Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-446
314 446. országos ülés február 27 1872, az 1848. IV. t. ez. azon rendelete, hogy a képviselők 3 évre választassanak. Elnök : A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Henszlmann Imre : Interpellatióm van a t. belügyminiszter úrhoz. Tegnap Sehwarcz Gyula barátom figyelmeztette a t. belügyminiszter urat a közhatósági törvény 20-dik |.-nak c) pontjára és azon nehézségekre, melyekkel annak alkalmazása több törvényhatóságnál , nevezetesen Székes - Fehérvárott jár. Ugyanazon nehézségek még nagyobb mérvben merülnek föl Kassa városában, a hol a polgárok nagy része bérleti és más szerződési viszonyban áll a városhoz, miből az következnék, hogy épen a polgárság legértelmesebb része volna kizárva a bizottságból. E törvénynek igy visszaható ereje lenne, mert a szerződések akkor köttettek meg, mikor a törvény még nem létezett; másrészről épen a törvény kedvenczei a virilisek ki vannak zárva. Ez ugyan az én álláspontomból nehézséget nem képezne ; hanem az képez nehézséget, hogy épen az értelmiség nagy része ki van zárva és tudtomra reclamatiók is érkeztek e tekintetben a miniszter úrhoz a kassai polgárok részéről. A tőrvényt épen ily reclamatiók miatt dispensatiók által mellőzni minden esetre káros volna, tehát azt hiszem, hogy a c) pontot módosítani kellene, hogy az értelmiségnek tér nyitassék a bizottságban való részvételre. E tekintetben tehát bátor vagyok a következő interpellatiót intézni a t. belügyminiszter úrhoz. (Olvassa:) Interpellatio a t. belügyminiszter úrhoz. Sehwarcz Gyula képviselő ur tegnap figyelmeztette a t. belügyminiszter urat azon nagy nehézségre, melylyel a köz törvény hatóságokról szóló törvény 20. §-a c) pontjának alkalmazása jár; a t. képviselő ur ennek fölvilágositására fölhozta Székes-Fehérvár példáját. E példához csatolva Kassáét, hol ezen nehézség még nagyobb; midőn e városban igen sok polgár bérleti és más szerződési viszonyban áll a városhoz oly annyira, hogy ott az értelmiségnek legnagyobb része elveszti a bizottmányba való megválasztathatási jogot, ha a törvénynek e pontja nem módosittatik ; bátor vagyok tehát kérdést intézni a t. belügyminiszter úrhoz: van-e tudomása e körülményről, ós szándékoíák-e a c) pontnak módosítását még a küszöbön álló választások előtt indítványozni! Elnök : Közöltetni fog a miniszter úrral. A gazdasági bizottságnak van jelentése. Térey Pál előadó: T. ház! Sz. kir. Pest városa m. évi september hóban folyamodványt nyújtott be a <t. házhoz, melyben az, az ideiglenes országház telkének átengedése iránti szerződés megkötését szorgalmazza. A gazdasági bizottság a nyert utasítás értelmében a ház levéltárából az ide vonatkozó irományokat kikeresvén, azokat tanulmányozván, jelentéssel, illetőleg javaslattal beterjeszti a képviselőházhoz. Elnök : Hosszabb combinatiót kivan, minden esetre ki kell nyomatni, azt gondolom tehát, hogy a fölolvasást mellőzhetjük. (Helyeslés.) Következik a napirend, a szónokok sorában a jobb oldalon nincs senki fölírva; a másik oldalon nem tudom ki következik? Jámbor Pál jegyző: Jankovics Miklós! Jankovics Miklós : Engedje meg nekem a t. ház, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslathoz én is röviden hozzá szóijak. (Halljuk !) Nagyon sajnos tapasztalást nyújt nekünk azon körülmény, hogy a kormány, a helyett, hogy egy egészen uj, érdekeinkkel tökéletesen öszbangzó , a szabadság és egyenlőség elvén nyugvó, törvényt készített volna: elénk tárja a már úgyis hiányosnak ismert törvényt roszul kitoldozott és foldozott másolatban. (Helyeslés bal felől.) Az 1848-ki törvény hiányos volta ismeretes volt már annak meghozatalakor; de a nemzet lételéért megindított harez lehetetlenje tette az akkori államférfiaknak egy jobb, rendszeresebb törvény alkotását. Ezt mi a jelenkor államférfiaitól vártuk; — de ugy látszik, — hogy rútul bűnhődünk most abbeli vakmerő várakozásunkért, hogy a jelenkor államférfiai bár hoszszabb idő alatt valami jobbat, szabadelvüebbet tudjanak teremteni, mint az 1848-ki államférfiak rövidebb idő alatt. (Tetszés bal felől.) Bizony, bizony szerencse, hogy az akkori nagyszerű események nem a jelenlegi miniszter urakat találták a piros bársony székeken; (Tetszés bal felől.) mert vajmi nehéz lett volna tőlük az ország reform álását várni, a mikor egy szabadelvű, jóravaló törvényt sem tudnak készíteni. (Helyeslés bal felől.) Nem hiszem, hogy a kormány e tárgynak íontosságot ne tulajdonitana, s hogy ennélfogva fordított volna oly kevés gondot ezen kérdés megoldására; mert hisz a miniszter ur indokolásában maga is bevallja a szavazati jog szabályozásának, és a választási törvény rendszeresítésének fontosságát hazánkra nézve. Miért nem nyújtott tehát be az 1848-ki törvény alapján, szellemében ugyan, de egy egészen uj, a szabadság és egyenlőség elvén nyugvó rendszeres, végleges törvényt? (Helyélés bal felől.)
