis talán, lehet, akkor ha egy koldus kopogtat az ajtókon; de akkor, midőn egy ország hangos és jogos követelésével állunk szemben: menteni nem lehet soha. T. képviselő ház! A mi a törvényjavaslatot magát illeti : csekély, illetőié g rövid megjegyzésem van. Nem fogadhatom azt el, mert kívánom a szavazati jog kiterjesztését az államnak minden polgárára; ugy tartván, hogy az, ki a terhekben részesül: osztozzék a javakban és jogokban is; (Helyeslés bal felől.) kívánom az ineompatibilitási törvény rögtöni behozatalát, hogy senki, ki az államtól vagy a kormánya ól nyeri és húzza fizetését ós nyeri hivatalát: a törvényhozó testületben helyet ne foglalhasson. Azt, hogy az országgyűlés egyik legfőbb kelléke a minden. oldalról való függetlenség, és hogy ennélfogva az, ki az államtól húzza fizetését ós nyeri hivatalát, a kormány irányában nem független: még vitatni is nevetséges; hisz előttünk vannak rá a példák, (Tetszés bal felől.) de ezen felül két urnák egyszerre szolgálni nem február 27. 1872. 315 lehet, mert midőn az illetők egyik hivataluknak tesznek eleget: elhanyagolják a másikat, vagy a mi leggyakrabban szokott történni, elhanyagolják mind a kettőt. T. ház! Miután ón nem azt vártam a kormánytól, hogy a már bizonyosnak bizonyult tőrvénynek roszul kitoldozgatott másolatát adja elő ; hanem vártam azt, hogy érdekeinknek tökéletesen megfelelő, bár a fönálló törvények szellemében, de egészen uj alapra fektetett törvényt készítsen elő, mely a szavazati jog kiterjesztésével, minden állampolgárnak, ki az állam terheit viseli, megadja a jogot; miután én nem egy ideiglenes félrendszabály megalkotását óhajtottam; hanem vártam egy rendszeres, tüzetes törvényjavaslatot, mely minden polgárnak jogát és szabadságát biztosítja: e fércz-, idétlen munkálatot még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Bal felől helyeslés.) Vass Sámuel gróf : Előre is bátorkodom kijelenteni azt, hogy én a törvényjavaslatos egész terjedelmében részletes a tárgyalás alapjául elfogadom; teszem pedig ezt főkép azért, mert, miként a belügyminiszter ur igen világosan kifejezte, ezúttal teljességgel nem volt szándéka egészen átdolgozott, uj választási törvényjavaslatot a ház elé beterjeszteni, mely a választási jogot átalánosságban magában foglalta volna, hanem csakis az 3 848-iki törvényeknek azon pontjain, melyek a gyakorlatban részint hiányosaknak mutatkoztak, részint visszaélésekre adtak alkalmat, javítani. Ezen czélhoz a miniszter teljes mértékben ragaszkodik is. Történt e házban fölszólalás azon értelemben, hogy ezen, csak kijavításokat magában foglaló törvényjavaslat, mely jelenleg a ház előtt fekszik, igen sok tekintetben nemcsak a választási jogot megtámadja ; de sőt a mellett a választási jogtól még olyakat is megfosztana, kik ezen jognak eddig élvezetében voltak. En, t. ház, ezen állitásnak bebizonyítására — legalább részemről — határozott, positiv érveket felhozni nem hallottam. De igenis hallottam igen sok föltételes érveket, melyeket bármely positiv esetről is felhozni mindig igen könynyen lehet; de a melyek valódi értékét csakis egyedül a gyakorlat szokta bebizonyítani. Én teljességgel nem vagyok képes elhinni azt. hogy mi jelenleg azon helyzetben legyünk és lehessünk, hogy a választási törvény reformját, — melyre más nemzetek sok éveket fordítottak, — rögtönözve, rövid idő alatt elintézhessük. Nem hiszem pedig ezt főleg két okból. Először, mert ugy látom, hogy az ország polgárai közt az ezen kérdések iránti nézetek még nincsenek kellőleg tisztázva, de másrészről igen 40*