Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-445
294 445. országos ülés február 20. 1872. önállóságának, függetlenségének hive az, ki ez esküt leteszi ? müködhetik-e oda azon egyén, ki ez esküt leszi, hogy hazánknak tőlünk elrabolt önállósága, függetlensége visszaszereztessék? müködhetik-e oda, hogy a hazánkra, a nemzetre nézve káros közősügyes egyezmény megsemmisíttessék? Meggyőződésem szerint nem; mert a hivatalnok által letett esküben egy szó sincs az állam önállósága, függetlenségéről, sőt ellenkezőleg a kormányhivatalnok megesküszik arra, hogy a jelenleg fönálló alapon a jogi alapot fogja védeni. Óhajtom az incompatibilitási elv kimondását a képviselőkre nézve leginkább azért, t. képviselőház, mert azon parlamentben, azon törvényhozó testületben, a hol a képviselők hivatalnokok is egyszersmind: halmaza hozathatik a kormányhivatalnokok hatáskörének tágitását ezélzó törvényeknek; a midőn a nemzet anyagi és szellemi jólétét tárgyazó alig hozathatik egy pár; ott, t. képviselőház, a hol a képviselők egy részben kormányhivatalnokok is : történik igenis alkotmányfelforgatás, jograblás, mint történt nálunk is, történik naponta; de vajmi kevés történik a világot átkaroló népuralom érdekében! Óhajtom, t. képviselőház, nehogy az 1869-ki visszaélések a választásoknál megujittassanak, óhajtom: hogy törvény alkottassák a visszaélések és vesztegetések meggátlására és itt kinyilatkoztatom egész őszinteséggel, miszerint ha a belügyminiszter még ez ülésszak alatt a megvesztegetések ellen törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé nem fog: eddigi hitem erős meggyőződéssé válik az iránt, hogy a kormány a telekvásárlásokat illetőleg is, ha tán különböző kiadásokban meg fogja, meg akarja ujitani a zemplénmegyei választások akialmával történt eseményeket. Óhajtom, t. ház, hogy a választókerületek újból osztassanak fel, mert a jelenlegi felosztás következtében van képviselő, ki 2 ezer, van képviselő, ki 60 ezer választóját képviseli a hazának. Óhajtom különösen Erdélyre nézve, hogy az eddig ott gyakorlatban volt égbekiáltó igazságtalanságok megszüntettessenek. Elmondván t. ház a választási törvényekre vonatkozó nézeteimet, bezárhatnám beszédemet, be is zártam volna azt, ha a legközelebbi napokban Latinovics Vincze képviselő ur felém fordulva és körülbelül ránk mutatva, e szavakat nem mondotta volna el: „Nem kell nem realisálható Ígéretekkel kecsegtetni a választókat." Ez, t. ház, nagyon helyes, ennek más értelme nem lehet, mint az, hogy mi, kik e szélső balon foglalunk helyet: vagy nem tartottuk meg I a múltban választóink előtt programmunkban, tett ígéreteinket; vagy az, hogy mi oly ígéreteket tettünk választóink előtt, a melyek beváltása a haza, a nemzetre nézve káros. Nem volt szándékom, t. ház, a multak szo, moru emlékét fölidézni, a nemzet előtt örömest j vetnék fátyolt, — ha képes volnék reá, — az 1867-es gyászos eseményekre; de bocsássanak meg önök, uraim, hogy Latinovits képviselő ur szavai j folytán ezt nem tehetem, mert igazolnom kell magamat, igazolnom kell elvbarátaimat. Előlegesen is kimondok annyit, miszerint mi, kik 1848-diki lobogó alatt küzdünk: soha politikai j hitszegést nem követtünk el. (ügy van! a ssékő I bal oldalon.) Hogy azonban tényekkel is bebizonyítsam állitásom igaz voltát, kell, hogy visszaemlékezzünk az 1869-diki országgyűlésen történt dolgokra. Köztudomású dolog t. ház, hogy az 1865-iki országgyűlésre megjelent képviselők programmjaikba az 1861-diki második feliratban kimondott elveket foglalták. Ezen programm alapján jöttünk volt 1865-ben mindnyájan az országgyűlésbe, ezen programm alapján választatta meg magát az 1861-diki második felirat szerzője Deák Ferencz. E feliratban, t. ház, tisztán ki volt mondva, hogy a nemzet, az országgyűlés ragaszkodik ősi jogaihoz; ragaszkodik a naza ősi állásához, függetlenségéhez, ragaszkodik az 1848. törvényekben kimondott elvekhez. Ki volt mondva még az is, miszerint készebb lesz a nemzet tűrni, hogy az utókornak megmentse az alkotmányos szabadságot, mintsem az általa kimondott alapokon kivftl más alapon egyezkedjék ki a hatalommal. És mi történt ? Ugyanazon országgyűlés folyama alatt feladatott az ország alkotmánya, feladatott önállása, függetlensége, megteremtetett a hazára a nemzetre nézve káros közösügy. Létrejött a közösügyes egyezmény, melynek következtében az eddig független Magyarország Ausztria tartományává sülyesztetett, minek következtében hazánk oly nagy mérvben árasztatott el az őt soha sem illető államadósságokkal, hogy azon terheknek elviselésére alig képes már. Ezen átj kos közösügyes egyezmény következménye az, | hogy évenként a nemzet virága, az ifjúság, i idegtű érdekekért a sárgafekete lobogó alatt, 1 idegen vezérlet alatt kénytelen beosztatni a hadsor csapataiba. Ezeu vészteljes közösügyes egyezmény következménye az, hogy e hazába behozatott a dohány egyedáruság, behozattak oly adónemek, melyek a nép előtt gyűlöletesek, (Helyeslés a szélső bal oldalon.) és, t. ház! szabad*
