Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-445

445. országos Hit jon nekem kérdenem Latinovits Vineze képviselőt: vajon mi alkottuk-e ezen átkos közösügyeket? Azt hiszem, hogy ő maga sem fogja merni azt állitani, hanem igenis alkották azok ezen közösügyet, a kik most a bársony székeken ülnek, habár nines itt most közűlök egy sem. A t. képviselő ur ránk mutatva bátorságot vett magának, bennünket azzal gyanúsítani, mintha mi oly Ígéreteket tettünk volna a népnek, a nemzetnek és választóinknak, melyeket nem lehet realizálni. Tagadom, t. képviselő ur: mi nem Ígértünk választóinknak soha, és nem is fogunk ígérni semmi mást a jövő választások alkalmakor sem, mint azt, hogy minden igyekezetünkkel oda fogunk működni, hegy hazánknak elrabolt önállósága, függetlensége szereztessék vissza. Oda fogunk működni, hogy Magyarország önálló hadügygyei pénzügygyei, kereskedelemmel birjon. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Oda fogunk működni, hogy minden egyedáruság és minden a nép jellemével ellentétes, gyűlöletes adónemek, szüntettessenek meg. Oda fogunk működni, hogy ezen már eddig is elviselhetlenné vált adóterhek szállíttassanak le. Oda fogunk működni, hogy gyermekeink ne hurczoltassanak idegen érdekekért hazánk határain túl, véráldozatul. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Szóval, t. képviselő ur, nem fogunk Ígérni a jövőre nézve is mást választóinknak, mint azt, hogy miután ugy vagyunk meggyőződve, hogy hazánk népe boldog, elégedett csak akkor lehet, ha ez az átkos közösügyes egyezmény meg fog szüntettetni: minden erőnkből oda fogunk működni, hogy eltöröltessék. (Helyeslés a szélső bal felől.) Nemi közöttünk keresse a t. képviselő ur a hitehagyottakat, a köpenyeg-forgatókat, {Helyeslés a szélső bal oldalon.) mi körünkben sem renegátokat, sem politikai hittagadókat, sem jograblókat nem szoktunk megtűrni {Helyeslés a szélső bal felől). Én t. ház, a miniszter által beterjesztett törvényjavaslatot, mint nemzetemre vészteljes férczmunkát, még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el, (Helyeslés a szélső bal oldalon.) hanem igen is, ragaszkodom az általam aláirt, és Irányi Dániel t. képviselőtársunk által beadott határozati javaslathoz. {Élénk helyeslés a Szélső bal felől.) Bobory Károly: T. képviselőház! Az előttem szólottak annyira felderítették a szőnyegen levő törvényjavaslatot, hogy ismétlések nélkül — melyeket tenni nem akarok — már alig lehet a tárgyhoz szólani. (Halljuk!) Annál is inkább, mert hogy ha valahol tapasztaltatott; ugy bizonyosan itt a mindennapi tapasztalás bizonyítja azt, amit az szent írás mond.- „Hogy vannak a kik hallván nem hallanak, sőt, a kik 3 február 2(5 1872 295 látván nem látnak." (Igaz! Igaz! a szélső bal oldalon.) Nekem szándékom, t. képviselőház, a politikai igazság és hazám érdekének hódolatából kiemelni azon Irányi Dániel t. képviselőtársam által beterjesztett és általam is aláirt határozati javaslat némely pontjait, kiemelni némely pontjait ; — mondom, — azon határozati javaslatnak, mely a miniszter ur által beterjesztett törvényjavaslatot elvetni kívánja. A miniszter ur azt monda, és teljesen igazat adok neki, hogy a parlament alapjára vonatkozó ezen törvényjavaslat a nemzeti élet és az összes állam érdeke. Teljesen igazat adok neki; és minthogy ez az összes állam érdeke: ép azért nagy mértékben felelősnek mondom én azt, a ki avatatlan és kíméletlen kézzel ez érdekhez hozzá nyúl. A t. belügyminiszter ur azt monda, hogy ő semmikép nem járul hozzá a választási eensus megkisebbitéséhez; azonban előttem szóló elvtársaim bőven kifejtették, miszerint törvényjavaslatának minden szakaszáról szólva, melyekben csupán az lS48-iki törvényben kifejtett képviseleti alapnak feltételeit magyarázni állítja és ígéri: a censust tényleg felemelik, felemelik azon mértékben, hogy ezerek és ezerek kizáratnak eddig gyakorlott képviselő választási joguktól. Megemlítette különösen egyik képviselőtársam, hogy a magyar alföldi városok nevezetesen a rendezett tanácsú mezővárosok, leginkább sújtatnak ezen törvényjavaslat által, azon értelmes és hazafias városoknak népesége, mely oly nagy számmal foglalja magában a szegényebb osztályokat és a kisebb földbirtokosokat. Mai nap már constatálhatom, hogy azon városnak, melyet képviselni szerencsém van, egész iparos osztálya egyetlenegy sem fog bejuthatni ezen törvényjavaslat folytán a választók sorába. Említem például az úgynevezett szüesiparosokat, kiknek összes keresetük legfölöbb az év 3 hónapjára terjed, s igy ezen választóim közül egyetlenegy sem fog választói képességgel bírni, miután jövedelme s személy keresete nem megy fel 40 frtra, s igy egyetlenegy sem fogja megfizetni a 10 frt 50 krt, mely a választói képeségként követeltetik. De nemcsak e tekintetben akarja a törvényjavaslat — kérem az elnök urat: méltóztassék csendet csinálni, s azon urak, kik meghallgatni nem akarnak, menjenek azon helyiségekbe a hol erre alkalom adatik, (Helyeslés a szélső bal oldalon.) — mondom nemcsak ezen az egy módon akarja sújtani ezen törvény a magyar alföldi városokat ; sújtani akarja az által is, hogy ezen rendezett tanácsú mezővárosokat, melyek eddig azon díszes joggal birtak, hogy királyi meghívó által meghivattak az országgyűlésre és saját maguk autonomicus