Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-445

445. országos illés február 26. 1872. 305 Azon méltánytalanság, melyet a negyed-telki állomány egyenértékének megállapítási módozatával igyekszik elkövetni a miniszteri törvényjavaslat eddig szavavazatjoggal birt földmivelők irányában: az eléggé kifejtetett az ellenzéki oldalról a ház tegnapi és tegnapelőtti ülésében ; de még szomorúbb oldala a miniszteri paraphrasisnak, vagy commentárnak az, miszerint nem akarta néhány rövid §-szal sem kipótolni azt, a mit az 1848-ki választási tőrvény emlékezetének a hazai közerkölcsiség történetirója soha megbocsátani nem foghat, a mit 1848-ban merő optímismusból, — nem akarom mondani számításból, — a választási törvényből kihagytak: tudniillik intézkedéseket a választásoknál annyira elharapódzó megvesztegetések, pressio, erőszakoskodások megbüntetésére, — azt most hat évi békés ülésezés után ismét kihagyja a választási törvényből az előttünk fekvő törvényjavaslat beterjesztője, állítólag az idő rövidsége miatt. Hát nem gondolták meg önök, uraim, hogy az által, ha az egész ország szine előtt megtagadják önök az ellenzék kérelmét; az egész ország szine előtt azt állítják önök, hogy nincs idő már arra, hogy a -vesztegetések, pressio és erőszakoskodások megfenyitésére néhány sort az ez alkalommal módositandott választási törvénybe belevezessenek, hogy, mondom : ez által még inkább föl fogják bátorítani azokat, kik vesztegetni, pressiot gyakorolni akarnak ? Azt hiszik önök, hogy nem fognak izgatni nyíltan, visszaélve a kormány nevével? megengedem, az önök tudta nélkül, a választó-kerületekben azzal, hogy hisz a kormány nem akar törvényt hozni a vesztegetések, erőszakoskodások és pressiók büntetésére. Azt hiszik önök, nem fognak mindezekből sok ezren azon következtetésre jutni, miszerint vesztegetés, erőszakoskodás, pressio épen nem szégyenleni való dolgok ? és épen nincs ok azokat el nem követni, azok szennyes hasznában részesülni, miután nincs törvény, nincs igazságszolgáltatás, mely azokat megbüntesse? s miután ugy látszik ezen egész kérdés egyátalában közömbös a kormány előtt ? A 48-ki törvény nem ismeri az ineompatibilitást. Önök uraim módosítják a törvényt, ígérnek is törvényt az incompatibilitásról; de nem magába e választási törvénybe — miként szokásos valamennyi külföldi választási törvényben, — mondom, nem a választási törvénybe vezetik be az ineompatibilitást; hanem külön törvényjavaslatot ígérnek, olyat t. i., mely a sorrendre kitüzetett ugyan, de a mely az „idő rövidség" miatt valószínűleg le fog maradni a napirendről. A kerületek igazságosabb beosztásáról pedig még csak komoly ígéretet sem tesznek önök. Fölöslegesnek tartom a jelen kerületi beosztás KÉPY. H. NAM.Ó 18-££ XXI. rut igazságtalanságait tüzetesen jellemezni. Az, kit Mocsáry és Mocsonyi t. képviselőtársaim statistikai adatai e részben meg nem győztek : az egyátalában kevés érzéket mutat arra, hogy hajlandó legyen e részben meggyőződését egy jobb meggyőződéssel fölcserélni, vagy legalább ha fölcserélte is, itt c házban azt nyíltan bevallani. Nem fogadhatom el tehát a kormány beterjesztett törvényjavaslatát; de nem fogadhatom el azon határozati javaslatokot sem, a melyeket t. képviselőtársaim Tisza Kálmán és Irányi Dániel beterjesztettek. Egy ellenzéki propositionak csak két feladata lehet: vagy az, hogy a ház többsége által magáévá tétetvén, azonnal mint törvény gyakorlatilag érvényesülhessen; vagy az, hogy terjeszsze az eszmét, hintse a magvat, mely még akkor is ha nem birna rögtön törvénynyé válni: az elmék és szivek előkészítése által biztosítsa az ügynek a diadalt, legalább a legközelebbi jövőben. Arra, hogy egy ellenzéki indítvány azonnal törvénynyé válhassék, gyakorlatilag érvényülhessen : erre nézve legalább is az szükséges, hogy azon esetben, ha a többség azt elfogadná, legyen physikai lehetőség azt törvény erőre emelni, s ha törvénynyé emeltetett, végrehajthatni. Részemről ugy látom, hogy Tisza Kálmán képviselő határozati javaslata oly utasítást foglal magában, melynek a többség"; illetőleg a kormány még ha hajlandó lenne is elfogadni: nem felelhetne meg a hátralevő időrövidség miatt, tehát merőben physikai nehézségek miatt, másrészről ugy találom, hogy nem tartalmaz oly eszmét, a melynek terjesztése, nem oly magvat, a melynek elhintése a választási törvény kérdésének jelen parlamentalis stádiumában igazolhatná egy gyakorlatilag keresztülvihető s lehetőleg korszerű szellemtől átlengett; választási törvény megalkotásának elejtését igazolhatná. Szóval, úgy látom, hogy Tisza Kálmán beterjesztett határozati javaslata nem felel meg azon föladatnak, mely egy ellenzéki javaslatot elfogadásra ajánlhat, különösen egy ily nagyfontosságú kérdésben. IsTem a rögtöni gyakorlat, foganatba^étel föladatának, s nem az eszmeterjesztésének. Szabadjon ez ellenvetésemet kissé közelebbről kifejtenem, Tisza Kálmán indítványa tulajdonkép két nagy momentumra szorítkozik. Egyik a választó kerületek igazságosabb beosztása, a másik egy igazságosabb, Erdélyre nézve is egyöntetűbb census, illetőleg pénzcensus behozatala a földbirtokcensus kiküszöbölésével. A választókerületek igazságosabb beosztását én is óhajtom ; a pénzcensust azonban már nem fogadom el, — hogy miért nem: alább bővebben lesz alkalmam kifejteni; — de ha még elfogad39