Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-445

445. országos ülés f ebre ár 26 1S72. 291 alatt beterjesztethetnék. Ennélfogva én — ismétlem — ezen indítványt el nem fogadhatom. Ami Irányi képviselő ur határozati javaslatát illeti, azt sem fogadhatom el, bárha Irányi képviselő ur már szabatosabb formulázással állott elő annyiban, a mennyiben kimondja, hogy ő suffrage universel-t kivan, kimondja hogy a választási kihágásokat kívánja megszüntettetni. Tehát némi utasítást már foglal magában e határozati javaslat. Ez indítványt épen a suffrage universel szempontjából nem fogadom el. Többen megkíséri ették e házban még a balközép részéről is bebizonyítani azt, hogy a suffrage universel Francziaországoak nem volt kárára. Eu azonban azon meggyőződésben élek, hogy mindazon vívmányok, melyek az alkotmányos szabadság érdekében Francziaországban kivivattak: ott épen azért nem consolidálódhattak, mert azokat a suffrage universel lehetienitette. En ugy hiszem, hogy a suffrage universel arra való, hogy a nép szabadon válasszon magánek zsarnokokat, mint az Frarcziaországban történt ; de nem arra, hogy valódi jogokat élvezzen. Ezekuélfoova, t. ház. sem egyik sem másik inditványt elfogadni képes nem vagyok; hanem . elfogadom tanácskozási alapul a központi bizottság javaslatát. Azonban meg fogja engedni a t. ház, hogy miután indokoltam szavazatomat, igen röviden némely oly megjegyzésekre térek át, melyek itt különösen az erdélyi részeket illetőleg mondattak el. Mindenek előtt igen örvendek, hogy a t. baloldal részéről élénk rokonszenv mutatkozik; mert hisz rokonszenvnek kell neveznem azt, habár nem olyanokat hoznak fel, amilyeneket én helyeselnék: de legalább foglalkoznak az erdélyi ügyekkel. Azt hiszem, hogy nem követek el méltatlanságot, a midőn azon reményemet fejezem ki, hogy az illető szónok urak, a jövő országgyűlésig talán jobban tanyulmányozzák az erdélyi ügyeket, és akkor az egyes nemzetiségek iránt nem lesznek oly igazságtalanok, milyenek most voltak. Igaz: óhajtottam volna, hogy a baloldal részéről ezen rokonszenv s már akkor mutatkozott volna, midőn a budget tárgyalásról volt szó, mert csak a részvét hiánya következtében történhetett az. hogy egy oly vasútvonaltól, mely Erdélyre nézve életkérdést képez: megtagadták a 130,000 irtot. Különösen Mocsáry Lajos t. képviselőtársam foglalkozott többet az erdélyi ügyekkel. 0 Papp Zsigmond képviselő ur adatait pártolja, de az azokból levont következtetést nem pártolja. Meglehet, pedig tisztelt barátom is épen azon bajóban evezik. Meglehet, hogy Papp Zsigmond urnák adatai sem voltak correctek, a mit Kemény Gábor t. képviselőtársam részben ki is mutatott. De én felhozom még, hogy én már azért sem pártolom a felemiitett eonelusiót, mert abból, hogy Erdélyben 1.200,000 román többet bir, mint a megyékben lakó kevesebb számú magyar alku polgárok : azt következtetni sérelem, miszerint az apróra darabolt birtokok következtében, aránylag kevesebb román szavazó van, megbocsát t. barátom, ha azt mondom, hogy épen abba a hibába esett, melybe Papp képviselő ur, a ki ugyanis azt monda, hogy tisztelt barátom Papp Zsigmond ur adatai után oly conclusióra jut, mely a faképnél hagyja állításait; de, bocsásson meg: ő ugyanazon hajóban evez. O azt is monda, hogy nincs semmi mentség, nem lehet ellene semmi kifogás, hogy az erdélyi anomáliákat rögtön el kell intézni; azonban azt javasolja, hogy ne intézzünk el semmit, hanem halaszszuk el. Továbbá bizonyos intésekkel áll elő. En az ő tanácsát részemről mindig szívesen fogadom és ígérem is, hogy követni fogják mások is, a kikre befolyással birok: a mennyiben eddig valal mit a humanismus ellen vétettünk volna. Azt mondja, hogy magok erdélyi fajrokonaink vétettek a köznép java iránt. Eu biztosítom, hogy ha azAprobaták korszakában hibáztak volna is eleink a humanitás ellen: azt ezután nem fogjuk teuni: de azt hiszem, hogy ezt rólunk mondani nem lehet ; mert bárha igaz is, hogy az Aprobatákban vannak olyanok, a melyek nem helyesek; egyébiránt elmondhatom, hogy az úrbériség mint szenvedett hajótörést; az erdélyiek világért sem voltak ellene, hanem hajótörést szenvedett azon. hogy midőn Mária Terézia Magyarországra legelőször be akarta hozni törvényellenes utón: a modor ellen ellenszenv volt; bár ne lett volna: akkor jobban volnánk. Második ok az volt,' hogy midőn a magyar elem 1846-bau az úrbéri törvényeket megalkotta: az akkori kormány azokat nem erősítette meg. Ennélfogva azt hiszem, az ellenünk fölhozott vádat bátran visszautasíthatom. Egyébiránt, ha t. barátom az Approbátát tanulmányozta volna : igen sok §-a meggyőzte volna arról, hogy abban igen sok oly alkotmányos elv van biztosítva, melyek akkor Magyarországon még szóban sem voltak. Ugyanis ott találná a vallásegyenjoguságrób a felelős kormányzatról, a hamis tanácsosok büntetéséről szóló rendelkezéseket. Ezek pedig kétségkívül mind olyanok, melyek nem az erdélyi magyar elem ellen szolgálnak. Végre rövidre foglalva a képviselő ur által mondottakat, beszédje végén ez áll, hogy nincs más mód, mint vagy az osztrák németséggel kell a magyarságnak szövetkezni és akkor lemondani az alkotmányosságról; vagv pedig a 8**